Elhagyta a munkahelyét, felmondtak neki. Jogosan?

2018. január 19. 10:06
A munkavállaló köteles a munkaideje alatt munkavégzés céljából, munkára képes állapotban a munkáltató rendelkezésére állni. Az alábbi tanulságos eset munkavállalója a rendkívüli időjárási helyzet miatt megnehezedett hazajutásra hivatkozással, a munkaidő lejárta előtt két órával, a munkáltató kifejezett tiltása ellenére elhagyta a munkahelyét. A munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntette a munkaviszonyt. Jogos volt az intézkedés? A Kúria döntött.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a munkavállalónak 22 óráig tartott volna a munkaideje. Aznap havazás okozta rendkívül rossz időjárási viszonyok voltak, amely miatt a vasúti közlekedés is akadozott. 

A dolgozó vonattal járt dolgozni. Több forrásból származó értesülése szerint aznap 20 óra 6 perckor indult az utolsó vonat munkavégzési helyéről. Ezért a munkavállaló ezen indokkal – körülbelül a vonatindulás előtt fél órával – elkérezkedett a műszakvezetőtől, közölve, hogy a további munkafolyamatok zavartalan biztosítása érdekében intézkedéseket tett. 

Bár a munkavállalót sem a műszakvezető, sem a telefonon tájékoztatott operatív vezető nem engedte el, ennek ellenére, durva kifejezést használva, távozott a munkahelyéről.

A munkáltató kivizsgálta az ügyet, majd ennek eredményeként azonnali hatályú felmondással megszüntette a munkaviszonyt. Indokolásul arra hivatkozott, hogy a munkavállaló a munkavégzési helyét a munkahelyi vezetője kifejezett tiltása ellenére munkaidőben önkényesen, engedély nélkül elhagyta. Ennek során minősíthetetlen hangnemben közölte, hogy a munkát nem folytatja. Arra hivatkozott, hogy nem lesz több vonata hazafelé, amely információ nem volt helytálló, mert aznap még két vonat is közlekedett, továbbá busszal vagy személygépkocsival is megoldható lett volna a hazautazása.

Az elsőfokú bíróság a munkavállaló keresetét az Mt. 6. § (2), (3) és (4) bekezdésére, továbbá a 78. § (1) bekezdésére hivatkozással alaposnak találta. Utalt arra, hogy a munkaviszony alanyainak a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, együttműködési és tájékoztatási kötelezettségüknek eleget kell tegyenek. 

Álláspontja szerint a munkavállaló eljárása a fenti elveknek megfelelő volt, hiszen folyamatosan tájékozódott az időjárási és közlekedési helyzetről, majd amikor azt az információt kapta, hogy 20 óra 6 perckor megy az utolsó vonata, minden lehetséges előkészítő munkát elvégzett, amely a távozását követően a folyamatos munkavégzéshez szükséges volt, helyettesítéséről ő is igyekezett gondoskodni. 

Ezzel szemben a munkáltató teljes közömbösséget tanúsított a hazautazásával kapcsolatban, megoldási lehetőségeket nem keresett. A helyettesítést a távozás után megoldották, a termelés nem került veszélybe, az alperest érdeksérelem nem érte. 

Az ítélet megállapítása szerint a dolgozó részéről elhangzott durva kifejezések a munkáltatói vezető irányába megengedhetetlenek, önmagában azonban az azonnali hatályú felmondást nem alapozzák meg. Mindezek alapján a munkáltató intézkedését jogellenesnek ítélve az Mt. 82. § (1) bekezdés alapján – figyelemmel a (3) és (4) bekezdésre is – ennek jogkövetkezményeit alkalmazta.

A munkáltató az ítélettel szemben fellebbezéssel élt. 

A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta és helytállóan hivatkozott az irányadó jogszabályokra, azonban azok nem megfelelő alkalmazásával téves jogkövetkeztetésre jutott. Pontosította az elsőfokú bíróság tényállását azzal, hogy a munkavállaló a gyár területén belső logisztikai feladatokat látott el, biztosította a termeléshez az anyagáramlást, amely kulcsfontosságú jelentőségű, és a mulasztás miatti sorállás jelentős mértékű kötbérfizetési kötelezettséget von maga után.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy a munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkaidő alatti munkavégzés és rendelkezésre állás, amellett, hogy irányadó alapelv a tájékoztatási és együttműködési kötelezettség, valamint a munkáltató jogos gazdasági érdeke veszélyeztetésének tilalma. 

A munkavállaló kötelezettségének alapos ok hiányában történő megszegése eredményezheti az Mt. 78. § (1) bekezdésben foglalt azonnali hatályú felmondást.

A bíróság álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a munkavállaló munkaidejének vége előtt a munkahelyét kifejezett tiltás ellenére elhagyta. E magatartásával az alapvető kötelezettségeit megszegte, így azt, hogy a munkaidejében a munkavégzési helyen tartózkodjon, ott személyesen a munkáltató utasításai szerint munkát végezzen. 

Az utasítás megtagadásának az Mt. 54. §-ában foglalt feltételei a jelen esetben nem álltak fenn. Az tény, hogy a körülmények miatt a vonatközlekedés bizonytalan volt, ezért életszerű a vasúttársaság utólagos közlése, mely szerint valamennyi vonatot közlekedtetni kívántak, de hosszabb távon tervezni nem tudtak, csak az adott időponthoz közeli vonathelyzetről adhattak felvilágosítást. Bár utólag kiderült, hogy a kedvezőtlen időjárási helyzet ellenére a vonatok közlekedtek, a dolgozó 22 óra után is haza tudott volna jutni vonattal, ennek azonban a bíróság nem tulajdonított ügydöntő jelentőséget.

A törvényszék álláspontja szerint a munkáltató az adott körülmények között az együttműködési kötelezettségét nem szegte meg, mert annak kereteit meghaladja az, hogy a dolgozók hazajutását külön kérelem, jelzés nélkül megoldja. 

Más megítélés alá esne a munkáltatói magatartás, ha a munkavállaló a nap folyamán korábban jelezte volna a vonatközlekedéssel kapcsolatos információit, lehetőséget adva a munkáltatónak a szabályos helyettesítés megszervezésére. 

Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság megállapította, hogy a munkavállaló jogsértő magatartása jelentős mértékű, és az azonnali hatályú felmondás jogszerű.

A munkavállaló a Kúriához fordult. Álláspontja szerint a munkáltató az együttműködési kötelezettségét megszegte, mert egész nap folyamán tudomása volt az időjárási helyzetről nemcsak azért, mert köztudott volt, hanem azt ő és a munkatársa is jelezte, mégsem azt közölte, hogy gondoskodni fog a műszak végén a hazajutásukról, hanem a munkatársát hazaengedte, őt pedig nem. Azzal érvelt, hogy a távozása nem okozott kárt a munkáltatónak, annak lehetősége sem állt fenn, éppen ezért tett előkészületeket.

A Kúria szintén a munkáltatónak adott igazat. Döntése szerint a másodfokú bíróság helyesen érvelt, hogy a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége megszegésével az Mt. 8. § (1) bekezdésben foglalt, a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztető magatartást tanúsított, a munkáltatót terhelő kötbérfizetési kötelezettségre tekintettel. A veszélyhelyzet annak ellenére fennállt, hogy a munkavállaló – szabálytalanul – ennek elhárítása érdekében intézkedéseket tett. A munkáltató ugyanis ezt a veszélyhelyzetet csak a felperes helyettesítésével tudta elhárítani. Ezért, függetlenül a tényleges kár felmerülte hiányától, megalapozottan hivatkozott az azonnali hatályú felmondás a munkáltató jogos gazdasági érdekének veszélyeztetésére.

A Kúria utalt arra, hogy az Mt. 6. § (1)–(3) bekezdésben foglalt általános magatartási követelmények mindkét felet terhelik. A perbeli körülmények között – a munkaidő vége előtti eltávozási szándék fél órával korábban történő bejelentésekor – nem minősül a munkáltató eljárása a fenti szabályokban foglalt kötelezettségek megszegésének, függetlenül attól, hogy a hazajutás felperes által hivatkozott nehézsége mikor jutott az ő tudomására. 

A munkavállaló nem tett meg minden tőle elvárhatót a hazautazása megszervezése érdekében. Az azonnali hatályú felmondást megelőzően felvett jegyzőkönyv szerint a vonatközlekedésen kívül más lehetőséget a hazajutásra nem is keresett. Önkényesen, engedély nélkül elhagyta a munkaterületet, és a felettese felé kötelezően tanúsítandó jóhiszemű és tisztességes magatartási követelményt megszegő, durva kifejezéseket használt.

Mindezekre tekintettel – szögezte le a Kúria – az azonnali hatályú felmondás megalapozott volt, megfelelt az Mt. 78. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta (Kúria Mfv. I. 10.243/2014., illetve BH+ 2015.10.438).

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Növényvédőszer-maradék paprikában

2016. május 12. 07:49
Rovarölő növényvédőszer-maradékot mutatott ki a kaposvári VITAMIN Expressz 2006 Kft. telephelyén vett egyiptomi étkezési paprika mintában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A termék visszahívása, valamint a további árusító helyek felderítése folyamatban van. A mért növényvédőszer-maradék mennyiség nem jelent akut egészségügyi kockázatot – közölte a NÉBIH.

De mi lesz a munkavállalókkal?

2018. június 06. 07:59
Michel Barnier, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének főtárgyalója, 2018. június 4-én, Budapesten találkozott a szociális partnerekkel és a kamarák képviselőivel.