Felszínre került az Ínség-szikla – vízügyes szakemberek elmondták, mekkora baj ez
2023. október 20. 17:36
Mennyire szokatlan a folyók alacsony vízállása?
Nem rendkívüli, hogy október végén alacsony a folyók vízállása, és ismét látszik a Dunában Budapestnél az Ínség-szikla – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság.
Az elmúlt csapadékszegény időszak következtében a magyarországi vízfolyások "többnyire igen alacsony mederteltségűek", írja a vízügyi főigazgatóság
Azt írták: ahogy a Duna vízállása a budapesti vízmércén 95 centiméternél alacsonyabb értéket mutat, a közbeszédet foglalkoztatni kezdi a folyóból a Gellért-hegy lábánál, a Szabadság-hídtól 60-70 méterre északra, a meder szélétől nagyjából 5 méterre előbukkanó, úgynevezett Ínség-szikla csúcsa. Ennél még kisebb, körülbelül 72-75 centiméter körüli vízszintnél már az is látható, hogy nem több kisebb szirtből áll, hanem összefüggő karéj.
Hozzátették: a sziklaképződmény megjelenése nem rendkívüli, a meleg nyarakat követő alacsonyabb vízállású – úgynevezett "kisvizes" – őszi időszakokban 2000 óta 15 olyan év volt, amikor megmutatta magát, néha több hónapon keresztül is. 2018. október 25-én a vízállás negatív rekordot döntött, mindössze 33 centiméter volt, ezt követően 2022 augusztusában bukkant ki ismét a szikla.
Megjegyezték: Budapesten, a Vigadó téri vízmércén a sokéves (1901-2022) átlagos vízállás 301 centiméter. Az elmúlt kilenc hónap alapján 2023 az átlagosnál szárazabb évnek mutatkozik, így nem meglepő a szirt újabb megjelenése – írták, hozzátéve, péntek reggel 78 centiméter volt a Duna vízállása Budapestnél, így továbbra is egybefüggően látszik a sziklaszirt.
A vízügyi főigazgatóság közleményében kitért arra is, hogy az elmúlt csapadékszegény időszak következtében a magyarországi vízfolyások "többnyire igen alacsony mederteltségűek". Az így kialakuló vízállás eddig egy folyón, a Szamoson múlta alul a valaha mért legkisebb vízállást, az új negatív rekord Csengernél október 10-e óta mínusz 147 centiméter.
Hozzátették: a Duna és a Tisza magyarországi szakaszán több helyütt is 20-30 centiméterrel megközelítette a jelenleg érvényes legkisebb vízállást, de ez ilyenkor, a hidrológiai újév – november 1. – előtt pár nappal nem szokatlan.
Megjegyezték: ezekben a napokban azonban már egy ciklon alakítja Európa időjárását, amely erőteljes melegedést, és helyenként akár kiadós mennyiségű csapadékot is jelenthet. Ennek következtében a Duna és mellékvízfolyásainak jelenlegi stagnáló, enyhén apadó vízjárása enyhén áradó lesz, néhány deciméteres vízszintemelkedés valószínű. A Tisza vízgyűjtőjén várható csapadékmennyiség kevesebb, így a vízszintemelkedés mértéke is kisebb lesz – írták.
A vízügyi főigazgatóság közölte, a következő napokban még a negatív rekordhoz közeli, azt 30 centiméternél jobban megközelítő vízállás valószínű a Lajtán, a Rába felső szakaszán, a Sión, a Szamoson és a Zagyván Jászteleknél.
forrás. agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Ismételten közösen lépnek fel az ukrán import ellen a közép-európai országok agrárminiszterei
2023. április 17. 10:25
Az ukrán mezőgazdasági termények vámmentessége korlátozásának szükségességéről egyeztettek az ukrán importtól szenvedő közép-európai tagállamok agrárminiszterei. Teljes egyetértés van abban, hogy folytatni kell a közös fellépést az Európai Bizottság irányába, mivel uniós szintű eszközök nélkül nem kezelhető ezeknek az országoknak a problémája – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Ukrajnával szomszédos tagállamok agrárminisztereinek pénteki megbeszélését követően.
Nagy István szerint a búza, kukorica, napraforgó, repce, szója esetében ismételten indokolt korlátozni a vámmentességet, és csak a korábban már alkalmazott mennyiségi kvóták keretei között szabadna azt Ukrajna számára biztosítani.
A víz egyszerre stratégiai erőforrás és a fenntarthatóság kulcsa
2023. július 05. 09:34
A víz szerepéről és a vízgazdálkodás fejlesztéséről tartott előadást Nagy István agrárminiszter hétfőn Rómában, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) 43. plenáris ülésén.
A tárcavezető rámutatott, a víz az egész bolygón egyidejűleg stratégiai jelentőségű erőforrás és a fenntartható fejlődés kulcstényezője.
