Az őszinte kíváncsiság lesz a tanulás alapja a digitális korban is

2019. március 27. 08:59
A jövő ideális munkavállalóinak az „őszinte kíváncsiság” lesz az egyik legjobban keresett értéke. A jelenlegi oktatási rendszer egyik kihívása, hogy a tanulókban a mainál sokkal nagyobb mértékben kifejlessze ezt - mondta Babocsay Ádám, a Budapest School marketing és stratégiai igazgatója, aki a "Vállalati képzés-fejlesztés a digitális korban" című konferencia előadója lesz.

Ön szerint milyen módon kellene megreformálni az oktatási rendszert, hogy az „őszinte kíváncsiság” képességét egyre több diák hozza magával az iskolapadokból a munkahelyekre.

Az oktatási rendszer számos reformot ért meg, és közben azt látjuk, hogy egyre csak nő a távolság a korszerű vállalatok munkaerőre vonatkozó elvárásai és az oktatási intézmények által kibocsátott pályakezdők képzettsége között. Ez a növekvő távolság elvileg sem szüntethető meg további reformokkal. Az oktatási rendszer alapoktól való újragondolására van szükség. Ugyanis a mai rendszer egyik kiinduló paradigmája, hogy nagyjából meg tudjuk mondani, milyen munkaerőre lesz szükség 10-20-30 év múlva. Tudjuk például mennyi mérnök vagy gyári munkás képzésére lesz igény. Viszont a világ olyan irányban változik, hogy azt sem tudjuk megmondani, milyen szakmák lesznek akár 5 vagy 10 év múlva. 

Ön szerint miben kell, hogy más legyen ez az új típusú iskola?

A ma iskolájában a hangsúly a tananyag elsajátításán van. A tanár birtokolja a tudást, ezt „leadja”, a diák pedig „adja vissza” azt. Hogy hogyan, milyen módon tanuljuk meg diákként a tananyagot, ez szinte a tanuló magánügye. Ebben a rendszerben ott van az a feltételezés, hogy én, mint iskola, tudom mi az a tudás, amire a tanulóknak majd felnőttként szükségük lesz. Viszont, ha ez a tudás számottevően más lesz, mint amit ma az iskolában „leadunk”, jelentősen változtatni kell a hangsúlyokon. Szerintem a jövő képzésében három célra kell egyszerre fókuszálni: az első az alapműveltség és alapkompetenciák elsajátítása, a második a kooperáció, a csapatban egymást támogató együttműködés képességének kialakítása (beleértve az empátiát és a kommunikáció képességét) és végül az „őszinte kíváncsiság” megőrzése, az önálló tanulás képességének kibontakoztatása. Ezzel tudjuk ma felkészíteni a fiatalokat arra, hogy mondjuk 2040-ben sikeres és boldog munkavállalók legyenek. 
 

„Vállalati képzés-fejlesztés a digitális korban: Tréningkatalógus helyett tanulási kultúra” címmel konferencia a Magnet Közösségi Házban 2019. április 10-én. Program és jegyinformációért kattintson!



Az oktatás ilyen irányú átalakítása nagy kihívás, és az eredmények hosszú távon fognak jelentkezni, mit javasol egy HR-esnek, hogyan lehet az önálló tanulás képességét munkavállalói szinten fejleszteni? 

Itt valójában egy készség kifejlesztéséről, kibontakoztatásáról van szó. A tanulási képesség, a felfedezési vágy, az „őszinte kíváncsiság” emberi természetünk egyik alapvonása. Ezzel a képességgel születünk, így tanulunk meg például olyan alapdolgokat is, mint a járás: a kisgyerekben erős a motiváció arra, hogy felegyenesedve elinduljon, el is indul, aztán elesik, mégis feláll, és százszor is elesik, mégsem adja fel. Tanul, gyakorol, hibázik, tovább gyakorol és fejlődik Előfordul, hogy a tanulási motivációt a szülők, a környezet és sajnos a mai iskola visszafejleszti, sokszor szinte ki is irtja vagy külsővé teszi (jutalom ellenében tanul a gyerek). Na, ezt kellene a HR-nek fejleszteni, erősíteni! Olyan HR rendszereket, motivációs rendszereket építsünk, amik díjazzák a fejlődést, lehetőséget adnak a hibázásra, az alkotásra, az elmélyülésre. És talán, ami ehhez elengedhetetlen: legyen meg a fejlődést támogató, érzelmileg biztonságos környezet, vezetői támogatás és munkahelyi kultúra. Egy ilyen környezetben megmutathatjuk a fejleszteni kívánt oldalainkat és hibázhatunk. Egy öntanuló szervezet a hibákra, mint tanulási lehetőségre tekint, azok felszínre kerülését elősegíti, és hibázás esetén a fejlődést támogató konstruktív visszajelzést ad. És még egy jellemző: fontos, hogy egyéni szinten konkrétan definiáljuk, hogy mit tekintünk fejlődésnek, és díjazzuk az ezt előmozdító egyéni erőfeszítést.

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Ilyen előnyei vannak az szja-csökkentésnek - így számol az MNB

2016. december 01. 11:39
A munkához kapcsolódó adóterhek 2010 óta érdemben csökkentek Magyarországon, azonban nemzetközi összehasonlításban még így is magasak. A magyar marginális és átlagos adóékek szintje továbbra is a visegrádi országok érteke felett alakul, ezért a bérekhez kapcsolódó adóterhek csökkentése továbbra is indokolt. Az szja-kulcs mérséklése révén jelentősen csökkenthető az adóék, ami hozzájárul a nettó keresetek növekedéséhez. A háztartások rendelkezésre álló nagyobb jövedelme pedig segíti a fogyasztást. A nagyobb munkakínálat nyomán érdemben csökkenhetnek a munkaerőhiány és elvándorlás által előidézett problémák. A kamat- és osztalékjövedelmek utáni jövedelemadó csökkentése növeli a megtakarítások vonzerejét.

Túlterheltség a munkában: fedezzük fel gondolkodásbeli hibáinkat

2018. szeptember 06. 08:47
Te is azok közé tartozol, akik folyamatosan bővítik tennivalóik listáját? Péntek délután lehetőleg már nem is nézel e-mailt, nehogy a beérkező üzenetek felborítsák a hétvégére vonatkozó terveidet? Ha bizonyos pillanatokban túlterheltnek érzed magad, érdemes kipróbálnod néhány dolgot. Már néhány lassú, mély lélegzetvétel is képes gátat vetni a pániknak, és kitágítani a perspektívákat, mivel aktiválja az agy felkészülési és tervezési képességét. A légzésfigyelésen kívül természetesen még számtalan dolgot tehetünk. Alice Boyes klinikai pszichológus Az egészséges elme eszközkészlete (The Healthy Mind Toolkit) c. könyv szerzője ehhez ad pár tippet.