El nem fogadott munkaszerződés-módosítás: jár-e végkielégítés?

2020. július 27. 08:05
Jár-e végkielégítés, ha a dolgozó nem írja alá a számára hátrányos munkaszerződés-módosítást? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
El nem fogadott munkaszerződés-módosítás: jár-e végkielégítés?

 

A kérdés konkrétan így szólt: "A munkavállaló a vidéki üzemtől gyalog 10 percre lakik. Munkaszerződésében a vidéki telephely szerepel mint a munkavégzés helye. A munkáltató a munkaszerződés módosításával budapesti munkavégzési helyet jelölt ki. A munkavállaló nem írta alá az új munkaszerződést, és kérte, hogy szüntessék meg a munkaviszonyát, mivel rá nézve hátrányos a munkavégzés helyének módosítása. Beadta a közös megegyezés iránti kérelmet, amiben leírta, hogy miért nem írja alá az új munkaszerződést, és kéri, hogy részére végkielégítést és felmondási időt számfejtsenek. A munkavállaló két kiskorú gyermeket nevel, a munkába járás ideje 10 percről napi közel 3 órára emelkedett volna. A munkáltató közös megegyezéssel szüntette meg a munkaviszonyát, és nem fizetett sem végkielégítést, sem felmondási időt. A munkaviszony végétől számított 5 munkanapon belül sem adta ki a dokumentumokat és a bérfizetés sem történt meg. Jogosult-e a munkavállaló az általa kért juttatásokra?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munkaszerződésben rögzített állandó munkahely módosításához mindig a felek egybehangzó akaratnyilatkozatára van szükség, hasonlóan ahhoz az esethez, amikor a munkaszerződésben munkavégzési hely nem került rögzítésre és a munkavállaló szokásosan egy helyen végzi a munkáját.

Azaz, ha a munkáltatónak megváltozik a székhelye, telephelye vagy bármely oknál fogva meg kívánja változtatni a munkaszerződésben megjelölt munkavégzési helyet, ahhoz mindenképpen szükség van a munkavállaló írásbeli hozzájárulására. Ez pedig szükségszerűen együtt jár a munkaszerződés módosításával. Ilyenkor a munkáltató felajánlja az új munkahelyen történő munkavégzés lehetőségét, és a munkavállaló eldönti, hogy ezt az ajánlatot elfogadja vagy elutasítja. Ebből a szempontból nincs jelentősége az indoknak (például a távolságnak az új munkahelytől).

Amennyiben nem járul hozzá a dolgozó, akkor a munkáltató a felmondás szabályai szerint – mivel nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót –, kénytelen megszüntetni a munkaviszonyt (külön munkavállalói kérelem nélkül), felmondási idő és végkielégítés fizetése mellett. Ezt írásban kell megtennie, olyan pontos, jogszerű indokolással ellátva, hogy ha azzal szemben a munkavállaló bírósághoz fordul, tudja bizonyítani a leírtakat.

A kérdés szerinti esetben a munkavállaló kezdeményezte a munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetését, melyhez a munkáltató nem járult hozzá. Ekkor nem maradt más lehetősége a munkáltatónak, mint megszüntetni a munkaviszonyt. Ha ezt nem tette meg (és a munkavállaló sem), akkor a munkaviszony jelenleg is fennáll, tehát a kérdés szerinti 5 munkanap el sem kezdődhetett.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Elmagyarázta Varga Mihály, szerinte miért nem jó ötlet a feltétel nélküli alapjövedelem

2021. május 03. 09:09
Május 1-je a munka ünnepe, mivel a munka tisztelete megkérdőjelezhetetlen - írta a pénzügyminiszter szombaton, a Facebookon közzétett bejegyzésében, kifejtve gondolatait a feltétel nélküli alapjövedelemről szóló javaslatokról.

Fordult a kocka: nem kell már levadászni a jó munkaerőt, kedvükre válogathatnak a cégek

2020. július 03. 07:45
A COVID-19 megjelenése jelentős kihívás elé állította a cégeket és a munkavállalókat is. Zdravka Demeter Bubaloval, a MOL-csoport HR igazgatójával többek között arról beszélgettünk, hogyan reagált a 26 ezer, különböző nemzetiségű dolgozót foglalkoztató nagyvállalat a váratlan helyzetre, mi jelentette a legnagyobb kihívást, és volt-e bármilyen pozitív hozadéka a nagyvállalat számára a járványhelyzetnek. A szakember kitért arra is, szükség volt-e átstrukturálásra, létszámstopra vagy leépítésre az olajár esése és a fogyasztás csökkenése miatt.