Az Európai Bizottság bemutatja a jövőben megkötendő kereskedelmi megállapodások által a mezőgazdasági ágazatra gyakorolt hatásokkal foglalkozó tanulmányt

2016. december 08. 09:40
A gazdasági tanulmány értékes adatokkal szolgál a megkötendő kereskedelmi megállapodások lehetséges hatásairól, és igazolja a jelenleg alkalmazott uniós megközelítés: az érzékeny ágazatok következetes védelme helyességét.

Az Európai Bizottság a mai napon mutatta be az EU tagállamainak mezőgazdasági miniszterei előtt annak a tanulmánynak az eredményeit, amely azt vizsgálta, hogy a megkötésre váró 12 kereskedelmi megállapodás milyen halmozott hatással lehet az uniós agrár-élelmiszeripari ágazatra, ideértve a termelői árakat és egy olyan termékskála előállítási volumenét, amely az ágazatból származó export értékének 30 %-át teszi ki.

A tanulmány rávilágít az európai mezőgazdasági termékek világpiaci lehetőségeire, ugyanakkor jelzi egyes agrárágazatok érzékenységét is. A várható hatások pontosabb ismerete lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a tárgyalások során jól megalapozott döntéseket hozzon.

Az elérhető módszerek korlátai miatt azonban a tanulmány keretében nem minden mezőgazdasági termék kapcsán készülhetett részletes értékelés. Egyes, jelentős exportpotenciállal bíró termékek, például a gyümölcsök és a zöldségek, a bor, az olívaolaj és általában a feldolgozott élelmiszerek esetében (melyek az agrár-élelmiszeripari export értékének 70%-át adják) nem lehetett számszerűsíteni az előnyöket, ahogyan a földrajzi árujelzőkkel védett termékek erősebb védelme kapcsán sem.

Így az értékelés csak arra összpontosít, hogy a behozatali vámoknak az EU és az érintett kereskedelmi partnerek között megvalósuló kölcsönös liberalizációja milyen következményekkel jár, tekintet nélkül az egyéb, gazdasági hatásokkal járó intézkedésekre (pl. nem tarifális intézkedések, különösen az egészségügyi és a növényegészségügyi intézkedések csökkentése). A kereskedelmi megállapodásokkal szemben sérülékenyebb ágazatok kapcsán alkalmazott uniós intézkedéseknek, így a meghatározott vámkontingensek módszeres alkalmazásának a hatása szintúgy nem képezi a hatásvizsgálat tárgyát.

A tanulmány önmagában nem jóslat vagy előrejelzés, hanem elméleti síkon végzett vizsgálat a szóban forgó megállapodások sikeres megkötésének lehetséges hatásairól.

A tanulmányról a Bizottság alelnöke, Jyrki Katainen a következőképp nyilatkozott: „Az előrejelzés összességében véve pozitív a nagy értékű európai uniós mezőgazdasági exportok tekintetében. Rámutat érzékeny területekre, de a mezőgazdasági ágazatnak csupán egy részével foglalkozik, és figyelmen kívül hagy számos olyan agrár-élelmiszeripari terméket, amelyet jelentős exportnövekedési potenciál jellemez. A kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatos uniós stratégia teljes mértékben tekintettel van erre az egyensúlyra: törekszünk az érzékenyebb ágazatok védelmére, például vámkontingensek megállapítása révén, a számunkra előnyös lehetőségeket pedig igyekszünk a lehető legjobban kihasználni.

A feldolgozott élelmiszerek iránti kereslet várható növekedése például kedvező dominóhatással lesz az elsődleges termelési ágazatra. Az uniós mezőgazdasági termékek exportja 1,4 millió munkahelyet biztosít, és a feldolgozott élelmiszerek ágazatában további 650 000 munkahely függ az uniós exportlehetőségektől. A kereskedelemből a teljes uniós gazdaság profitál, amint azt a Dél-Koreával nemrég létrejött szabadkereskedelmi megállapodás esete is bizonyítja.”

Phil Hogan biztos szerint:„Egyes tagállamok és egyes szereplők aggodalmukat fejezték ki az EU által megkötni kívánt kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások halmozott hatásával kapcsolatban. Ez a tanulmány ezen aggodalmakra kíván reagálni, és feltételezések alapján mutatja be, hogy a nemzetközi kereskedelmi megállapodások összességében pozitív hatással lesznek a mezőgazdaságra és az európai agrár-élelmiszeripari ágazatra.”

Hogan biztos azt is kiemelte, hogy „fontos megjegyezni, hogy a kumulatív hatásokkal foglalkozó vizsgálat eredményei nem tekinthetők a 12 szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére vonatkozó előrejelzésnek, mivel igen konkrét feltételezéseken alapulnak, amelyek nem feltétlenül tükrözik, sem részben, sem egészben az Unió ezen megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalási pozícióját. A tanulmány nem veszi figyelembe egyebek mellett a nem tarifális intézkedések várható csökkenését, aminek hatását jelenleg nem lehet megbízhatóan előrejelezni. A kereskedelmi tárgyalások során szokásos az érzékeny termékekre vonatkozó vámkontingensek megállapítása, ahogy megjósolható az exportok növekedése is az uniós földrajzi árujelzéseknek köszönhető védelem hatására, és ezek kiegyensúlyozottá teszik az uniós mezőgazdaságot érő hatásokat.”

Jelentős nyereség lehetőségét mutatja a tanulmány a tejtermékek és a sertéshús uniós ágazatában, melyek az elmúlt években nehézségekkel küzdöttek, és mostanában kezdenek helyreállni. Másrészt mind a kereskedelmi hatások, mind a termelői árak kedvezőtlenül alakulnak a tanulmány alapján a marhahús és a rizs ágazatában. A hatás mértéke e különböző termékek esetében függ attól, hogy az ambiciózusabb (a termékek 98,5 %-ának teljes liberalizációja és a fennmaradó termékek esetében 50%-os részleges vámcsökkentés ) vagy a konzervatívabb forgatókönyvet (97 % teljes liberalizációja és a fennmaradó termékek esetében 25 %-os vámcsökkentés) vesszük-e figyelembe.

A tanulmány eredményei emellett alátámasztják az érzékeny mezőgazdasági termékek behozatala kapcsán az EU által jelenleg alkalmazott megközelítés, vagyis a korlátozott liberalizáció helyességét.

A Kanadával a közelmúltban megkötött megállapodás (a CETA) értelmében az EU a mezőgazdasági behozatali vámok 92,2 %-át fogja eltörölni a megállapodás hatálybalépésekor, és ezt az arányt hét év elteltével 93,8 %-ra növeli. A marhahús esetében a CETA értelmében 45,838 tonnás vámkontingens került megállapításra, melyet öt év alatt vezetnek be, és az uniós összfogyasztás hozzávetőleg 0,6 %-ának felel meg. Másik példa a rizs: a Vietnammal kötendő kereskedelmi megállapodás keretében az EU csak részben liberalizálja a rizs behozatalát, nagyjából a teljes uniós import 8%-ára korlátozza annak mértékét, és e behozatali lehetőségek 2/3-a az Unióban nem termesztett, vagy az uniós rizsiparban további feldolgozás alá kerülő rizsfajtákra vonatkozik.

A tanulmány megállapításait ma ismertetik az uniós miniszterekkel, és várhatóan a máltai elnökség idején, a januári mezőgazdasági tanácsi ülésen kerül sor további megvitatására.

A mezőgazdasági ágazatra gyakorolt kumulatív hatások vizsgálata nem helyettesíti a szélesebb körű, illetve részletesebb hatásvizsgálatokat és a fenntarthatósági hatásvizsgálatokat, amelyeket minden kereskedelmi tárgyalás alkalmával el kell végezni.

Forrás: Európai Bizottság

Kapcsolódó cikkek

Sikeres együttműködés az élelmiszerhamisítás visszaszorításáért

2017. május 10. 07:41
Magyarország aktív közreműködésével ismét eredményesen zárult az „OPSON VI.” élelmiszerhamisítás elleni nemzetközi művelet. A 2016 decembere és 2017 márciusa között 61 ország részvételével megszervezett akcióban hazánkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) képviselte. A magyar szakemberek több mint 47 tonna, valamint további 107 ezer liter terméket vontak ki a forgalomból.

Agrár Széchenyi Kártya: támogatás a sertés- és a tejtermelőknek

2016. október 20. 08:20
Az Agrár Széchenyi Kártyán keresztül a tejhasznú tehén-, illetve sertéstartással foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak is kiterjesztette a kamat- és költségmentes hitelt a Földművelésügyi Minisztérium (FM). A kedvezményt a december 31-ig benyújtott hiteligényléseknél lehet igénybe venni