El nem fogadott munkaszerződés-módosítás: jár-e végkielégítés?

2020. július 27. 08:05
Jár-e végkielégítés, ha a dolgozó nem írja alá a számára hátrányos munkaszerződés-módosítást? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
El nem fogadott munkaszerződés-módosítás: jár-e végkielégítés?

 

A kérdés konkrétan így szólt: "A munkavállaló a vidéki üzemtől gyalog 10 percre lakik. Munkaszerződésében a vidéki telephely szerepel mint a munkavégzés helye. A munkáltató a munkaszerződés módosításával budapesti munkavégzési helyet jelölt ki. A munkavállaló nem írta alá az új munkaszerződést, és kérte, hogy szüntessék meg a munkaviszonyát, mivel rá nézve hátrányos a munkavégzés helyének módosítása. Beadta a közös megegyezés iránti kérelmet, amiben leírta, hogy miért nem írja alá az új munkaszerződést, és kéri, hogy részére végkielégítést és felmondási időt számfejtsenek. A munkavállaló két kiskorú gyermeket nevel, a munkába járás ideje 10 percről napi közel 3 órára emelkedett volna. A munkáltató közös megegyezéssel szüntette meg a munkaviszonyát, és nem fizetett sem végkielégítést, sem felmondási időt. A munkaviszony végétől számított 5 munkanapon belül sem adta ki a dokumentumokat és a bérfizetés sem történt meg. Jogosult-e a munkavállaló az általa kért juttatásokra?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munkaszerződésben rögzített állandó munkahely módosításához mindig a felek egybehangzó akaratnyilatkozatára van szükség, hasonlóan ahhoz az esethez, amikor a munkaszerződésben munkavégzési hely nem került rögzítésre és a munkavállaló szokásosan egy helyen végzi a munkáját.

Azaz, ha a munkáltatónak megváltozik a székhelye, telephelye vagy bármely oknál fogva meg kívánja változtatni a munkaszerződésben megjelölt munkavégzési helyet, ahhoz mindenképpen szükség van a munkavállaló írásbeli hozzájárulására. Ez pedig szükségszerűen együtt jár a munkaszerződés módosításával. Ilyenkor a munkáltató felajánlja az új munkahelyen történő munkavégzés lehetőségét, és a munkavállaló eldönti, hogy ezt az ajánlatot elfogadja vagy elutasítja. Ebből a szempontból nincs jelentősége az indoknak (például a távolságnak az új munkahelytől).

Amennyiben nem járul hozzá a dolgozó, akkor a munkáltató a felmondás szabályai szerint – mivel nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót –, kénytelen megszüntetni a munkaviszonyt (külön munkavállalói kérelem nélkül), felmondási idő és végkielégítés fizetése mellett. Ezt írásban kell megtennie, olyan pontos, jogszerű indokolással ellátva, hogy ha azzal szemben a munkavállaló bírósághoz fordul, tudja bizonyítani a leírtakat.

A kérdés szerinti esetben a munkavállaló kezdeményezte a munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetését, melyhez a munkáltató nem járult hozzá. Ekkor nem maradt más lehetősége a munkáltatónak, mint megszüntetni a munkaviszonyt. Ha ezt nem tette meg (és a munkavállaló sem), akkor a munkaviszony jelenleg is fennáll, tehát a kérdés szerinti 5 munkanap el sem kezdődhetett.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Tájékoztató a VKF június 22-i üléséről

2020. június 23. 07:26
A 2020. június 22-én – videókonferencia keretében – megtartott Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ülésen elhangzottakról az alábbi tájékoztatást adjuk:

Mikor állítható helyre a jogellenesen megszüntetett munkaviszony?

2020. július 03. 07:48
Ha a munkáltató a munkaviszonyt jogsértő módon szünteti meg, a munkavállaló többféle követelést támaszthat. Az ilyen módon elküldött munkavállaló ritkán kíván visszatérni a munkáltatóhoz, azonban időnként mégis felmerül a munkaviszony helyreállításának igénye. A megszüntetett munkaviszony helyreállításának törvényi lehetőségei viszont korlátozottak. Milyen esetekben van lehetőség a jogellenesen megszüntetett munkaviszony helyreállítására?