Béremelés visszamenőlegesen: mire kell különbözetet számolni?

2018. február 20. 07:56
Február hónapban bért emeltünk a munkáltató, amelyet január 1-jéig visszamenőlegesen kapnak meg a munkavállalók. Ebben az esetben milyen januárban elszámolt jogcímekre kell érvényesíteni az új béreket? Különbözetet kell-e számolni például a kifizetett túlórákra, műszakpótlékra, szabadságra, betegszabadságra? Ha igen, lehet-e összevontan visszamenőleges bérfejlesztés jogcímen számfejteni a juttatásokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

A bérpótlék számítási alapja – a felek eltérő megállapodása hiányában, mely lehet a munkavállalóra nézve hátrányos tartalmú is – a munkavállaló egy órára járó alapbére. Erre figyelemmel a megemelt alapbér következtében a műszakpótlék, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, vasárnapi, munkaszüneti napi munkavégzésért járó pótlék, az éjszakai pótlék, készenlét, ügyelet tartamára járó pótlék összege is növekszik. 

A szabadság, betegszabadság díjazásának alapja a távolléti díj, melynek az alapbér képezi a kiindulópontját. Erre figyelemmel az alapbér növekedése a felsorolt valamennyi járandóságra hatással van.

Bár a különbözetet számfejtheti a munkáltató egyetlen jogcím vagy elnevezés alatt, a bérjegyzékből mindenképpen ki kell tűnnie, hogy tételesen mit tartalmaz az adott összegű munkabér, felkészülve arra az eshetőségre, hogy egyszer a munkavállaló számon kéri vagy követeli azt. Három éves elévülési időn belül ugyanis bármikor érvényesítheti ezen igényét a dolgozó, és lényeges, hogy erre az esetre a munkáltató bizonyítani tudja a teljesítés tényét.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Aggódnak a G20-ak agrárminiszterei a protekcionizmus miatt

2018. július 30. 07:54
A világ legfejlettebb húsz országának (G20) mezőgazdasági miniszterei közös nyilatkozatban ítélték el a protekcionizmus felerősödését Buenos Airesben befejeződött ülésükön.

A béremelés reális követelés

2018. április 03. 06:55
2018. március 27-én a Friedrich Ebert Stiftung (FES) konferenciát szervezett „Bérfelzárkózás Európában” címmel. A konferencián Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség elnöke, Andor László, az Európai Bizottság korábbi, foglalkoztatásért felelős biztosa, a magyar szakszervezetek képviselői, valamint neves közgazdászok és szakértők vettek részt.