Egy megoldás maradt a munkaerőhiányra: több nőt kell alkalmazni ezekben a szakmákban

2021. március 05. 08:06
A nemek aránya az egyes foglalkoztatási szektorokban, amelyekben a magas végzettség elvárás, többnyire a férfiak javára billen el. Az úgynevezett tudásintenzív szolgáltatási szektorban viszont a nők aránya a magasabb, ahol a munka szerves részét a komplex problémák megoldása képezi, amelyhez mellett olyan tapasz­talatokra és készségekre is szükség van, ami képessé teszi a dolgozókat a meglevő tudás újszerű, kreatív alkalma­zására. A nők arányát tekintve az ilyen munkakörökben, Magyarország is élen jár Európában.
Egy megoldás maradt a munkaerőhiányra: több nőt kell alkalmazni ezekben a szakmákban

A tudásintenzív szolgáltatások területén 2019-ben 77,9 millióan dolgoztak az Európai Unióban, ebből is 31,8 millió férfi és 46,1 millió nő. Annak ellenére, hogy az alkalmazásban álló nők aránya az összes szektorban 46 százalékos, ebben az ágazatban sokkal nagyobb a "nőuralom", 59 százalékos az Eurostat adatai szerint. A tudásintenzív szolgáltatások területén dolgozó nőknek Lettországban (67,4%) és Littvániában (66,7%) a legnagyobb az aránya, miközben az uniós rangsor alján végzett Luxemburgban (49,8%) és Máltán (49,7%) sem marad el sokkal az 50 százaléktól. Magyarország az EU-átlagnál is kicsivel jobban billen a mérleg a nők felé: arányuk ebben a szektorban 60,9 százalék.

 

Magyarország éppen lecsúszott a top10-ről, pedig Norvégiától csak egy hajszál választja el. Érdekes, hogy a tudásintenzív szolgáltatások területén dolgozók száma 2010 óta 20 százalékkal nőtt, viszont a nők aránya stabilan 60-61 százalék ebben a szektorban, ebben nem történt változás az elmúlt 10 év során. Azt már nehezebb meghatározni, hogy a nők nagyobb aránya ezekben foglalkozásokban, ahol a tudástartalom, és a tudásközvetítés szerepe nagy, mit is jelent pontosan. Eleve már azt nehéz meghatározni, mit is jelent a tudásintenzív szolgáltatás (angolul knowledge-intensive services, vagy KIS).

 

Az Eurostat többféle szektorból sorol ide változatos foglalkozásokat, akár high-tech, pénzügyi, vagy egyes piaci tevékenységek. A KIS egy gyűjtőnév, ami alá besorolható ugyanúgy az állatorvosi tevékenység, a biztosítások közvetítése, a piackutatás, jogi és számviteli szolgáltatások, kutatás-fejlesztés, vagy akár a televíziós programgyártás. Ami összeköti ezeket a szolgáltatásokat, az a tudástartalom, tudásközvetítés szerepe az érintett szakmákban.

A modern társadalmakban az információ, és tudás szerepe egyre inkább felértékelődött, amely hatással volt a gazdaság átalakulására is. A szolgáltatási szektor erőteljes növekedése miatt egyre nagyobb szerep jutott ezeknek a tevékenységeknek a gazdaságban, és egyre több kutatás irányult arra, hogy a szolgáltatások tartalmát, jellegét, sajátosságait, valamint tudástartalmát, a tudás közvetítésétvizsgálja. Ez alapján lehet elkülöníteni ágazatokat, amelyekben jelentős a tudás (és információ) közvetítés szerepe.

A tudásintenzív tevékenységeket az köti össze, hogy a munka szerves részét a komplex problémák megoldása képezi, amelyhez nem elég az a tudás, ami a formális keretek között megszerezhető. Szükség van olyan tapasz­talatokra és készségekre is, amelyek képessé teszik a munkavállalókat a meglevő tudás újszerű, kreatív alkalma­zására. Mivel a feladatok gyakran a speciális tudáson túl igényelnek interdiszciplináris megoldásokat is, ezért jellemzőek ezekre a szektorokra a "projektjellegű" együttműködések. Úgy tűnik, hogy ezekben az ágazatokban Európa szerte a nők dominálnak, annak ellenére, hogy ha az általános foglalkoztatási statisztikákat nézzük: a férfiak nagyobb arányban képviseltetik magukat.

 

A magyar infokommunikációs piac ennél is több nőt tudna alkalmazni

Egyre több nőt foglalkoztatnak a hazai IT-szakmában, ám ezen a területen még mindig jóval az uniós átlag alatt van az arányuk - derül ki az IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért háttérkutatásából. Ennek a legfőbb oka, hogy az informatikai állásokra és képzésekre itthon nem jelentkezik elegendő női munkavállaló - ezen kell a leginkább változtatni. A sokszínűbb informatikai csapatok gazdasági szempontból is jótékonyan hatnának a hazai vállalatokra, ezért ők már most is szívesen alkalmaznak női digitális szakembereket.

 

Az Eurostat számai szerint 2017-ben és 2018-ban egész Európában Magyarországon volt a legalacsonyabb az IKT-specialista szakmában lévők között a nők aránya: 2017-en 9 százalék, 2018-ban 8,6 százalék. 2019-re az uniós statisztikák szerint 10,6 százalékra nőtt a női informatikusok száma. A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy itthon még mindig férfias szakmának tekintik az informatikát: a női informatikai vezetők aránya jelentősen kisebb, mint az EU tagállamaiban. Jellemzőbb gyakorlat, hogy az infokommunikációs profilú cégeknél is inkább pénzügyi, humánerőforrás-, vagy marketing vezetőknek választanak meg nőket.

Szerencsére a felsővezetőinél alacsonyabb szinteken már ma is jóval elfogadottabb a hagyományos programozókon, rendszerüzemeltetőkön túl tágabb értelemben vett, olyan fejlett digitális készségeket igénylő pozíciókat is magában foglalja, mint például az IT projektvezető vagy projektmenedzser.

Sok vállalat felismerte a női szakértők, vezetők sokoldalúságát, és az általuk egy csapat működéséhez hozzáadott értékeket. Tapasztalataim szerint egyre több fiatal nő választ informatikai szakmát, és sajátít el ennek során speciális tudást, szakmai minősítéseket. Napjainkban a szakmai csapatok diverzitásának kialakítása, mind a generációkat, mind a nemek arányát tekintve egyre nagyobb fókuszt kap, ma már sok esetben tudatosan választanak női munkavállalókat egy-egy adott pozícióra. Hazai vállalatoknál a cégen belüli női munkavállalók szakmai közösséget alkotnak, értékteremtő szakmai programokat építenek

- mondta el Neumann-Toró Krisztina, az IFUA Horváth & Partners vezető tanácsadója.

 

A bérszakadékot is csökkentené a diverzitás

A nemek közötti kiigazítatlan bérszakadék az uniós átlagnál (18 százalék) itthon magasabb, 20,3 százalékos az Eurostat 2018-as statisztikái szerint, ugyanakkor ezzel az eredménnyel Magyarország még így is a középmezőnyben van - kilenc uniós országban ennél is nagyobb szakadék tátong a nemek között a bérezésben. Magyarországon belül pedig az IKT-szektorban a második legnagyobb a nemek közti bérszakadék, csupán a tudományos területen magasabb.

https://www.penzcentrum.hu/karrier/egy-megoldas-maradt-a-munkaerohianyra-tobb-not-kell-alkalmazni-ezekben-a-szakmakban.1111866.html

Kapcsolódó cikkek

Audi-sztrájk: most jöhet az igazi probléma

2019. február 11. 09:12
Két napig elégedettek voltak a dolgozóim a kilencszázalékos béremelésükkel; aztán jött az Audi-béralku - foglalta össze a Győr környéki helyzetet egy cégvezető a Kisalföldnek.

Együttműködés a munkavállalók digitális kompetenciájának fejlesztéséért

2019. szeptember 26. 14:57
a programhoz csatlakozók mintegy 80 százaléka diák