Évi 4793 milliárd forintnyi láthatatlan munkát végeznek a nők

2022. április 06. 08:11
Hogyan vált láthatatlanná a reproduktív munka?
Évi 4793 milliárd forintnyi láthatatlan munkát végeznek a nők

Nők milliói végeznek napi többórányi láthatatlan munkát bármiféle gazdasági és társadalmi megbecsültség nélkül. Ma van a láthatatlan munka világnapja. 

Hogyan vált láthatatlanná a reproduktív munka?

társadalmi reprodukció vagy reproduktív munka fogalma az élet, ezáltal a munkaerő hosszú távú és rövid távú újratermelését jelenti. Hosszú távon a gyermekszülés és gyermeknevelés által, míg rövid távon azokkal a tevékenységekkel, amik szükséges alapját adják az emberek létfenntartásának és munkavégzésének, így például a főzés, mosás, takarítás révén.

A fizikai megterhelés mellett a definíció a pszichés és képességekre vonatkozó munkára is kiterjed, például a személyes és családi kapcsolatok ápolására és gyermekkori szocializációra. Wally Seccombe az 1970-es években marxista elméletek mentén megfogalmazott koncepciója szerint a reproduktív munka társadalmi és gazdasági megbecsültségének hiánya az ipari kapitalizmushoz vezethető vissza. Ekkor ugyanis amellett, hogy az ipari termelés és a család egymástól elszakadt, a munkás is egyre távolabb került munkája eredményétől, ahogy a termelőeszközök és közé fokozatosan beékelődött a pénz, mint csereeszköz.

Mivel az így értelmezett munka eredményeként a pénz közvetlenül a munkást illette, így a család többi tagja fokozatosan kiszolgáltatottá vált tőle. A gazdaság figyelmen kívül hagyta azokat a „háttértényezőket”, melyek a munkás munkafeltételeit biztosítják nap mint nap (étel, tiszta ruha, stabil családi háttér), vagyis a reproduktív munkát és annak elvégzőit. Ezek a terhek a gondoskodás válságához az időszegénységhez, a család-és munka egyensúlyának felborulásához vezetett. 

A láthatatlan munka fogalma mindezen feladatok észrevétlenségére és anyagi megbecsültségének hiányára helyezi a hangsúlyt. A kifejezés 1987-ben jelent meg először és definíciója szerint az a fizetetlen munka, amit a háztartáson belül vagy önkéntes munkaként a közösség javára végeznek a társadalom tagjai. A társadalom ezen tagjai elsősorban a nők.

Ide tartozik a reproduktív munkánál már említett háztartási munka, így a vásárlás, a mosás, a takarítás, a főzés és az ezekhez szükséges tervezési folyamatok. Emellett a rokon, gyermek és idős hozzátartozó gondozása, a pszichológiai támogatás csakúgy, mint a munkatervezés, más néven kognitív, illetve érzelmi munka, amelyek jelentős mentális megterhelést jelentenek.  Ilyen kognitív munka például a határidők és fontos családi események észben tartása, bevásárlólista összeállítása, a gyerekek programjának és ruhaméretének  ismerete. Ezekhez hasonlóan láthatatlan munka a családi vállalkozás ügyeinek fizetés nélküli elvégzése és a közösség számára végzett önkéntes munka is, ami az állam terheit veszi át.  

Az Afeas kanadai nőjogi szervezet 2001-ben április első keddjét jelölte ki a láthatatlan munka világnapjának. A láthatatlan megnevezés arra mutat rá, hogy ezek a munkák a hétköznapok természetességében észrevétlenek maradnak annak ellenére is, hogy a gazdasági fennmaradás és termelés alapját jelentik. Vagyis nem jelennek meg a gazdasági mutatókban, sem a befektetett idő, sem pedig a fizetések tekintetében.

KSH láthatatlan munkára vonatkozó 2017-es számítása szerint gazdasági mérőszámokba történő bevonása 25%-kal vagyis (férfiak és nők összesen) 6836 milliárd forinttal növelné a GDP-t. Magyarországon a nők napi több mint kétszer annyi időt fordítanak ezekre a fizetetlen munkákra, mint a férfiak. A főzés, mosogatás, takarítás, mosás, vasalás és felnőttek ápolásával például napi átlagosan 3 órát töltöttek 2010-ben, míg a férfiak alig több mint fél órát.

A gyermekek számának növekedésével együtt az ezekre a munkákra szánt idő is növekszik: a háromgyermekeseknél már 206 percet vesz igénybe naponta. Sokszor elhangzik, hogy a férfiak a ház körüli munkálatokból veszik ki főként a részüket, így az eresztisztításból, a kert rendbentartásából vagy a fűnyírásból. Fontos látni, hogy ezek általában nem jelentenek napi szintű munkát, és az eltérés a nemek között csupán 20 percre jönne ki naponta a férfiak terhére. 

Az Európai Parlament a nemek közötti bérkülönbség egyik fő okaként jegyzi a láthatatlan munka egyenlőtlen elosztását, ami ahhoz vezet, hogy a nők sokkal nagyobb arányban esnek ki átmenetileg vagy végleg a munkaerőpiacról és jóval nagyobb arányban vállalnak részmunkaidős állást azért, hogy időben odaérjenek az óvodába, gondoskodjanak az idős rokonokról, bevásároljanak, főzzenek, leckét ellenőrizzenek és még sorolhatnánk. Ez azt jelenti, hogy a fizetetlen munka elvégzése a fizetett munka rovására megy. Emellett azt eredményezi, hogy a nőknek kevesebb esélyük van az informális szakmai kapcsolatok építésére, továbbképzésekre, így az előléptetésre és a magasabb jövedelemre. Vagyis, nagyobb eséllyel kerülnek anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe.  

Kinek a privilégiuma? 

De vajon az ingyen vagy alacsony bérért végzett gondozási feladatokhoz szükséges együttérzés és empátia valóban a nők „privilégiuma”?

Pszichológiai tanulmányok és vizsgálatok igazolják, hogy kísérleti feladatokkal és fiziológiai reakciók mérésével végzett neuropszichológiai kutatások szerint nem.

Az eltérés az önbevallásos vizsgálatoknál jelentkezik, tehát a nők inkább tulajdonítanak maguknak jelentősebb empátiát, mint a férfiak. Vagyis a sok éves szocializáció, amely során elsajátítjuk a nemi szerepeket és normákat meghozza gyümölcsét, így a társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedést generál.

Azt, hogy a nemi szerepek és mintázatok nem biológiailag meghatározottak, sokkal inkább társadalmilag kreáltak mi sem igazolná jobban, minthogy országonként eltérőek.  Az Eurobarometer 2017-es vizsgálta alapján a magyarok közel 80%-a szerint a nők elsődleges feladata az otthonukról és családjukról való gondoskodás, míg a férfiaknak a kenyérkereset. A tradicionális nemi szerepek ilyen mértékű képviseletében kizárólag Bulgária tesz túl rajtunk. Az EU-s átlag hozzávetőleg 44%, míg a svédeknél csupán 10% körüli. Ezt a narratívát tovább erősíti a „női sikeresség” kormány által propagált formája, amely szerint a nőknek nem kell elhinniük, hogy „legalább olyan beosztással, legalább olyan fizetéssel kellene rendelkezniük”, mint a férfiaknak.

Minek is az, hiszen a „nekik adatott erőnek köszönhetően még mások terheit is képesek átvenni” és a szeretet és másokról való gondoskodás „szépsége” mellet, a gyermekszülés és az idős rokonok gondozásának „privilégiuma” is őket illeti ­ – hallható Novák Katalin volt családokért felelős tárca nélküli miniszter Hogyan lehet sikeres egy nő? című videójában.

Arról azonban már nem szól a fáma, hogy ez anyagi kiszolgáltatottságot, a munkaerőpiaci nemi alapú diszkrimináció okozta mentális, lelki és egzisztenciális következményeket, nemek közötti bérszakadékot és nyugdíjszakadékot von maga után.

Itt az ideje, hogy ne csak láthatóvá tegyük a láthatatlant, hanem szembe is nézzünk a diszkriminációnak e formájával és az uralkodó politikai narratíva ellenére is valódi lépéseket tegyünk a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőségért.

Forrás: 444.hu / www.szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

apanapOK

2020. október 22. 12:26
Apanapot! címmel kampányt indít a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nőtagozata azért, hogy a magyar kormány is fogadja be és érvényesítse az Európai Parlament, valamint az Európai Tanács Magyarország által is elfogadott irányelvét, miszerint minden újszülött után minimálisan 10 szabadnapot kell biztosítani az apáknak. Ezt a rendszert a magát családbarátnak valló kormány annak ellenére sem ültette még át a hazai gyakorlatba, hogy az irányelv kidolgozásában, s elfogadásában is közreműködött. A MASZSZ Nőtagozata a szakszervezetek mellett felkér minden civil szervezetet, amely szintén családbarátnak vallja magát, hogy csatlakozzon a hazai bevezetést követelő kampányhoz.

Ömlik a pénz ezekbe a megyékbe: mutatjuk, mire költik a vidéki települések

2021. június 16. 07:48
A magyar gazdaság bővülése megtorpant 2020-ban, de a fejlesztések, beruházások tovább dübörögtek az országban. Nem olyan mértékben ugyan, mint az előző években, érezhető volt a visszaesés, de a vidéki települések igyekeztek, hogy jól használják ki a "leállás időszakát". Számos városban, községben zajlottak fejlesztések sőt, akadtak több milliós projektek is. A HelloVidék most annak járt utána, hogy alakult a beruházások száma az egyes megyékben, illetve milyen nagyobb fejlesztések kezdődtek, valamint zárultak le 2021. első félévében.