Az Európai Unióban biztosítandó minimálbérekről

2020. november 06. 09:43
Az Európai Bizottság 2020. október 28-án uniós irányelvre tett javaslatot, amely méltányos minimálbért és tisztességes megélhetést kíván biztosítani az uniós munkavállalóknak, bárhol is dolgozzanak.
Az Európai Unióban biztosítandó minimálbérekről

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megbízatása kezdetén ígéretet tett arra, hogy olyan jogi eszközt terjeszt elő, amely tisztességes minimálbért biztosít az uniós munkavállalók számára. A megfelelő szintű minimálbér nem pusztán pozitív társadalmi hatást fejt ki, de szélesebb körű gazdasági előnyökkel is jár: csökkenti a jövedelmi egyenlőtlenségeket, segít fenntartani a belső keresletet és ösztönzőleg hat a munkavállalásra. A méltányos minimálbér hozzájárulhat továbbá a nemek közötti bérszakadék fogyatkozásához is, hiszen jóval több nőt foglalkoztatnak minimálbéren, mint férfit. A javaslat emellett támogatni kívánja a tisztességes versenyt és ezzel segíteni a korrekt bért fizető munkaadókat egyaránt. Az irányelv javaslatot az Európai Szakszervezeti Szövetség üdvözölte és több pontban fogalmazta meg módosítási javaslatait a munkavállalói érdekek jobb érvényesülése érdekében.

A munkavállalóknak joguk van a tisztességes megélhetést nyújtó bérhez 

Az irányelv tartalmának rövid bemutatása és az Európai Szakszervezeti Szövetség (továbbiakban ETUC) javaslatainak ismertetése előtt azonban nem árt megvizsgálni, hogy hová vezetnek vissza az irányelv javaslat gyökerei. A megfelelő minimálbérhez való jog a Szociális Jogok Európai Pillérének 6. alapelvében szerepel, amelyet az Európai Parlament, a tagállamok nevében a Tanács, valamint az Európai Bizottság 2017 novemberében Göteborgban együttesen hirdetett ki. A 6. alapelv kimondja: „A munkavállalóknak joguk van tisztességes megélhetést nyújtó, méltányos bérezésben részesülni. Megfelelő összegű minimálbérről kell gondoskodni (...) meg kell akadályozni, hogy azok, akik dolgoznak, szegénységben éljenek. A béreket az adott ország szabályaival és gyakorlatával összhangban, átlátható és kiszámítható módon kell megállapítani, tiszteletben tartva a szociális partnerek autonómiáját.” Az Európai Bizottság ezen alapelvben megfogalmazott követelésének kíván jogi kereteket adni a 2020 október 28-án kihirdetett irányelv javaslatában. A kihirdetés alkalmával Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos a következőket nyilatkozta: „Az uniós munkavállalók közel 10%-a szegénységben él: ez nem maradhat így! A dolgozó embereknek nem lenne szabad megélhetési gondokkal küzdeniük. Fel kell zárkóztatni a hosszú ideje stagnáló minimálbéreket az elmúlt évtizedek során növekedést mutató bérekhez.”

Az irányelv javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 153. cikke (1) bekezdésének b) pontja, amely kijelöli az Unió szerepét a munkafeltételek területén. Az EUMSZ 154. cikkével összhangban a javaslat benyújtását a szociális partnerekkel folytatott kétlépcsős konzultáció előzte meg, amelynek keretében az európai munkáltatói szervezetek ellenezték a minimálbérre vonatkozó egységes EU fellépést, míg az ETUC, tagszervezetei többségi támogatását maga mögött tudva kifejezetten erős, jogilag kötelező érvényű irányelv meghozatalát szorgalmazta a tagállami minimálbérek megállapítása, kritériumainak egységes meghatározása és a kollektív tárgyalás intézményének erősítése mellett. Luca Visentini, az ETUC főtitkára úgy fogalmazott, hogy a Schmit uniós biztos által bemutatott tervezet pozitív előrelépés, a jogi érvénnyel bíró irányelvi szabályozás az egyetlen módja a valódi változások elérésének.

A jelenlegi javaslat 

A 2020 október 28-án kihirdetett európai bizottsági irányelv javaslat sok szempontból a munkavállalók érdekei mellett áll ki, ennek mértéke azonban nem éri el az ETUC által igényelt szintet, ugyanakkor figyelembe vesz gazdasági, munkáltatói érdekeket is. A minimálbérek olyan keretrendszerének kialakítását szorgalmazza, amely teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti hagyományokat és meghagyja a szociális partnerek szabadságát. Az irányelv javaslat tartalmának vizsgálatánál érdemes tudni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) kizárja az EU jogalkotási kompetenciáját a bérezésre vonatkozó kérdésekben, a bérek (beleértve a minimálbért is) mértékének meghatározása és annak módja, eljárása ezért kizárólagosan tagállami hatáskör. Az irányelv javaslat ezért nem is a minimálbér lehetséges mértékéről szól, s különösen nem arról, hogy minden tagállamban egységes mértékű minimálbér legyen. Az irányelv a tagállamokat ösztönözve a „megfelelő” minimálbér meghatározásához kíván egységes keretet biztosítani a tagállamok számára, a saját nemzeti kereteik tiszteletben tartása mellett. Az irányelv nem befolyásolja a tagállamok munkaügyi kapcsolatrendszerét sem, nem írja elő, hogy a minimálbér jogszabályban vagy kollektív szerződésben kerüljön meghatározásra, minden ország a már eddig kialakult munkaügyi kapcsolati rendszerében teheti meg azt, sőt az irányelv – a szociális partnerek autonómiájának maradéktalan elfogadásával – nem is tartalmaz rendelkezéseket a kizárólag jogilag kötelező kollektív szerződéssel megállapított minimálbérekre vonatkozóan. 

Minden EU tagállamban léteznek minimálbér-rendszerek. 21 olyan tagállam van, ahol nemzeti jogszabály rögzíti a minimálbér szintjét, 6 tagállam (Dánia, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország) esetében pedig kizárólag kollektív szerződések biztosítják a garantált bérminimumot. Azokban az országokban, ahol elterjedtebb a kollektív tárgyalások gyakorlata, általában kisebb az alacsony bérű munkavállalók részaránya, kevésbé jelentős a béregyenlőtlenség és magasabbak a minimálbérek. A bizottsági javaslat ezért valamennyi tagállamban előre kívánja mozdítani a kollektív bértárgyalások rendszerét. Ennek módja a szociális partnerek tárgyalási kapacitásának erősítése ágazati vagy országos szinten, valamint a konstruktív, hatékony, információkkal bíró bértárgyalásokat a szociális partnerek között. Ebben az esetben jogi eszközökkel, vagy a szociális partnerekkel való megállapodás útján olyan keretekről kell gondoskodni, amelyek feljogosítanak a kollektív tárgyalásokra.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség kritikája 

A javaslat előírja, hogy a kollektív tárgyalások előmozdítása érdekében azon tagállamokban, ahol a kollektív szerződések általi lefedettség szintje kevesebb, mint 70%, ott annak elérése érdekében nemzeti akciótervet kell készíteni (18 tagállamban, köztük Magyarországon is)! Az akciótervet nyilvánosságra kell hozni és erről értesíteni kell az Európai Bizottságot is. A kollektív tárgyalások erősítéséről szóló rendelkezés kifejezetten az ETUC erőteljes követelésére került bele a javaslatba, az Európai Bizottság azonban nem vette figyelembe annak minden pontját. Az ETUC azt is kérte, hogy az irányelv írja majd elő minden tagállam számára kötelezően, hogy tiltsa a szakszervezetek támadását és elnyomását a munkahelyeken, valamint, hogy a munkáltatók tegyék lehetővé a szakszervezet képviselőjének belépését a bértárgyalások céljából a munkahelyekre. Ezeken a pontokon az ETUC még javítani próbál lobbi tevékenység keretein belül. Kifogásolja az ETUC azt is, hogy a javaslat nem határozza meg az akcióterv elmaradásának vagy eredménytelenségének következményeit, szankcióit, kockáztatva ezzel az eredményes és hatékony végrehajtást.

Az irányelv javaslat második fejezetét kizárólag azon jelenleg 21 tagállamban kell és lehet alkalmazni, ahol a minimálbér megállapítása jogszabályi keretek közt történik. A minimálbér „megfelelőségénél” a javaslat irányadó kritériumokat nevez meg, melyek tartalmazzák a minimálbér vásárlóerejét (figyelembe véve a megélhetési költségeket, az adókat és a szociális juttatásokat is), a bruttó bérek általános szintjét, azok megoszlását, növekedési rátáját, valamint a munkatermelékenység fejlődését. A minimálbéreket rendszeresen felül kell vizsgálni és megújítani, hogy a megfelelőségi kritériumoknak időről időre megfeleljenek. A javaslat rendelkezik arról, hogy tagállamoknak egy konzultációs testületet kell felállítania, amely az illetékes hatóságoknak ad tanácsokat a minimálbérrel kapcsolatos kérdésekben. A javaslat kifejezetten előírja, hogy a szociális partnereket időben és hatékony módon be kell vonni a minimálbér megállapításába és felülvizsgálatába, amely magában kell, hogy foglalja a konzultációs testületben való részvételt is, s ennek keretében a minimálbér alapjául szolgáló kritériumok és hivatkozási értékek kiválasztásába és alkalmazásába.

Az irányelv javaslat ugyan arra kötelezi a tagállamokat, hogy "a tisztességes munka- és életkörülmények, a társadalmi kohézió és a felfelé irányuló konvergencia érdekében" a fenti kritériumok meghatározása révén mozdítsák elő a törvényben előírt minimálbérek megfelelőségét, az ETUC által meghatározott küszöböket jelen formában nem tartalmazza. Az ETUC szerint az irányelv jogi rendelkezéseiben fel kell tüntetni azt a tisztességi küszöböt, amely alá a törvényben előírt minimálbér nem eshet, annak biztosítása érdekében, hogy a törvényben előírt minimálbér ne hagyjon a szegénységi küszöb alatt élő munkavállalókat. Az ETUC kéri, hogy a minimálbér minimum küszöbe legyen a medián bér 60%-a és az átlagbér 50%-a (mindkettő együttes érvényesülése). Az Európai Bizottság javaslata a preambulumban kifejezetten utal rá, hogy az EU semmilyen konkrét mértéket nem határoz meg, az itt felsorolt kritériumoknál pedig arra utal, hogy a tagállamok a nemzetközi gyakorlatban kialakult számítási módokat vegyék figyelembe iránytűként. Az ETUC azonban megkapva tagszervezeteinek 85%-os támogatását, kitart a küszöbök beépítése mellett.

Az irányelv tervezet alapján a minimálbér megállapítása a munkaviszonyban állókra, illetve a munkaszerződéssel foglalkoztatottakra terjed ki. Ennek alapján nem alkalmazható pl. az ún. önfoglalkoztatókra annak ellenére, hogy az ETUC rájuk nézve is szeretné kiterjeszteni az irányelv hatályát. A javaslat emellett lehetővé teszi, hogy a tagállamok az egyes sajátos munkavállalói csoportok számára eltérő mértékű minimálbért állapítsanak meg, amely eltéréseknek azonban arányosnak kell lenniük, nem lehetnek diszkriminatívak, időben korlátozottnak kell lenniük, ha ez releváns, továbbá legitim cél által észszerűek is igazoltak is kell, hogy legyenek ezek az esetleges eltérések. A javaslat azonban előírja, hogy az eltérő minimálbérek alkalmazásának lehetőségét a minimumra kell szorítani. Az ETUC kifejezetten ellenzi a többféle minimálbér megállapításának lehetőségét munkavállalói csoportok szerint.

A javaslat jelenlegi formájában továbbá megengedi, hogy a minimálbérből levonás történjen, azonban a munkáltató csak jogszabály előírása alapján alkalmazhatja azt, s a levonás csak szükségszerű, objektív igazolt és arányos lehet. Az ETUC a levonási lehetőség szabályozásánál sem látja a munkavállalókat védő szabályokat és ellenzi a minimálbér a munkavállalók hátrányára történő bármiféle megcsonkítását.

A javaslat tartalmaz egy cikket arról, hogy a közbeszerzések miként használhatók a bérek emelésének eszközeként, de a szakszervezeti kérés ellenére nem követeli meg a magánvállalatoknak, hogy a kollektív tárgyalások tiszteletben tartása feltétele legyen a közbeszerzéseken keresztül a közpénzekhez/  EU-s forrásokhoz való hozzáférésnek. Az állami szervek évente 2 billió eurót (a GDP 14%-a) költenek áruk és szolgáltatások vásárlására. Ezt az ETUC álláspontja szerint csak olyan vállalatoknál lehessen befektetni, melyek tisztességes bért fizetnek. Az irányelv tartalmaz egy, a közbeszerzésről szóló rendelkezést, amely kiterjeszti a vállalatok azon kötelezettségét, hogy tartsák tiszteletben a minimálbéreket és kollektív szerződéseket. Nem tiltja azonban a közbeszerzési szerződésekhez való hozzáféréstől azokat a vállalatokat, amelyek nem hajlandók tárgyalni a szakszervezetekkel. A közbeszerzésekkel kapcsolatos rendelkezések az ETUC kérésére kerültek be a javaslatba, melynek lényege, hogy a közbeszerzések és koncessziós szerződések teljesítése során a gazdasági működtetőnek figyelemmel kell lennie az adott ágazati vagy földrajzi területen alkalmazandó kollektív szerződésekben vagy a jogszabályokban megállapított minimálbéreket, ha vannak ilyenek. Nem vette azonban figyelembe a javaslat az ETUC-nak azt a kérését, hogy ezekben az esetekben a szerződő partner legyen köteles elfogadni a szakszervezetet és tárgyalni is velük.

Az irányelv jogi kötelező érvénnyel fog rendelkezni, az Európai Bizottság felé évente kötelesek lesznek a tagállamok beszámolót készíteni a minimálbér adatokról. Az irányelv javaslatot meg kell tárgyalnia az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is, amely intézmények módosíthatják is a szöveget, s csak az ő elfogadásuk után válhat majd az a tagállamok számára kötelezően alkalmazandó irányelvvé. Ebben az esetben, az irányelv hatályba lépésétől számítottan, még két éve lesz a tagállamoknak az átvételre. A szociális jogok európai pillérének 6. alapelve egyértelműen kimondja a megfelelő összegű minimálbérhez való jogot. A kezdeményezést valamennyi tagállam már jóváhagyta, ezért az Európai Bizottság számít arra, hogy továbbra is elkötelezettek maradnak az abban foglalt célok és értékek mellett az irányelv elfogadása kapcsán is.

Az ETUC értékelése szerint az irányelv javaslat ugyan előírja a tagállamoknak, hogy támogassák a megfelelő mértékű minimálbéreket, de a minimálbéren dolgozók számára sajnos nem garantált, hogy a szükséges béremelés mértékét megkapják. Az irányelv módosításával magasabb mértékű minimálbér és több kollektív szerződés érhető el. Az ETUC az általa kért, de a javaslatban nem szereplő további kérései elfogadásának érdekében lobbizni fog az Európai Parlamentnél és az Európai Bizottságnál. Várhatóan az európai munkáltatói szervezetek pedig éppen ennek ellenkezőjéért, a meglévő javaslat tartalmának gyengítéséért fognak lobbizni az elkövetkezendő hetekben.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Nyilvános konzultáció indul a toxikológiai küszöbérték megállapításáról

2018. november 26. 10:09
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság nyilvános konzultációt indított az élelmiszer-biztonsági értékelés során használandó toxikológiai küszöbérték meghatározásáról.

Óriásira nőtt a bérszakadék Magyarországon

2020. február 28. 09:35
A legmagasabb és a legalacsonyabb átlagos nettó bért regisztráló megyék között nominálisan és arányaiban is nagyot nőtt a bérszakadék 2019-ben.