Lezárult a Víz Világtalálkozó

2016. december 01. 11:41
A záródokumentum elfogadásával lezárult a háromnapos Budapesti Víz Világtalálkozó, amelyen 117 országból 2200 küldött, állam- és kormányfők, miniszterek, a tudományos, az üzleti és a pénzügyi világ meghatározó szereplői vitatták meg a 21. század vízügyi kihívásaira adható megoldásokat.  

Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának elnöke, a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 Nemzetközi Programbizottság társelnöke a záró dokumentumot bemutatva annak fő üzeneteként fogalmazta meg, hogy a víz a legkritikusabb természetes erőforrás, a víz összeköti a nemzeteket, a földrészeket és a térségeket.
Ameenah Gurib-Fakim, a Vízügyi Elnöki Testület társelnöke, a Mauritiusi Köztársaság elnöke hangsúlyozta: a víz nemcsak életfontosságú erőforrás, hanem összekötő kapocs, amely az emberek égető problémáira is választ adhat a világ számos pontján.
Kifejtette: háromnapos intenzív munkával sok vízügyi kérdést vitattak meg, és olyan fontos iránymutatásokat hoztak, amelyek elengedhetetlenek a fenntartható fejlődés megvalósításához. Az ajánlások valóban komoly segítséget jelentenek a világ vezetőinek - vélekedett.

A mauritiusi elnök beszédében köszönetet mondott Áder János köztársasági elnöknek a találkozó megrendezéséért, hiszen - mint mondta - a tanácskozás valóban nagy előrelépést jelent.
Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára kiemelte: a víz hatékony felhasználása alapvető fontosságú a fenntartható fejlődés megvalósítása és a jövő generációk szempontjából.
Még mindig sok munka áll előttünk, mindenkinek biztosítani kell a tiszta, megfizethető vizet és a szanitációt, a víz minőségét javítani kell és meg kell védeni a vízzel kapcsolatos ökoszisztémát - magyarázta.
Az államtitkár szerint a találkozó minden érintettet összehozott, akik a következő években a vízgazdálkodással foglalkoznak, így fontos mérföldkövet jelentett. A tanácskozás megmutatta, hogy a víz összeköt, és kötelességünk az országok közötti együttműködés megvalósítása a vízügyekben - mondta.

A szervezők tájékoztatása szerint a diplomáciai, tudományos és gazdasági jelentőséggel bíró világtalálkozó résztvevőinek elsődleges célja az volt, hogy megoldási javaslatokat dolgozzanak ki a három évvel ezelőtti budapesti találkozón meghatározott vízügyi jövőkép érdekében, illetve az ENSZ fejlődési programjába beépített - célok eléréséhez.

A találkozón 52 panelbeszélgetés, 16 kísérő program, 8 civil-, 7 tudástechnológiai- 5 női- és 8 ifjúsági fórum keretében vitatták meg a kihívásokra adható válaszokat. 
Elkészült a záródokumentum is, ebben olyan cselekvési tervet fogalmaztak meg, amelynek megvalósítása összhangban van az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival és szorgalmazza a különböző szektorok összefogását.

A világtalálkozó keretében ülésezett az ENSZ főtitkára és a Világbank elnöke által létrehozott Vízügyi Elnöki Testület is, amely tizenkét állam- és kormányfőből áll, és amelyben Magyarországot Áder János képviseli.

Szándéknyilatkozatot írt alá az NFM a Víz Világtalálkozó alkalmából

Szándéknyilatkozatot írt alá a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Globális Zöld Növekedési Intézettel (Global Green Growth Institute - GGGI) a Budapesti Víz Világtalálkozó alkalmából kedden - közölte a tárca szerdán.

Az NFM felidézte: Magyarország tavaly ősszel jelezte, hogy részt kíván venni a nemzetközi klímafinanszírozásban, a párizsi megállapodás végrehajtása és a klímaváltozás elleni fellépés elősegítése, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható jövő érdekében szükséges beruházások felgyorsítása érdekében.

A Globális Zöld Növekedési Intézettel létrejött együttműködés vízgazdálkodási és monitoring kérdésekre, számos projekt támogatására terjed ki, elsősorban a balkáni régióban. A nemzetközi zöld programok és szolgáltatások kidolgozásában kormányszervek, nemzetközi szervezetek, tudományos intézmények és magánvállalatok is szerepet vállalnak. Ezzel Magyarország meghatározóvá válhat a zöld gazdaság regionális érvényesítésében, ami gazdasági pozícióját is erősítheti - hangsúlyozta az NFM.

Frank Rijsbermann, a GGGI főigazgatója szerint a magyar vállalás összhangban van az intézet elsődleges célkitűzésével, a fenntartható fejlődés előmozdításával.

A magyar klímavédelmi vállalások mellett kiemelten fontos az éghajlatváltozáshoz köthető vízbiztonság és vízminőség kérdése is - idézi a közlemény Szabó Zsoltot, a tárca fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkárát.

Áder János vízügyi elismeréseket adott át a világtalálkozó ifjúsági fórumán

Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 ifjúsági fórumán átadta az egyik legismertebb nemzetközi vízügyi elismerést, az évente kiosztott Stockholmi Ifjúsági Víz Díjat (Stockholm Junior Water Prize, SJWP) az azonos elnevezésű vetélkedő döntőseinek, közöttük két magyar csapatnak szerdán Budapesten. Áder János köszöntőjében kiemelte: a víz nemcsak földrészeket és kultúrákat köt össze, hanem generációkat is. Hozzátette, a fiatalok olyan kérdésekkel foglalkoztak, amelyek közül néhányra kidolgozott megoldási javaslatok láthatók a világtalálkozó vízügyi szakkiállításán. A legsúlyosabb kérdések között említette a nehézfémek kiszűrését vagy a PET-palackok újrahasznosítását.

Áder János felidézte, hogy minden évben PET-palackok árasztják el a Tiszát, amelyek összegyűjtésére és hasznosítására megrendezik a PET-kupát. A probléma súlyát szavai szerint jól mutatja, hogy a folyók a műanyag hulladékot a tengerekbe és óceánokba sodorják. A óceánokon úszó, műholdfelvételeken jól látható, hatalmas hulladékszigetek területe ma már csaknem akkora, mint az észak-amerikai kontinens. Szakértők szerint ha a szennyezés így folytatódik, akkor 2050-re több műanyag szemét lesz a tengerekben, mint hal - mondta. Kitért arra, hogy szerdán fogadta a víz-világtalálkozón részt vevő Csen Lej kínai vízügyi minisztert, akivel vízügyi kérdésekről tárgyaltak. Kína legnagyobb problémája a vizekben felhalmozódó nagy mennyiségű nehézfémek kezelése. A köztársasági elnök ezért a miniszter figyelmébe ajánlotta az amerikai díjazott munkáját, amely a nehézfémek kiszűrésével foglalkozik. 

Az ifjúsági fórumon hat, a SJWP döntőjébe jutott csapatot díjaztak, közöttük két magyart. A díjazottak között van az egyik magyar csapatból Kovács Dávid és Szűcs István Ákos, a másikból pedig Czikkely Márton, Gergely Tamás és Márkus Tamás. A díjat a spanyol Pep Pou Coll, a szingapúri Orion Lee Young, valamint Rasheed Muhammad és Muhammad Raimi Rosian, a dél-afrikai Deriaan Lou Kemp és a 2015-ös SJWP-díj nyertese, Perry Alagappan is megkapták.

Áder János arra kérte a díjazottakat, hogy mindenképpen őrizzék meg kíváncsiságukat, innovációs készségüket, amivel a különböző tudományterületek eredményeit összekapcsolják.  A köztársasági elnök a díjátadót követően megtekintette a Budapesti Víz-világtalálkozó 2016-on megrendezett Fenntartható Vízipari Megoldások című szakkiállítást, ahol több mint félszáz cég, kutatóintézet, egyetem, és vízügyi szervezet mutatkozott be. A szakkiállítás a legjelentősebb vízipari újításokba adott betekintést. 

magyarhirlap.hu

 

Kapcsolódó cikkek

Ha röpködnek a mínuszok...

2018. február 26. 07:49
Február utolsó hetére rekord hideget jeleznek a meteorológusok. A hideg idő kötelezettséget ró a munkáltatókra: plusz pihenőidőt, fűtést, meleg teát, védőruházatot, sőt adott esetben munka alóli felmentést is biztosítaniuk kell a munkavállalók számára. A munkavállaló ugyanis csak a munkaerejét bocsátja bérfizetés ellenében a munkáltató rendelkezésére, és nem az egészségét.

Mi alapján dönt a HR-es?

2018. május 04. 08:32
A munkaerő toborzása akkor kezdődik, amikor a munkáltatónál megszületik az igény egy új munkakör betöltésére, mely egészen addig tart, míg a munkavállaló alá nem írja a szerződését. Kérdőíves felmérésünkben HR szakemberek tapasztalatát és véleményét mértük fel toborzási folyamataik során. Milyen tényezők alapján döntenek, mit tapasztalnak és milyen munkakörökben nem szeretik foglalkoztatni a kismamákat és középkorúakat?