Egyre csak nő a magyarok munkaideje

2018. október 12. 08:31
A várhatóan munkával töltött évek száma 35,9 év volt 2017-ben az Európai Unióban, 0,3 évvel hosszabb, mint az azt megelőző évben és három évvel hosszabb, mint 2000-ben – derül ki az Eurostat adataiból.

Az uniós statisztikai hivatal minden évben megvizsgálja, hogy az aktuálisan 15 éves korcsoport élete során várhatóan mennyi ideig lesz aktív a munkaerőpiacon. A munkaidő indikátor kiszámításához a születéskor várható élettartamot és az aktivitási rátát használja adatforrásként az Eurostat. A mutatószámot nagyban befolyásolja az inaktívak társadalmon belüli aránya, így valójában nem a munkával töltött idő tényleges hosszát, hanem sokkal inkább a foglalkoztatási és a várható élettartam mutatók együttes hatását szemlélteti.

A magasabb érték tehát javuló foglalkoztatási és halandósági adatokról árulkodik, míg a csökkenés kedvezőtlen társadalmi folyamatokat jelez.
Nem mindegy, hogy svéd férfinek vagy olasz nőnek születik az ember

Az unión belül jelentős különbségek mutatkoznak a tekintetben, hogy mennyi időt kell a jövő generációinak aktívan töltenie, az európai inga 32 és 42 év között leng ki. Az olasz fiatalokra vár a legkevesebb munkával töltött idő, átlagosan 31,6 év, a svéd 15 évesek előtt viszont igen hosszú, 41,7 évnyi munkában töltött év vár.

Az Európai Unióban a legkevesebb időt az olasz nőknek kell dolgozniuk, a leghosszabb munkásélet pedig a svéd férfiak előtt áll.

Előbbiek ugyanis várhatóan mindössze 26,8 évet töltenek majd munkával, míg utóbbiak 42,6-ot, azaz a svéd férfiak több mint másfélszer hosszabb ideig, csaknem 16 évvel többet dolgoznak életükben az olasz nőknél.

Fotó: MW – ARCHÍV

A 35,9 éves uniós átlagnál 16 országban számíthatnak rövidebb munkával töltött időre, és csak 12-ben ennél többre.

A svédek mellett a hollandok (40,1 év) és a dánok (39,6 év) számolhatnak legalább negyven év munkával, de a britek is kiugróan magas, 39 év körüli átlagidővel néznek szembe.

A legkevesebb munka – az olaszok mellett – a horvátokra (32,5), a görögökre (32,7) és a belgákra (32,9) vár, az itt élő fiataloknak még 33 évet sem kell munkával tölteniük az Eurostat adatai alapján.

Magyarországot az uniós rangsor hátsó harmadában találjuk, honfitársaink átlagosan 33,7 évet töltenek majd munkával, vagyis az EU-s átlagnál több mint két évvel kevesebbet.

A magyar nőknek 30,9 a férfiaknak pedig 36,4 évet kell dolgozniuk életük során, a nemek közötti különbség 5,5 év, vagyis nagyobb, mint az uniós szinten jellemző 4,9 év.

A munkával töltött idő várható hossza Európában, 2017-ben
Fotó: Eurostat

A nőknek még fel kell zárkózniuk

Nem csak az egyes tagállamok, hanem a nemek között is számottevő az eltérés a munkával eltöltendő évek hosszában.

A mérleg nyelve európai szinten a férfiak felé billen, nekik ugyanis 38 évet kell várhatóan dolgozniuk, öt évvel többet, mint a nőknek.

Az EU legtöbb tagállamában tehát a férfiaknak kell hosszabb ideig kereső tevékenységet folytatniuk, ez alól csak két balti ország, Lettország és Litvánia jelent kivételt. A letteknél nincs különbség a nemek között, a férfiak és nők egyaránt 36,2 évet dolgoznak, ezzel a vizsgált szempontból a „legigazságosabb” társadalom. Litvániában pedig – az EU-ban egyedüliként – a nők átlagosan egy évvel dolgoznak majd tovább a férfiaknál.

Az unió országai közül Máltán a legkiegyenlítetlenebb a nemek helyzete, itt a férfiaknak várhatóan 12 évvel kell majd több időt tölteniük a munkaerőpiacon, rájuk ugyanis 40 dolgos év vár szemben a nőknél várható 28 évvel.

Egyre több munka vár ránk

A munkával töltendő évek száma uniós szinten egyre nő. Az elmúlt tíz évben két évvel gyarapodott a várható átlagos munkásévek hossza, és az egyes tagállamokban is szinte kivétel nélkül hosszabb karrierre készülhetnek a dolgozók. Egyedül Írországban és Cipruson csökkent valamelyest, egy-két tizedévvel a várható munkásévek száma, mellettük még Dániában stagnál az aktívan töltött évek hossza, az általános trend azonban a bővülés irányába mutat.

A várhatóan munkával töltött évek számának alakulása az EU egyes országaiban 2000 és 2017 között
Fotó: Eurostat

Az elmúlt évtizedben, 2007 és 2017 között Máltán (5,1 év), Magyarországon (5 év) és Litvániában (4,4 év) nőtt leginkább a várhatóan munkában töltött évek száma.

Hazánkban tehát az uniós átlagnál két és félszer nagyobb ütemben nőtt a ledolgozandó évek hossza az utóbbi tíz év alatt.

Ha pedig egészen az évezred elejéig, 2000-ig megyünk vissza, akkor Európa-bajnoknak mondhatjuk magunkat a várható munkaidő bővülésében. Tizenhét év alatt ugyanis 6,2 évvel nőtt a magyarok munkáséveinek száma, míg az unió 28 országában csupán 3 évvel bővült ebben a periódusban. A magyar növekedést csak megközelíteni tudta Málta (5,3 év), Litvánia (5,1 év) és Svédország (4,9 év).

 

vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Mérgezéstől pusztulnak tömegesen a magyar méhek

2018. július 27. 09:56
Folytatódik a hazai méhek tömeges pusztulása. Vélhetően növényvédelmi tevékenység következményeként történtek a mérgezések. Nagy István agrárminiszter szerint az EU-ban már betiltott neonikotinoid csávázószerek és a méhpusztulás közötti esetleges összefüggést a méhészeti egyesülettel közösen indított Nébih-vizsgálat tisztázza majd.

Húsvétkor egy ember átlagosan 20-24 tojást fogyaszt el

2017. április 12. 07:46
A húsvéti tojásfogyasztás évente átlagosan mintegy 200-230 millió darab, ami az éves fogyasztás 8-10 százaléka - közölte a Baromfi Termék Tanács (BTT) kedden az MTI érdeklődésére.