Csónakkikötőkért és horgászhelyekért indult csatába a horgászszövetség
2023. július 31. 12:13
A Balaton-part beépítése mellett a hiányzó horgászkikötők is korlátot szabnak a balatoni horgászatnak, de még így is az aktív horgászok ötöde folyamatosan a magyar tengert választja. A tavalyi aszály komoly károkat okozott az ágazatban, a vizekkel ellentétben azonban a horgászok száma alig apadt - mondta Dérer István, a MOHOSZ elnökhelyettese.
Az eddigi legnehezebb horgászéven vagyunk túl az InfoRádiónak nyilatkozó Dérer István szerint. A Magyar Országos Horgász Szövetség elnökhelyettese elmondta; rengeteg horgászvíz kiszáradt, a halállomány elpusztult, több mint száz víztesten történt ilyen haváriaesemény.
"A horgásztársadalom nem meglepő módon elég rosszul érzi magát hal nélkül, és ha kevés víz van a tógazdaságokban, a haltermelés is visszaesik, ez felhajtja az árakat, kevesebb halat magasabb áron lehet telepíteni, az pedig visszahat a horgászat eredményeire. Tehát láncreakció indul be, és akkor a mezőgazdaság egyéb történeteivel, a magas vízdíjakkal és energiaköltségekkel még nem is foglalkoztunk" - részletezte.
Hogy ehhez képest a 2023-as év felüdülést hozott-e eddig, arról azt mondta, jóval több eső esett, ami biztató az ökológiai egyensúlyra és a haltermelésre nézve is. "Ennél talán még fontosabb a kényszerűen végrehajtott, jelentős áremelések kapcsán, hogy nagyon óvatosan nyúltunk ahhoz a történethez, hogy a horgászlétszám hogyan alakul; jó hír, hogy a megmaradt horgászok több mint 95 százaléka kiváltotta már az idei jegyeket. Úgy látszik, a horgászok a legnehezebb időszakban is ragaszkodnak a hobbijukhoz, ezt meg kell becsülni, az államnak támogatni kell őket" - szögezte le.
Ma több mint 900 ezer regisztrált horgász van, 600 ezren aktív horgászként rendszeresen pecáznak, közülük 100-120 ezren a Balatonnál teszik ezt folyamatosan vagy alkalomszerűen.
"Jól állnak a számok, 5 százalékon belül maradt a nagyvizek fogási visszaesése, sőt a Dunán emelkedtek is a fogások. Nagyon szépen áll a Balaton is, ott a fejlődés legnagyobb akadálya a parti viszonyok és a csónakos helyek hiánya" - mutatott rá Dérer István. "A partbeépítés önmagában kizár helyeket, a másik, hogy a közösségi partszakaszok, amelyek rendelkezésre állnak, jórészt az önkormányzatok miatt nem mindig hasznosíthatók. Úgy gondolom, ebben lépni kell. Ha lesz horgászturisztikai támogatás, gondolkodni kell a horgászcsónak-kikötők létrehozásán, ami nyilvánvalóan más nagyságrend, mind a balatoni jachtkikötőké" - fejtette ki.
A végcél ezzel kapcsolatban az, hogy minden parthelyen legyen dedikált horgászhely, nagyon reméli, ezek tisztántartását az illetékesek vállalni fogják.
forrás: Infostart
Kapcsolódó cikkek
Lenne megoldás a magyar nyugdíjproblémára, de miért nem lép az állam?
2022. november 18. 11:28
Egyre csak öregszik a magyar társadalom, ami akkor tudna kisebb terhet róni a mostani nyugdíjrendszerre, ha nagyobb termelékenység-növekedés lenne, vagy végre elterjednének itthon a foglalkoztatói nyugdíjprogramok. Az állam részvétele azonban elengedhetetlen ebben is – mondták el a megtakarítási piaci szakemberek a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciáján. Szó esett arról is, melyek lesznek a jövő megtakarításai, mennyire és mivel vehetőek rá a fiatalok a rendszeres megtakarításokra, és hol tudna még fejlődni a biztosítói vagyonkezelés szektora.
Növényalkalmazás új szemlélettel - minierdők Budapesten
2023. március 28. 11:18
Az Ökológiai és gazdasági fordulat címmel februárban megrendezett szakmai konferencián a Miyawaki-minierdőkről és a klímaválsággal összefüggő növényalkalmazásokról is hallhattunk előadást. A japán mintára létrehozott minierdőkkel növelhetők a zöld szigetek a városokban.
Az ökologikus szemlélettel összeállított növény-kiültetésekkel pedig egész évben mutatós, olcsóbban fenntartható zöldfelületekkel gazdagíthatjuk környezetünket.
A fővárosban 42 helyszínen kezel a Főkert erdőterületet. Ezek rendkívül felszabdalt helyszínek, nagyságuk a 300-400 négyzetmétertől több hektárig terjed. Fenntartásukhoz tízéves erdőterv készült, melyben külön megvizsgálták mindegyik terület fafajösszetételét, és meghatározták a szükséges beavatkozásokat is, vezette fel a Miyawaki-erdőkről szóló előadását Zakar András, a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divízió vezérigazgatója.
