Figyelni kell a munkaszüneti napok bérezésénél

2017. június 28. 08:48
2017 első félévében négy olyan munkaszüneti nap is volt, melyek általános munkarend szerinti munkanapra estek. Ilyenek voltak a március 15. (szerda), az április 14. (péntek), a május 1. (hétfő), valamint a június 5. (hétfő). E napok elszámolására speciális szabály vonatkozik. Arra is lehetőség van azonban, hogy a felek eltérjenek a törvény szabályaitól - írja az adózóna.

Kik dolgozhatnak a munkaszüneti napokon?

A munkaszüneti nap egy adott társadalom, közösség életében kiemelt nap, így erre a napra rendes munkaidőt - eltérően a vasárnaptól - csak kivételes esetben lehet beosztani. Munkavégzésre így kizárólag a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli tevékenység esetében, továbbá a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, valamint a külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló esetén kerülhet sor - összegzi az adózóna.

A munkáltató vagy a munkakör pedig akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

A bérpótlék 100 százalék

A munkabér az elvégzett munka rendes (átlagos) körülmények közötti elvégzését kompenzálja. Bérpótlék tehát akkor jár, ha egy körülmény rendkívülinek tekinthető. 

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 140. §-a szerint a munkavállalót a munkabérén felül, a munkaszüneti napi munkavégzéséért 100 százalék bérpótlék illeti meg. A munkaszüneti napi munkavégzést ugyanis - szemben a vasárnapi munkavégzéssel - minden esetben rendkívüli körülménynek tekintjük. 

Nem vasárnapi pótlék, hanem munkaszüneti napi pótlék jár továbbá húsvét- és pünkösdvasárnapra, illetve a vasárnapra eső munkaszüneti napokra is. Ez azonban a rendes munkaidőben történő munkavégzés szabálya. 

Amennyiben pedig a munkavállaló a munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés keretében végzett munkát, további 100 százalék bérpótlékra jogosult, hiszen itt ismételten felmerül egy olyan körülmény, amely kompenzációt igényel.

Egy korábbi cikkünkből megtudhatja, hogy 2018-ban várhatóan mikor lesznek hosszú hétvégék.

hrportal / adózóna

 

Kapcsolódó cikkek

Kevesebb embert érint a leépítés

2018. október 29. 09:55
Segítséget kapnak az államtól az újbóli elhelyezkedéshez azok a kormánytisztviselők, tehát a minisztériumoknál és a háttérintézményeknél dolgozók, akiknek a következő időszakban megszűnik a státusuk – mondta az OKÉT 2018. október 25-i ülését követően a Magyar Időknek Mészáros Melinda.

Munka vagy magánélet? Gyermekvállalás munkaviszonyban

2017. május 12. 08:07
A munka és a magánélet összehangolása során leginkább a gyermekvállalás okoz nehézségeket a felek számára. A munkavállaló a szülési szabadság, majd a gyermekgondozás céljából kivett fizetés nélküli szabadság okán hosszú évekre kiesik a munkából. A távollét kezdetekor ráadásul annak végső időpontját sem lehet pontosan meghatározni. Ilyen esetekre a következő szabályok védik a munkavállalót és a munkáltatót.