Legkésőbb 2022. január 1-től személyijövedelemadó-mentességet kaphatnak a 25 év alatti fiatalok - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök január elején.

Mint arról korábbi cikkünkben írtunk, a lépés a diákmunka-piac szereplőinek első reakciói szerint kétféle hatással lehet erre a szegmensre: a vállalkozások számára olcsóbbá válik a diákmunka, a fiatalok pedig ugyanolyan költségszint mellett magasabb nettó bért kaphatnak.

Kíváncsiak voltunk azonban arra is, hogy a munkahelyeken milyen potenciális konfliktusokat okozhat a bevezetendő szja-mentesség. A lépés ugyanis csaknem 290 ezer fiatalt érint majd a PwC becslése szerint. A munkaügyi statisztikák tanúsága szerint ugyanis jelenleg mintegy harmincezren dolgoznak a 15-19 éves korosztályban, és 258 ezer 20-24 év közötti alkalmazottat tartanak nyilván.

A 25 évnél fiatalabbak bruttó átlagfizetése háromszázezer forint körül alakul kereseti adatok szerint, azaz az szja-mentesség átlagosan havi 45 ezer forint pluszt jelenthetne havonta az érintetteknek.

”Mindez elsősorban ott és akkor okozhat konfliktust, ahol publikusak a bérek - egy multinál például jellemzően nem azok. Sok munkahelyen azonban igen, ott akkor jelentkezhetnek a problémák szervezeten belül, ha a fiatal munkavállalók nettó bére nagyságrendekkel meghaladja az idősebbek - akár a jóval nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező kollégák - bérét is” - véli Steigervald Krisztián generációkutató.
 

“Ez bizonyos helyeken akár már tíz százaléknyi különbség esetén is valódi konfliktusforrás lehet” - teszi hozzá a szakember.

Persze a különbség korántsem csak az adótól függ, hanem a bérsávoktól is, így erre a munkaadóknak fokozottan oda kell majd figyelniük a jövőben.

“Nem lehet elégszer hangsúlyozni, de ebben az esetben is nagyon fontos lesz a kommunikáció. Tisztán és érthetően el kell magyarázni a munkatársaknak a helyzetet. Nem lesz elegendő egy tájékoztató email. Azoknak a vezetőknek, akinek a csapatában dolgozik 25 év alatti fiatal, kutya kötelessége lesz személyesen és egyértelműen felvázolni a szituációt. Főként azt fontos hangsúlyozni, hogy a nettó bérek között kialakult különbség nem a fiatal és a régebbi kollégák szakmai kvalitásairól szól, és pláne nem a fiatal munkatársak „hibája”. Ez az állami szabályozás következménye, ami minden 25 év alattira vonatkozik, és amelynek célja a pályakezdők helyzetének megkönnyítése” - véli Steigervald Krisztián.

“Érdemes lehet említést tenni arról is, hogy munkavállalói tekintetben a koronavírus-járvány legnagyobb vesztesei közé tartoznak a fiatalok, körükben nőtt leginkább a munkanélküliség” - teszi hozzá.

Szerinte praktikus megoldás lehet az is, hogy az épp mostanság esedékes éves értékelések során nyitottan és őszintén válaszoljanak a vezetők az ezzel kapcsolatos kérdésekre. A témát azonban érdemes inkább face-to-face megbeszélések során felvetni, mint csoportosan.
 

“Fontos, hogy az idősebb munkavállalók érezzék, fontosak a cégüknek, és legyen lehetőségük az érzéseiket, gondolataikat, kérdéseiket vezetőjükkel megbeszélni. Ezt a helyzetet egy külső körülmény, egy kormányzati döntés hozza létre, a hatás viszont a mindennapokban a munkahelyeken fog lecsapódni, ezért is jó, ha a vezetők felkészülten, átgondolt érvrendszerrel felszerelkezve várják az ezzel kapcsolatos kérdéseket” - mondja Steigervald Krisztián.

Ő eddig nem tapasztalta, hogy a korábbi kormányzat által kiemelt csoportok - például a sokgyermekes édesanyák - adókedvezménye bárhol is konfliktus forrása lett volna. Ennek ellenére lokális, egyedi esetek biztosan előfordulnak, de ezeket helyi szinten kell kezelni.

“Őszintén szólva úgy gondolom, a fiatalok szja-mentessége kapcsán is ez lesz a helyzet. Ez annyira kívülről jövő döntés, hogy mindenki tudomásul veszi majd. Az idősebbek nem örülnek, de elfogadják, mivel mást nem nagyon tudnak tenni.”
 

A legrelevánsabb probléma inkább az lesz, hogy egy 25 éves munkavállaló fizetése 26 éves korától gyakorlatilag csökkenni fog, ami előmeneteli és motivációs szempontból is kihívások elé állítja majd a szervezeteket és a munkavállalókat.

“Ha szigorúan csak azt nézzük, hogy mennyi pénzt kap kézbe a kolléga, akkor azonos bruttó bér mellett 26 éves korától biztosan kevesebbet fog. Nem kérdés, hogy ez senkit sem motiválna túlzottan. Ha a cégek nem kezelik ezt a helyzetet, nagy valószínűséggel jelentős vándorlás fog történni ebben az életkorban. Ezt persze meg lehet úgy oldani, hogy a munkaadó kvázi a nettó bérre szerződik majd, és így beépíti a tervezésbe a bruttó bér emelkedését 26 éves kortól. Ezáltal mindenki számára transzparens, mégis pozitív lehet a változás” - véli a generációkutató.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy míg az idősebb generációk az adott munkahelyen eltöltött időarányos fizetés-emeléshez vannak leginkább szokva, a fiatalok számára egy munkahelycsere könnyen megy, sőt sokszor karriercél is a gyakori váltás. Ezért a munkaadóknak a 25-26 éves korú munkavállalók esetében érdemes lesz nagyon tudatosnak lenni, és odafigyelni arra, ki az, akit mindenképpen meg szeretnének tartani és milyen előnyöket tudnak számára biztosítani ebben a helyzetben.