Évente több 10 milliárd forintot hagyhat a költségvetés a mezőgazdaságnál

2018. február 09. 08:27
 
Az ágazat termelése hatodik éve bővül, 2016-ban már elérte a 2619 milliárd forintot. Az új agrárpolitika beváltotta a reményeket.

Beváltotta a reményeket a kormány 2010-es megalakulása után körvonalazódott új agrárpolitika, amely a kis- és közepes birtokokat állította a középpontba - jelentette ki a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön Zalaszentlászlón.

Kis Miklós Zsolt a gazdakörök számára tartott fórumhoz kapcsolódó sajtótájékoztatón azt mondta: az ágazat termelése hatodik éve bővül, 2016-ban már elérte a 2619 milliárd forintot. A gazdák jövedelmi adatai, az agrárium GDP-ből való részesedése, a harmadával bővülő export, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban létrejött mintegy 70 ezer új munkahely azt mutatja, hogy jó irányba halad a magyar agrárium - szögezte le az államtitkár.

A birtokpolitika, a támogatáspolitika, az adózás és az adminisztrációs intézkedések területén az elmúlt nyolc év kedvező változásai közül kiemelte a földforgalmi törvény megalkotását, amellyel szavai szerint sikerült megakadályozni, hogy a termőföld jelentős része külföldi kézbe kerüljön. A földhaszonbérleti formát felváltotta a Földet a gazdáknak! program, amelynek révén mintegy 200 ezer hektárnyi birtok került 30 ezer magyar mezőgazdasági vállalkozás tulajdonába - ismertette.

 

A támogatások területén is olyan változások történtek, amelyek a kis- és közepes birtokok erősítését szolgálták, szakítva azzal a 2010 előtti gyakorlattal, amikor a támogatotti kör alig egy százaléka nyerte el az európai uniós és hazai források 50 százalékát - mondta. Az 1200 hektár fölötti nagygazdaságok területalapú támogatásait elvonták, a nagyüzemeket a beruházási támogatásokban is korlátozták, ez utóbbinak köszönhetően a források 80 százaléka jutott a kis- és közepes gazdaságoknak - sorolta Kis Miklós Zsolt.

 

Hozzátette, hogy a sertés, a szarvasmarha, a baromfi, a tej és a tojás áfájának csökkentése nagymértékben hozzájárult a feketegazdaság visszaszorításához, a fogyasztás növekedéséhez. Mindez annak köszönhető, hogy a hazai költségvetés végre olyan helyzetben van, hogy évente több 10 milliárd forintot hagyhat az ágazatnál - hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy Magyarország kiállt a GMO-mentes mezőgazdaságért, ami nemcsak "lelki, egészségügyi", hanem piaci kérdés is, hiszen globálisan egyre keresettebbek az ilyen termékek. A hazai kereslet is bővült, országszerte 287 új termelői piac jött létre, de továbbiak támogatási pályázatairól is hamarosan döntés születik - jelezte.

Kis Miklós Zsolt a zalai eredményeket ismertetve beszámolt arról, hogy a vidékfejlesztési program 2015-ös indulása óta 23 milliárd forint támogatás érkezett a megyébe, és ebből 7,3 milliárd beruházásokhoz köthető. Több mint 50 zalai vállalkozás az állattartó telepek korszerűsítésére 2 milliárd forintnál is többet fordíthatott, mintegy 900 millió forintot pedig 23 terménytároló építésére biztosítottak. Az élelmiszeripari pályázatokon 12 zalai vállalkozás több mint 1,2 milliárd forint támogatáshoz jutott.

A települési önkormányzatok közül 39 nyert el mintegy egymilliárd forintot a külterületi utak rendbetételére, épületek rekonstrukciójára pedig 30 önkormányzat több mint 600 millió forintra nyújtott be támogatási igényt - részletezte a Miniszterelnökség államtitkára.

Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője mindehhez hozzátette: az eredmények azért is fontosak, mert Zala megye keleti részén az ipar "csak szerényen van jelen", inkább a turizmus ad megélhetést az itt élőknek. Ennek ellenére számos szántóföldi gazdálkodó vagy gyümölcstermesztő nyert a különböző támogatási forrásokból.

 

agrotrend.hu / MTI

Kapcsolódó cikkek

A nagy cafeteria-vágás miatt kár éri a munkavállalók 90%-át

2018. június 28. 07:42
Csupán minden tízedik munkavállalót nem éri kár 2019-ben, mert esetükben az eddig cafeteria juttatásokra fordított összeget munkáltatóik kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalók nettóban hasonló értéket kapjanak, mint idén. Ebben az esetben a munkáltató fizetné a többlet terheket. Az összes többi munkavállaló cafeteria kerete csökkeni fog, vagy megszűnik a Cafeteriatrend kérdőíves felmérés szerint, amire pár óra alatt 446 munkáltató küldött választ. A válaszadók összesen 167 672 munkavállalót foglalkoztatnak. A többlet terhekre a kormány jövő évi adóváltozásokról szóló törvényjavaslata miatt lehet számítani, amely szerint a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem.

Az áremelkedések ellenére a földárak még most sem túlzottan magasak

2017. március 28. 08:00
 
Jórészt túl vagyunk a Földet a gazdáknak programon, amelynek keretében 185 ezer hektár került magánkézbe az államtól, 260 milliárdos vételáron. Ez 9 ezer földrészletet és országosan 1,4 millió forintos átlagárat jelent. 200 milliárdot hitelből finanszíroztak a gazdálkodók.