Erdőrezervátum a Duna két legendás szigete

2022. január 31. 09:25
A növény- és az állatvilág természetes folyamatait itt az ember semmiféle gazdálkodó tevékenységgel nem befolyásolhatja.
 
Erdőrezervátum a Duna két legendás szigete

Nagyszentjános a Kisalföld keleti részén, Gönyűtől délkeletre, a Bakony-értől keletre terül el. Közigazgatási területén páratlan természeti érték a falutól északra elhelyezkedő két Duna-sziget, az Erebe-szigetek, amelyek a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartoznak.

A legendás Erebe-szigetek neve több száz évvel ezelőtt ragadt rá a területre. Az idősek két történetet tartanak számon a beszédes elnevezés eredetére vonatkozóan.

Egy 16. századi legenda szerint a Magyarországot feldúló török elől menekültek ide a gönyűiek. A sűrű erdők mélyén pedig kelepcébe csalták a félholdasokat: Erre be! Erre be! – kiabáltak a mohamedánoknak. A törökök szerencsétlenségére csak egy keskeny ösvény vezetett a szigetekre, ahol a bátor gönyűi vitézek elbújtak, és sorra levágták a törököt.

A másik történet a helyi hajóshagyományok közel háromszáz esztendős emléke. A 18. században ugyanis a kor dunai hajóit, az úgynevezett bőgőshajókat a gönyűi kikötőbe csak lovakkal tudták bevontatni. A Pest felől érkező hajóknak a keskeny szigetről a lóvontatók így kiabáltak: “Erre be! Erre be!”.

A vadregényes táj történetei mellett a természet világa ma is mesél.

Az érintetlen szigetet erdőrezervátummá minősítették, a növény- és az állatvilág természetes folyamatait az ember semmiféle gazdálkodó tevékenységgel nem befolyásolhatja. A szigetvilág a holtágaival, meredek falú, szakadó partjaival, háborítatlan környezetével kiváló élőhelyet biztosít több védett állatfajnak.

Az Erebe-szigetek madárvilága rendkívül gazdag, közel 100 fajt tartanak számon a tájvédelmi körzetben. A felhők ura itt nem más, mint a réti sas, aki féltve őrzi tojásait valahol az öreg fák lomberdejében. A terület jelentős fészkelő ragadozómadara a barna kánya, az őszi és tavaszi vonulások idején ritkán ugyan, de a halászsas is megfordul itt.

Ez a folyamatosan megújuló világ két, új fürgelábú lakót is idevonzott távolabbi vidékekről.

A vidra a vizes területek csúcsragadozója, jelenléte jól jelzi az élőhely kedvező ökológiai állapotát. A hód is jelen van a területen. Azt, hogy a gönyűi Dunának is hű lakosai a hódok, azt a megrágott és kidöntött fáknál jobban semmi sem bizonyíthatja.

Az Erebe-szigetek egyik famatuzsáleme egy körülbelül száz esztendős fekete nyár. Ennek az idős fekete nyárnak a legvékonyabb ágai is vastagabbak, mint az erdőben általában előforduló fák általában.

Az Erebe-szigetek helyet kapott a Győr-Moson-Sopron megyei értéktárban.

 

Kálmán Kristóf- fotós-videós a napokban a táj fölé reptette drónját és gyönyörű felvételt készített a mesebeli tájról.

https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2022/01/31/erede-szigetek-erdorezervatum/

 

Kapcsolódó cikkek

Az erdők segítenek az aszály ellen

2021. június 18. 08:10
Az erdők alkotják a Föld legösszetettebb ökoszisztémáját, amelyeknek egyrészt döntő és a jövőben növekvő szerepük van az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemben, másrészt ez a probléma őket is mind erősebben érinti.
 
 

Online erdei iskola sorozat indul a Madarak és fák napján

2020. május 11. 07:53
Papírfecske hajtogatás, a madár-konyha menüsora, az erdei gyógynövények titkai, erdei kabalák készítése – csak néhány téma az erdészeti erdei iskolák május 10-én, a Madarak és fák napján kezdődő, az Agrárminisztérium támogatásával megvalósuló online programjából. Az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásainak célja, hogy a gyerekek jelen helyzetben is részesülhessenek a természet tavaszi ébredésének élményéből, elsajátíthassák a környezettudatos gondolkodás alapjait, illetve hogy a közösségi médiában megosztott órák segítséget nyújtsanak a pedagógusoknak a digitális oktatásban.