Finisben az otthoni munkavégzés szabályozása

2020. szeptember 15. 08:25
Havonta 16 ezer forint rezsiátalány járhat az otthoni munkát végzőknek a jövőben, viszont az otthoni munkát csak a munkáltató és a munkavállaló közös megállapodása alapján lehetne elrendelni – erről is nyilatkozott Mészáros Melinda a Kosstuth rádióban 2020. szeptember harmadikán. 
Finisben az otthoni munkavégzés szabályozása

- A Munka törvénykönyve módosítása tartalmazni fogja, hogy a jövőben a munkaadó és az alkalmazott egyezkedhet az otthoni munkavégzésről?

 - Ebben a kérdésben már júliusban elkezdte az egyeztetést a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, és a tegnapi ülésen e kérdések megtárgyalását folytattuk. Annál is inkább, mert a munka és a magánélet összhangját biztosító irányelv átültetéséről is elkezdtük az egyeztetéseket, amelyet 2022-ig kell az Európai Unió minden tagállamának végrehajtania. Az irányelv részét kell képezze a rugalmas foglalkoztatás lehetősége is.

A Covid-19 járvány első hulláma és a veszélyhelyzet kihirdetését követően a rendkívüli jogrendben született egy kormányrendelet, amely a munkatörvénykönyvétől eltérően biztosította a munkáltatóknak az otthoni munkavégzés egyoldalú elrendelésének a lehetőségét. Erre akkor nagy szükség volt, hiszen a jelenlegi szabályozás korlátozottan teszi ezt lehetővé.

A törvény azt biztosítja a munkáltatók számára, hogy 44 napot a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásként rendelhet el a munkavállalók számára. Ez lehet kötelező elrendelés, és természetesen a felek megállapodásán is múlhat. Ebbe beletartozhat a munkaszerződében foglalt, munkahelytől eltérő foglalkoztatás is. Ugyanakkor a törvény magáról az otthoni munkavégzésről mint önálló jogintézményről nem szól. A jelenlegi tervezet – amely normaszövegét még nem látták, sem a munkáltatói, sem a munkavállalói oldalon – a felek megegyezésére épülne. A munkáltató és munkavállaló állapodhatna meg abban a helyben és abban a formában, ahol, és ahogyan a foglalkoztatás történik. Tehát a távmunka szabályai kerülnének kiszélesítésre, bővítésre.

A jelenlegi normaszöveg a hatályos Munka törvénykönyvében kizárólag távmunka-szabályokat tartalmaz, és korlátozza a foglalkoztatás jellegét is, hiszen azt mondja ki, hogy számítástechnikai eszköz útján végzett tevékenységről van szó. Ezt a kört is szeretnénk kiszélesíteni, és nem csak otthoni munkavégzésről kellene beszélni, hanem – hogy egyszerűen fogalmazzak – bárhol történő munkavégzésről. Ez lehet internetkávézó, vagy ahogy egy-két munkáltató megfogalmazta, a későbbiek során akár a tengerpartról is lehetne például számítástechnikai eszköz útján elektronikus formában munkát végezni. A szakszervezetek kérésére a kollektív szerződéses megállapodás lehetőségét is biztosítani fogja a törvény.

- A járványhelyzet most is adott, de nincs rendkívüli jogrend. Ezért kell a megállapodás, hogy otthoni munkavégzés keretében folytassa a munkavállaló a munkáját?

- Ez az egyik része, a másik része az, hogy egyfajta rugalmas foglalkoztatási lehetőséget - nyugat-európai mintára és az uniós irányelveknek megfelelően - korábban is szerettünk volna biztosítani. Komoly igény mutatkozott az otthoni munkavégzésre a munkavállalói részről egyes munkakörökben, ahol ennek lehetősége adott lett volna, azonban szabályozás hiányában – itt elsősorban a munkavédelmi szabályok hiányosságaira gondolok – a munkáltatók nem szívesen vállalták ezt a lehetőséget. 

- Egy tengerparti munkahelyi baleset esetén nem tisztázott, ez kinek a felelőssége?   

 - A kárfelelősség kérdése és a felelősségviselés nagyon kritikus pontja az otthoni munkavégzésnek. A távmunkavégzésre vonatkozóan megvannak ezek a szabályok, itt nagyon pontosan és szigorúan szabályozzák a munkáltatói felelősséget. Az otthoni munkavégzés, vagy az ideiglenes vagy részben történő otthoni munka végzés vonatkozásában azonban teljesen új szabályok kidolgozása szükséges. Nem arról van szó, hogy csak a folyamatosan otthon vagy bárhol máshol történő munkavégzésről lehet megállapodni, hanem a részben otthon történő munkavégzésről is. Itt a gyakorlatban számos vállalkozás korábban is egyoldalúan, a saját utasításának megfelelően is a munkavállaló kérelmére alkalmazta, a munkavállalók például 3 napot töltöttek a munkahelyen és 2 napot otthon.

 -        Mi történik akkor, ha munkavégzés közben történik a baleset, de a munkavállaló mégis otthon tartózkodik? A munkáltatónak biztosítania kell megfelelő munkakörülményeket, ami a kockázatokat kizárja: mindez azonban pénzbe kerül!

- Komoly kérdés, ki vállalja azokat a költségeket, amelyek az otthoni munkavégzéssel jelentkeznek. Gyakorlatilag itt elsősorban a rezsiköltségekre kell gondolni, de jelentkezik a munkaeszközök kapcsán is költségigény.

A munkaeszközöket általában a munkáltatók biztosítják az otthoni munkavégzés esetében is, ritkábban fordul elő, hogy a munkavállaló a saját eszközével végzi a feladatokat. Itt nem csak anyagi, hanem adatvédelemmel kapcsolatos kérdések is felmerülnek. Azért, hogy a jelenlegi, szigorú költségelszámoláson alapuló rendszert enyhíteni tudjuk, javaslatokat tettünk arra vonatkozóan, a munkáltatókkal egyetértésben, hogy lehetősége legyen a munkáltatónak és a munkavállalónak költségátalányban is megállapodni. Ennek a mértékét a mindenkori minimálbér 10 százalékában határoztuk meg.

Kértük azt is, hogy adókönnyítésekkel és a munkáltatók eszközbeszerzésére vonatkozó szabályozás megváltoztatásával biztosítsunk további lehetőséget arra, hogy korszerű eszközöket szerezhessenek be a munkavállalóknak az otthoni munkavégzéshez.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Vasárnapi pótlék: milyen időszakra jár?

2019. március 18. 07:36
Milyen időszakra jár a vasárnapi pótlék az Adózóna olvasójának cégénél, ha háromműszakos (8 órás) munkarendet vezetnek be a jelenlegi helyett? Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

A százmilliós adatvédelmi bírság tanulságai

2020. július 27. 08:19
A személyes adatok védelmét szabályozó Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 83. cikke akár milliárdos bírságok kiszabását is lehetővé teszi. Ez idáig azonban jelentős mértékű adatvédelmi bírság kiszabására Európában alacsony, bár egyre növekvő számban került sor. Magyarországon az első százmilliós nagyságrendű büntetést a felügyeleti hatóság 2020. május 18. napján szabta ki, s ezzel új fejezet nyílt az adatvédelem történetében. Az alábbiakban az ügy tanulságait mutatjuk be: