Béremelés visszamenőlegesen: mire kell különbözetet számolni?

2018. február 20. 07:56
Február hónapban bért emeltünk a munkáltató, amelyet január 1-jéig visszamenőlegesen kapnak meg a munkavállalók. Ebben az esetben milyen januárban elszámolt jogcímekre kell érvényesíteni az új béreket? Különbözetet kell-e számolni például a kifizetett túlórákra, műszakpótlékra, szabadságra, betegszabadságra? Ha igen, lehet-e összevontan visszamenőleges bérfejlesztés jogcímen számfejteni a juttatásokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

A bérpótlék számítási alapja – a felek eltérő megállapodása hiányában, mely lehet a munkavállalóra nézve hátrányos tartalmú is – a munkavállaló egy órára járó alapbére. Erre figyelemmel a megemelt alapbér következtében a műszakpótlék, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, vasárnapi, munkaszüneti napi munkavégzésért járó pótlék, az éjszakai pótlék, készenlét, ügyelet tartamára járó pótlék összege is növekszik. 

A szabadság, betegszabadság díjazásának alapja a távolléti díj, melynek az alapbér képezi a kiindulópontját. Erre figyelemmel az alapbér növekedése a felsorolt valamennyi járandóságra hatással van.

Bár a különbözetet számfejtheti a munkáltató egyetlen jogcím vagy elnevezés alatt, a bérjegyzékből mindenképpen ki kell tűnnie, hogy tételesen mit tartalmaz az adott összegű munkabér, felkészülve arra az eshetőségre, hogy egyszer a munkavállaló számon kéri vagy követeli azt. Három éves elévülési időn belül ugyanis bármikor érvényesítheti ezen igényét a dolgozó, és lényeges, hogy erre az esetre a munkáltató bizonyítani tudja a teljesítés tényét.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Nyolc millió nélkülözőn segítenek az élelmiszerbankok

2018. május 25. 06:37
Az Európai Élelmiszerbankok működésükkel konkrét megoldást nyújtanak az élelmiszerfeleslegek hasznosítására és az élelmiszerellátás biztosítására. Tavaly közel 300 ezer tonna élelmiszert osztottak szét. Csütörtöktől Budapesten tartják közgyűlésüket.

Lázár győzött Orbánnál: megszüntetik Fazekas csúcshivatalát

2016. június 15. 09:42
Mégiscsak megszünteti az uniós és hazai agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynökségeként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) a kormány. Ezzel egyértelművé vált, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter akarata érvényesült az MVH-t eddig irányító és a megszüntetést ellenző Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel szemben. A kormány határozata szerint az agrár-csúcshivatalnak számító MVH feladatait az államkincstárnak, a Miniszterelnökségnek, a Földművelésügyi Minisztériumnak és a kormányhivataloknak kell átvenniük 2017. január elsejéig. Erősen kétséges azonban, hogy az átszervezést addig végre lehet-e hajtani, mert az átalakítás miatt akár a teljes új szervezeti és működési mechanizmus uniós akkreditációjára is szükség lehet, amely viszont akár éveket is igénybe vehet. Ez esetben pedig az MVH megszüntetése ezermilliárdos nagyságrendben veszélyeztethetné a támogatások kifizetését.