Cafeteria 2019: így használhatja ki jól a SZÉP-kártyás lehetőségeket

2018. október 30. 07:24
Egy társaság 2019-ben SZÉP-kártya formájában adna dolgozóinak cafeteriát. A nettó juttatás összege 324 ezer forint. Ezen juttatás egészét SZÉP-kártya vendéglátás zsebbe szeretné adni. Milyen adókötelezettséggel jár ez? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény SZÉP-kártya támogatásra vonatkozó rendelkezései a következők:

„71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya 

a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;

b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;

c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.”

„70. § (7) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a 71. § (1) bekezdés szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

b) a 71. § (1) bekezdés szerint – az ott meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan – az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része;

c) a 71. § (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

d) a 71. § (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része.

(8) A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg

a) – ha a munkáltató költségvetési szerv –

aa) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

ab) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

ac) évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg;

b) más munkáltató esetében

ba) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

bb) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

bc) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg”.

„69. § (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli. 

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja

a) béren kívüli juttatás esetében az előzőek szerinti jövedelem,

b) béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem

1,18-szorosa”.

Mindez azt jelenti, hogy ha a társaság 324 ezer forintot szándékozik a dolgozóknak juttatni, jobban jár, ha azt úgy osztja meg a SZÉP-kártya „zsebek” (alszámlák) között, hogy egyikre se utaljon a béren kívüli juttatásnak minősüllő összegnél többet. Ugyanis, ha a teljes 324 ezer forintot a vendéglátás „zsebbe” rakja, abból még az adóév egészében fennálló munkaviszony esetén is csak 150 ezer forint minősül béren kívüli juttatásnak, amely után 15 százalék szja-t és 19,5 százalék szochót kell leróni, míg 174 ezer forint után 1,18x(0,15szja+0,195szocho) a fizetendő közteher.

Ha viszont a vendéglátás alszámlára csak 150 ezer forintot, míg a szálláshely és/vagy a szabadidő alszámlára – esetleg a vonatkozó értékhatárig megosztva – utalja a munkáltató a további 174 ezer forintot, az 1,18-as szorzót nem kell alkalmaznia. Emellett az év közben belépők/kilépők esetében az arányosított rekreációs keretösszeget is figyelembe kell venni.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Megvan a jogszabály, amellyel Orbánék nekimennének az élelmiszermultiknak

2017. május 31. 08:41
Jogszabály-tervezetet dolgozott ki a kormány a nyugati multik „silány” minőségű élelmiszertermékeivel kapcsolatban. Ha egy multinacionális cég Magyarországon és Nyugat-Európában is forgalmaz egy-egy azonos terméket, de azok minőségükben, összetevőikben eltérnek, akkor azt a magyar vásárlók számára felirattal kellene jelezni. Most Brüsszel vizsgálja a javaslatot.
 

Élelmiszeripari konferenciát rendeznek Debrecenben

2018. augusztus 23. 11:28
2018. szeptember 26-27. között „Innováció és nemzetköziesedés a hazai élelmiszeriparban” címmel kerül sor az egyetemek és kutatóintézetek tudásbázisára épülő speciális innovatív rendszer, a Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter nemzetközi konferenciája.