Erdőgazdasági károk 2019-2020

2020. november 24. 08:43
Az Erdészeti Tudományos Intézet szakemberei 2020 szeptemberében jelentették meg az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer alapján összeállított kiadványukat.
Erdőgazdasági károk 2019-2020

 

 

 

Az előrejelzésről Erdővédelmi Prognózist az ERTI Erdővédelmi Osztálya 1962 óta ad ki, a komplex Erdővédelmi Figyelő-Jelzőszolgálati Rendszer, illetve 2012-től az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer (továbbiakban: OENyR) adataira támaszkodva. A 2019. évi károsításokat, valamint a 2020-ban várható károkat - ahogyan eddig is – az Erdővédelmi Kárbejelentő Lapokból, az Erdészeti Fénycsapda Hálózat adataiból, az Erdővédelmi Osztály kutatóinak megfigyeléseiből, kutatási eredményeiből és az Országos Meteorológiai Szolgálat havi jelentéseiből állítottuk össze.

 

Az OENyR-be az NFK EFO munkatársai 2211 db Erdővédelmi kárbejelentő lap adatait rögzítették. Ebből ún. „nullás” bejelentő 34 db volt, míg nem „nullás”, tehát erdőkárt jelentő adatlap 2177 db volt. Összesen 23731 káresemény-sor került be így az Adattárba. A kárbejelentők csupán 5 %-a ún. A-típusú lap, míg 95 %-a B-típusú lap volt.

A rendszer indulása óta évről évre egyre nagyobb jelentőséggel bír a B-EKB lap használata. A kárbejelentést tevők túlnyomó többsége jogosult erdészeti szakszemélyzet volt, de jelentettek kárt erdőgazdálkodók és egyéb bejelentők is akadtak.

 

A 2019. ÉVI KÁRTÉTELEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA

Az 1962-2019. időszakban az erdőkárok növekvő tendenciát mutatnak, a mindenkori erdőterület arányában is (míg 1962-ben 1,37 millió ha erdeje volt hazánknak, addig 2019-ben már 1,94 millió ha). A jelzett időszakban átlagosan erdeink 5,9%-át érintette valamilyen erdőkár. A legalacsonyabb érték 1982-ben 1,4%, a legmagasabb 2005-ben 20,7 % volt.

A 2019. évi erdőgazdasági károk nagysága 71786 ha a kárjelentések szerint, melynek 66 %-a biotikus (47342 ha) és 34%-a abiotikus (24444 ha) volt. A biotikus károsítások közül a rovarok okozta kár 28716 ha-on (60%), a kórokozók által okozott fertőzés 2164 ha-on (5%) fordult elő. Gerincesek által okozott károk 12313 ha-on (26%) jelentkeztek.

A fapusztulással érintett terület 3422 ha volt (7%). Növényi károsítókról alig érkezett bejelentés (összesen csupán 15 ha). Ember okozta károsítást 377 ha-on észleltek 13 (1%). Emellett az ismeretlenként megjelölt károk is csekély értéket képviseltek, összesen 335 ha-t (1%).

2019. évi biotikus károk

 

Rovarok okozta károk:

Az észak-amerikai származású tölgy-csipkéspoloskát Európában először 2000-ben, Észak-Olaszországban észlelték. Hazánkban 2013-ban, a Szarvasi Arborétumban azonosították. Az azóta eltelt hat évben gyorsan terjeszkedett. 2019 őszére már Magyarország összes megyéjéből előkerült, több megyében már nagyterületű, állományszintű tömeges fellépését is észleltük. 2019 szeptemberében az erdőgazdálkodók körében végzett felmérés alapján Magyarországon mintegy 114 ezer hektárnyi tölgyerdő már fertőzött, amiből 82 ezer ha erős mértékű. Az OENyR-be küldött káradatok jelentési metodikája más, jóval részletesebb adatszolgáltatást vár el, mint az egyszeri országos felmérés egyszerűbb felvételi metodikája. Ebből adódik többek között, hogy a két országos adat jelentősen eltér egymástól: 2019-ben az OENyR-be 26497 ha-ról jelezték kárait a tölgy-csipkéspoloskának. Az eltérő adatok ellenére egyértelműen megállapítható, hogy a tölgy-csipkéspoloska az utóbbi évtized legjelentősebb hatású rovarkártevője lehet.

A faj tömeges fellépésének hosszú távú hatásaira vonatkozóan egyelőre még csak előzetes eredmények vannak. Ezek azonban arra utalnak, hogy a megtámadott fák növekedésére, egészségi állapotára és makktermésére, valamint a tölgyekhez kötődő fajgazdag életközösségekre nézve is jelentős negatív hatás várható. Egyelőre nem ismert hatékony, környezeti szempontból is tolerálható, nagy területen alkalmazható védekezési eljárás a faj ellen. Valószínű, hogy hosszabb távú megoldást csak egy sikeres klasszikus biológiai védekezési program jelenthet.

szúk (az összes jelenthető szúfaj ide értendő) kártételével érintett terület 488 ha volt, melynek 95%-án a károkat a betűzőszú (464 ha-on) okozta. Kártételét legnagyobb területről a Központi-Bükkből jelezték. A károk 99%-a-a teljes kár volt, azaz a faegyedek pusztulását okozta. Magyarországon az utóbbi évtizedekben ez a faj a lucosok területének csökkenésében meghatározó szerepet játszott.

cserebogár pajorok kárait több mint 400 ha-ról jelezték (406 ha), legnagyobb kiterjedéssel ebben az évben is a Belső-Somogyi-homokvidékről. A károk 39%-a teljes kár volt. A májusi cserebogár, valamint az erdei cserebogár imágóinak rágáskárait 2019-ben 203 ha-ról jelentették. Az erdészeti fénycsapdák 2019-ben az előző évhez képest több májusi cserebogarat fogtak, összesen 3158 példányt, ami az előző évi fogásszám több mint kétszerese. A májusi cserebogarat legnagyobb példányszámban a barcsi csapda fogta. 2020- ban a Melolontha melolontha VI. törzsének rajzása várható.

gyapjaslepke 2003-2006-os tömegszaporodását követően a 2012-2015 között várt újabb nagy területű tömegszaporodás elmaradt, bár ezekben az években is növekedtek a rágáskárok, de korántsem olyan mértékben, mint az előző gradáció alatt. A legnagyobb károk 2013-ban keletkeztek, akkor közel 13000 ha-ról jelezték a faj okozta károkat. Ezt követően fokozatosan csökkent a jelentett kár nagysága. A bejelentett gyapjaslepke rágáskárok az elmúlt 3 évben sem voltak jelentősek: 2017-ben mintegy 80 ha, 2018-ban 230 ha, 2019-ben 370 ha volt összesen Magyarországon. 2019-ben a károk több mint 40%-a (42 %) enyhe fokozatú volt. 2016-ban és 2017-ben egyetlen hektárról sem érkezett jelentés petecsomó fertőzöttségről. 2018-ban ismét jelentettek, összesen 151 ha-ról. 2019-ben kis mértékben növekedett a bejelentett fertőzöttség (192 ha), de csak egy tájegységről jelezték előfordulását.

Az utóbbi években az Erdészeti Fénycsapda Hálózat összes csapdája alacsony egyedszámban fogta, ill. egyáltalán nem fogta a gyapjaslepke hímeket. 2018-ban néhány csapdában megemelkedtek a fogásszámok, bár ezek sem voltak túl magasak. 2019-ben a legnagyobb fogásszám sem érte el egy-egy csapda esetében a 100 példányt, sőt az 50-et is 15 csak két csapda érte el (Szentendre és Diósjenő). Tömegszaporodás esetén akár több ezer példányt is fog egy-egy csapda.

2013-ban egy új, a gyapjaslepke népességére hatást gyakorló tényező jelent meg Magyarország erdeiben: egy entomopatogén gomba - az Entomophaga maimaiga. Jelentősége, szerepe az elmúlt évek rágáskárainak mérséklésében és fénycsapda fogásszámainak csökkentésében nagy valószínűséggel meghatározó volt. A fénycsapda fogási adatok és a jelentett gyapjaslepke petecsomó adatok alapján elmondható, hogy jelentős gyapjaslepke tömegszaporodásra 2020-ban sem kell számítani, bár egyes területeken kialakulhatnak kisebb területű rágáskárok.

Az Entomophaga maimaiga hatására a korábbi domináns lombfogyasztó, a gyapjaslepke jelentősége (kárterület nagysága, a jelentősebb tömegszaporodások gyakorisága) valószínűleg csökkenni fog. A helyét vélhetően más fajok (araszolók, sodrómolyok) veszik át.

 

Gerincesek:

gerincesek okozta károk (kivéve: háziállat, rágcsálók és hód) közel 11695 ha-on jelentkeztek. Messze kiemelkedő jelentőségű volt ezen belül a rágáskár (57%) és a faegyedek vezérhajtásának lerágása (24%).

rágcsálók közel 600 ha-on okoztak károkat, a legnagyobb területről a Szatmár-beregisíkságról jelentették. Kártételi területének nagysága elsősorban az időjárással van összefüggésben, de a populációk nagyságára hatással van a mindenkori magtermés nagysága is.

 

Kórokozók:

kőris kéregfekély kárait közel 500 ha ról jelezték, legnagyobb területről a Drávamenti-síkságról. A károsodások több mint 2/3-a (69%) teljes kár volt, ami a fák pusztulását jelentette. Elsősorban a magas kőrist és magyar kőrist fertőzi, de amerikai kőrisen is megjelenhet. A hatékony beavatkozásra, ill. a fertőzések arányának csökkentésére egyelőre nincs lehetőség. Fontos, hogy elősegítsük a természetes szelekciós folyamatokat, és az ellenállóbb vagy rezisztens egyedek kiválogatását, tömegszaporítását és művelésbe vonását.

A tölgy lisztharmat kártételi területe a jelentések alapján az előző évinél több, 1133 ha volt, legnagyobb területről a Belső-Somogyi-homokvidékről jelezték. A fertőzések 82%-a közepes, erős vagy teljes erélyű volt. A károk közel 80%-a kocsányos tölgyön jelentkezett. A kórokozó nagyobb arányú megjelenése a kedvező időjárás mellett rendszerint jelentősebb rovarrágásokat követően várható, mivel a másodlagosan kifejlődő hajtásokat, leveleket sokkal könnyebben fertőzi a gomba.

 

Fapusztulások:

A fapusztulással érintett területek nagysága összesen több mint 3400 ha volt. A fenyőpusztulás területe volt a legjelentősebb, közel 1470 ha-ról jelezték, legnagyobb területről a Mátrából és a Zempléni-hegységből. A pusztulások legjobban a lucfenyőt érintették (36%), de jelentős arányban károsodtak az erdeifenyő és feketefenyő állományok is.

kocsányos tölgy pusztulása közel 400 ha-t érintett, ennek 3-e a Belső-Somogyihomokvidéken jelentkezett. A kocsánytalan tölgy pusztulását mintegy 220 ha-ról jelezték, legnagyobb területről a Borsodi-dombságról.

A fapusztulások közül kiemelendő még az egyéb fafajok pusztulása, hiszen több mint 1100 ha-on jelentkezett. A legnagyobb területű károkat a Bakony-hegységből jelentették. Az egyéb fafajok pusztulása számos fafajt érintett, de legnagyobb jelentősége a magas kőris esetében volt, a pusztulás közel 70%-a a magas kőris állományokat érintette. Megjegyzendő, hogy nagy valószínűséggel a pusztulásos folyamat fő okozója a kőris kéregfekély volt.

 

Ember okozta károk:

Az ember okozta károk közül a falopásnak volt nagyobb jelentősége, több mint 350 haról jelezték.

2019. évi abiotikus károk:

 

Az aszálykárok nagysága az előző évihez hasonló volt, összesen 7819 ha-ról jeleztek kisebb-nagyobb aszálykárokat az ország számos erdészeti tájáról. A károk 93%-a közepes, erős fokozatú, ill. teljes kár volt.

Az erdei tüzek különböző típusait összesen 683 ha-ról jelezték. A két jelentősebb típus az avartűz és a törzstűz volt, 368 ill. 224 ha-ról jelentették előfordulásukat.

belvízkárral érintett területek nagysága 687 ha volt, melyek közül a legnagyobb területeken a Berettyó-Körös-vidéken jelentkezett. Az árvíz 796 ha-on okozott károkat, melyeknek 3/4-e teljes pusztulás volt.

2019-ben az előző évhez képest jelentősen nagyobb kiterjedésűek voltak a fagykárok, összesen 3155 ha-ról jeleztek kisebb-nagyobb károkat idősebb állományokban, de főképpen fiatalosokban. A károk elsősorban a Tiszától nyugatra alakultak ki.

széldöntés és széltörés által érintett területek nagysága magas volt, összesen 11259 ha-ról jeleztek károkat. A legjelentősebb károk a Nyírségben alakultak ki, a szélkárok 70%-a ezen a tájon jelentkezett.

 

Az új adatgyűjtési rendszer, amely immáron 8. éve működik, pontosabb adatszolgáltatást tett lehetővé, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy számos kártípus esetében továbbra is a vártnál kevesebb területről jeleztek károkat. Ennek egyik oka lehet, hogy az új rendszerre való áttérés még most sem „zökkenőmentes”, ill. a részletesebb adatszolgáltatási kötelezettség miatt sokan a kisebb, jelentéktelenebbnek ítélt károkat nem jelentették. Reméljük, hogy a jövőben ezekről is érkeznek adatok, hiszen ezek ismeretében lehet teljesebb képet kapni az erdők valós egészségi állapotáról!

 

forras: www.fataj.hu

Kapcsolódó cikkek

Megjelent a fenyvesek réme a Magas-Tátrában

2020. július 24. 07:42
A szakemberek szerint egy példány élete során több facsemete elpusztítására képes

Kulináris élmény egyenesen az erdőből

2020. november 12. 12:07
Bár a vadhúst nálunk is sokan kedvelik, mégis Magyarországon, az egy főre eső éves fogyasztás mindössze 30 dekagramm. Jó hír, hogy a VADEX Mezőföldi Zrt. a közelmúltban debütált a VADEX Vadvilág nevű márkacsaládjával a hazai élelmiszer kiskereskedelemben, mellyel közelebb hozza ezt az értékes húsfajtát a fogyasztókhoz - tudtuk meg Majoros Gábortól, a cég vezérigazgatójától.