Emelkedhet az idénymunkások fizetése?
A mezőgazdasági idénymunkások egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelmének emeléséről, valamint a termőfölddel kapcsolatos illetékmentességi szabályok enyhítéséről nyújtott be törvénymódosító javaslatot Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, fideszes parlamenti képviselő a fokozódó munkaerőhiány enyhítése érdekében. A javaslatokat a héten tárgyalja az Országgyűlés - írja az MTI.
A javaslat 5870 forintról 8255 forintra emelné a napi jövedelmet, amelyet majd a jövőben a minimálbér növekedésével arányosan emelni kellene. Az agrárkamara azt javasolja, hogy ezt a rendelkezést már a 2017-ben megszerzett jövedelemre is alkalmazzák.
Mindezt azzal indokolták, hogy folyamatosan emelkednek az idényjellegű foglalkoztatás bérköltségei: míg 2014-ben a mezőgazdasági idénymunkások átlagos napi bére 5000-5500 forint körül alakult, addig mára már 8000 forint alatt szinte lehetetlen munkavállalót találni mezőgazdasági munkákra. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy a munkavállalók túllépik az adómentes keretösszeget, ezáltal utólagosan adófizetésre és személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására válnak kötelezetté - ismertette a NAK.
A közlemény szerint a törvénymódosítással elkerülhető, hogy mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatása csökkenjen, és ezáltal a gazdálkodók még komolyabb munkaerőhiánnyal szembesüljenek.
MTI
hrportal.hu
Kapcsolódó cikkek
Megfelelőek a hús- és egyéb élelmiszerkészítményekben adalékanyagként használt nitritek és nitrátok jelenlegi egészségügyi határértékei. Egyedül azok a gyerekek számolhatnak határérték feletti bevitellel, akik étrendjében sok ilyen hozzáadott anyag van.
A CSR-nek számos definíciója létezik. Én abból a megközelítésből szeretek kiindulni, ami valahogy úgy fogalmaz: a törvényi és etikai előírásokon túlmenően a vállalat biztosít valamilyen kedvezményt, valami pluszt a társadalomnak. Ez alapján sajnos nem tölthetett el a büszkeség és elégedettség érzete. Ha volt is CSR tevékenység, akkor is amolyan klasszikus top-down hozzáállással valósult meg. Azaz a dolgozók nem lettek bevonva a vállalat etikai politikájának kidolgozásába, nem volt ráhatásunk arra, hogy kit, miért, hogyan támogat a vállalat. Sőt, maga a támogatás sem kapott nagy publicitást cégen belül. Ezért mi (dolgozók, üzemi tanács) sem vontuk be a céget a felelősségvállalási programjainkba! Persze ez így nem teljesen igaz, viszont én itt most a felelősségvállalás ama szeletéről fogok írni, amit mi dolgozók alulról építkezve valósítottunk meg.
