FORGATNI, VAGY NEM FORGATNI? MI A JÓ A TALAJNAK?

2024. április 09. 16:45
Világszerte, így Magyarországon is jelentősen sérült az erős terhelés miatt a talajrétegek szerkezete. Emiatt egyre kevesebb a szerves anyagok és a baktériumok mennyisége a szántóföldekben, ez pedig csökkenti a termésátlagokat, nem is beszélve a növények beltartalmi értékéről. Erről tartanak az ország több pontján gyakorlati előadásokat diákoknak és gazdálkodóknak egyaránt.
FORGATNI, VAGY NEM FORGATNI? MI A JÓ A TALAJNAK?
Ebben élen jár a Debreceni Egyetem, amelynek tudományos munkatársa Makádi Marianna, a kezdeményezést azzal indokolta, hogy szeretnék az országban minél több érintett figyelmét felhívni a változtatásra, vagyis megadni a választ arra:mit kellene tenni a talaj egészségének a visszaállítására.
 
Hozzátette: „Az európai talajok hatvan-hetven százaléka nem egészséges, ideértve Magyarországot is. Ennek oka a talajt fenyegető különböző veszélyekben rejlik, amelynek mi vagyunk az előidézői. Megfigyelhető a talajainkon a szél- és a víz eróziója, de ha folyamatos növényborítást biztosítunk a talajon, akkor ez a folyamat mindkét esetben csökkenhet.
Hogyan akadályozd meg a porvihart a saját földeden? - Agroinform.hu
Az említett növényborítással javítható a talaj szerkezete is, de ezzel növelhetjük és megőrizhetjük a szervesanyag-tartalmat is, amellyel a talaj biodiverzitását is tudjuk növelni” -mondta.
Biodiverzitás a DÉR Juice gyümölcsösében - DÉR Juice
A talaj tehát egy olyan élő rendszer, amelynek minden része kölcsönhatásban van egymással, és ha bárhol beavatkozunk, akkor mind negatív, mind pedig pozitív irányba tudjuk elvinni a folyamatokat. Minden a talaj szerkezetétől függ: vannak helyek, ahol bevált az a módszer, hogy nem kell mélyen szántani, mozgatni a talajt, de vannak olyan területek is, ahol ezzel nem lehet eredményt elérni. A szántás felfüggesztése miatt elszaporodtak a kártevők, így a legismertebbnek számító pocok. Az agyagos talaj lazításánál például nem érhető el az a hatásmechanizmus, amellyel teljesen megszüntethető a mélyszántás.
 
Makádi Marianna szerint a gazdálkodók hajlamosak a műtrágyára összpontosítani, ami önmagában nem idézi elő a talajromlást, hanem a sok tényező együttesen hat ebben: az állandó talajforgatás, a szerves anyag elvétele és vissza nem pótlása a talajba, amelyet régebben szerves trágyával tettek meg. Ezért terjed az a nézet, hogy nem kellene szántani, hanem csak a felső talajréteggel kellene foglalkozni. A talaj forgatásával húsz-harminc centiméteres réteget fordítunk át a mélyebb részről a felszínre. Így a szerves anyag az oxigén közreműködésével gyorsan lebomlik, vagyis egy élő közösséget bolygatunk meg azzal, hogy ami eddig alul élt, az felülre kerül és ott nem érzi jól magát. Mindez fordítva is igaz. Teljesen megzavarjuk a talajban lévő folyamatokat.
 
Mindenki őszi mélyszántásban gondolkodott és így nőtt fel, most pedig megváltozott a világ. A gazdálkodók érzik, hogy gond van a talajjal, és aki igazán odafigyel a talajára, az érdeklődik az új információk iránt. A szerves anyag hiányzik, valamint az, hogy a talajainkat békén hagyjuk.
 
forrás: agrotrend.hu/novenyvedoszer.hu/

Kapcsolódó cikkek

A DDGS a takarmányozás aranytartaléka

2023. március 16. 12:44
A Pannonia Gold névre hallgató magas fehérjetartalmú száraz kukoricatörkölyt teljesen környezetbarát körülmények között állítják elő, génmódosítástól, hormonkezeléstől és antibiotikumoktól mentes kukoricából.
 
A DDGS (Distillers Dried Grains with Solubles) magyarra fordítva szárított gabonatörköly, aminek az alapanyaga kukorica. Kevéssé ismert, hogy a kukorica feldolgozásával előállított bioetanol nem a folyamat egyetlen terméke, a tisztán égő, magas oktánszámú üzemanyag mellett csúcsminőségű takarmány, DDGS is készül. Az állandó minőség feltételei közé tartozik, hogy a Pannonia Ethanol kizárólag genetikailag módosított organizmusoktól és antibiotikumtól mentes kukoricát használ.
 

Itt az ideje gatyába rázni az élelmiszeripart Magyarországon!

2023. április 06. 12:38
A magyar élelmiszeriparral kapcsolatban kettős érzelmeink lehetnek, hiszen mondhatni, hogy egy stabil, válságálló és valóban stratégiai ágazatról van szó, ugyanakkor versenyképesség és jövedelemtermelő képesség terén komoly lemaradásban van az európai versenytársakhoz képest. Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető helyettese az Agrárszektornak elmondta, hogy előre kellene lépnünk abban, hogy minél több olyan tőkeerős és exportképes magyar nagy cégünk legyen, akiknél az exporthoz szükséges kompetenciák erősek, és az exportpiacokon is értelmezhető volumenben képesek termelni. Kiemelte, hogy a Vidékfejlesztési Program keretein belül az élelmiszeripar fejlesztésére nagyságrendileg 800 milliárd forint lesz elérhető a ciklusban, amit, ha jól használnak fel, akkor végre végbe mehet az a modernizáció, ami 30 éve várat magára.