Eltűnt a dolgozó az ebédpénzzel, vissza lehet tartani a bérét?

2019. május 20. 08:14
Egy szervezet alkalmazottja (futár) ebédtérítési díjat is beszed, és nem számolt el az általa átvett összeggel. A telefonját nem veszi fel, nem jelentkezik a munkáltatónál. Milyen jogcímen lehet ebben az esetben megszüntetni a munkaviszonyát? Visszatarthatja-e a munkáltató a munkavállalónak ki nem fizetett egyhavi munkabérét annak okán, hogy az általa beszedett térítési díjjal nem számolt el? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

 

A munkavállaló kérdésben említett magatartása megalapozza a munkáltató azonnali hatályú felmondását. Arra ügyelni kell, hogy a jogviszonyt megszüntető nyilatkozatot a munkáltatónak indokolnia kell, a leírt indokolásnak pedig valósnak, okszerűnek és világosnak kell lennie. A munkavállaló ugyanis, ha vitatja a jogszerűséget, 30 napon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat, a jogellenes jogviszony-megszüntetésből eredő igénye érvényesítése érdekében. Ha a perben a munkáltató nem tudja bizonyítja a fenti három feltétel meglétét, azaz a jogszerűséget (beleértve az Mt. 78. paragrafus (2) bekezdése szerinti 15 nap betartását – kivéve a folytatólagos kötelezettségszegés esetét), abban az esetben köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét.

Első lépésben javasolt írásban felkérni a dolgozót, hogy indokolja meg a távollétét és számoljon el az általa beszedett térítési díjjal. Kicsi az esélye, de akár az is előfordulhat, hogy baleset érte, keresőképtelen, és ezt nem tudja jelezni.

Az Mt. 161. paragrafusának (1) bekezdése szerint a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. A (2) bekezdés szerint a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered. Eszerint nem lenne jogszabályi alapja a levonásnak, így arra nem jogosult a munkáltató abban az esetben sem, ha egyértelmű az igényének megalapozottsága. Amire lehetősége van:

– fizetési felszólítás, amennyiben a kárigény nem haladja meg a minimálbér háromszorosának összegét,

– közjegyző előtti fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése,

– közvetlenül a bíróság előtt történő igényérvényesítés.

A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a követelés összegét, jogcímét, teljesítésének határidejét és a felszólítás megtámadására vonatkozó jogorvoslati kioktatást. A munkavállaló a fizetési felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül bírósághoz fordulhat, ha nem ért egyet a felszólításban akár azok jogalapjával, akár az összegszerűséggel nem ért egyet, 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

A jogorvoslati határidő leteltét követően a munkavállalótól követelhető a felszólításban foglalt összeg teljesítése. Ha önkéntesen nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, a munkáltató kérheti a fizetés bírósági végrehajtási eljárás keretében történő kikényszerítését, a fizetési felszólítás végrehajtási záradékkal történő ellátását.

Ehhez az illetékes bíróságtól igazolást kell kérni arról, hogy a munkavállaló nem támadta meg a fizetési felszólítást. Ennek hiányában nem látható el végrehajtási záradékkal az okirat. A végrehajtási záradékkal történő ellátást az adós munkavállaló lakóhelye, illetve székhelye – ezek hiányában a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye – szerinti járásbíróság az illetékes.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Átvihető-e a tavalyi szabadság 2019-re?

2019. január 09. 08:27
A munkaáltatók és a munkavállalók sokszor csak az új év kezdetén szembesülnek azzal, hogy az előző évre járó szabadság nem került teljes egészében felhasználásra. Ilyen esetben felmerül a kérdés, hogy átvihető-e, és milyen mértékben a tárgyévben ki nem adott szabadság a következő évre?  

Kulturális válságot hoz az automatizáció?

2018. november 23. 09:21
Elveszik a robotok az emberek munkájával együtt az identitásukat és önbecsülésüket is? Avagy szabadokká és/vagy boldogokká válnak az emberek a munka utáni világban?