Győrffy Balázs: az agrárgazdaság csak úgy marad működőképes, ha megújul

2018. december 12. 09:35
2000 milliárdos támogatási forrást kell biztosítani 2020 után az agrár- és élelmiszer-gazdaság modernizálásához.

Mivel a hazai gazdák háromnegyede az EU-s források nélkül veszteséges lenne, az uniós forrásokat a versenyképesség javítására kell fordítani - mondta ezeket mások mellett Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Top Agrar magazinnak adott interjújában.

Élére állt a NAK az öntözésfejlesztésének és az illegális kutak legalizálásának is, utóbbira – év végig – tényleg csak napjai maradtak a gazdáknak?

A vizek magántulajdonát az 1995-ös vízjogi törvény megszüntette, a legkisebb kutak létesítése és üzemeltetése is engedélyhez kötött. A NAK kezdeményezte azt a 2016-os törvénymódosítást, ami eltörölte az illegális gazdasági vízilétesítmények után akár 1 millió forintos bírságot. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint nem kell „vízgazdálkodási bírságot” fizetni annak, aki 2018. január 1. előtt engedély nélkül, vagy attól eltérően létesített kutakra 2018. december 31-ig „vízjogi fennmaradási engedélyt” kér. Egy már beadott törvénymódosító javaslat, amely várhatóan ez év végén hatályba lép, azonban ezt a kérelmezési határidőt 2020. december 31-ig meghosszabbítaná. A javaslat ebben a formában már nem sért alkotmányos jogokat, és összhangban van a Víz Keretirányelv stratégia 2021-ig elkészítendő felülvizsgálatával. Illeszkedik a Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazatfejlesztési felhívásához is, amelynek 2020. augusztus 3. az utolsó benyújtási határideje.

Szakértők szerint, ha majd ki kell fizetni a gazdáknak az extra öntözési költségeket, bedől a zöldség- és gyümölcsszektor, ami amúgy is csak árnyéka az 1990-es termesztésnek. Mi tehet a kamara?

Az intenzív zöldség-gyümölcstermesztés az 1990-es évek eleji visszaesés után termékkörönként változó ütemben, de fejlődésnek indult. Mára hasonló volument állít elő, mint akkor, csak más szerkezetben. A növekvő munkaerőhiány elsősorban a nagyobb kézimunka igényű ágazatokat érintette, a jobban gépesíthető zöldségfélék termelése feljövőben van, és ezen a területen nagyobb is a perspektíva. Ebben a helyzetben a technológiai fejlesztésen, a mérethatékonyságon és a kézimunkaerő kiváltásán kell dolgoznunk. A másik nagy probléma a korlátozott öntözési lehetőség, pedig egyre kevésbé lehet öntözés nélkül gazdaságosan termelni. Azt viszont el kell fogadni, hogy a természeti erőforrásoknak is van értéke és költsége, így az öntözővíznek is. Viszont a NAK a lehető legolcsóbb és legegyszerűbb öntözővíz-használatért küzd, vannak is kézzelfogható eredmények, a jövőben is ez a fő célunk.

A klímaváltozás, az idei aszály, máris megrázta az EU-t, nemzeti válságprogramot indítottak Németországban is. Itthon elég 80 000 ha-ról 400 000 ha-ra növeli az öntözést?

Már rövidtávon is az a kormányzat célja, hogy az öntözhető területet a jelenlegi kétszeresére növelje. Ehhez az kell, hogy legyen valós vízigény, kereslet az öntözővízre, és hogy a víz eljusson a földekhez. Öntözni hazánkban elsősorban felszíni vízből lehet, és a jövőben is ezt kell előnyben részesíteni. Az ehhez szükséges főművek jellemzően állami kezelésben vannak, amelyek fenntartása évek óta forráshiányos. Rekonstrukciójukra évtizedek óta nem volt lehetőség. E művekhez csatlakoznak a nem állami csatornák, amelyeknek az üzemeltetésével is baj van ma már. Ez alapján a reális cél 5 év alatt 200 ezer hektár, 10 éven belül 400 ezer hektár öntözhetővé tétele. De a kamara azt a hosszú távú célt tűzte ki, hogy az elkövetkezendő húsz évben egymillió hektáron valósuljon meg az öntözésfejlesztés.

Elég lesz ehhez a programra szánt évi 17 milliárd forint?

Ez az összeg elsősorban az állami főművek rekonstrukciójára szolgál. Az évi 17 milliárd forint kétharmada fordítandó a fejlesztésekre, elsősorban az állami vízrendezési művekre, ami közel száz „priorizált” beruházást jelent. A fejlesztések több mint 600 ezer hektárt érintenek, ebből az Agrárgazdasági Kutató Intézet számításai alapján 375 ezer hektár vonható be gazdaságosan az öntözésbe. De mivel egy-egy „öntözőfürt” kialakítása hosszú távú és az átlagos termelő lehetőségeit jóval meghaladó, jellemzően közösségi beruházás, szükség lehet az állam további szerepvállalására.

Mit mutat már a NAK vizes felmérése, mekkora területet öntöznének?

Mintegy 40 ezer gazdálkodót és közel 1,2 millió hektárt érintett a felmérésünk. A vizsgált terület alig több mint 10 százalékán van kiépítve vízpótló öntözés. Ez közel 145 ezer hektárt és mintegy 4 ezer termelőt jelent. A vízpótló rendszerrel ellátott területek közel felét, azaz csaknem 65 ezer hektárt, folyamatosan öntöznek. Közel 300 ezer hektár volt az olyan új terület, amelynél nincs kiépítve vízpótló létesítmény, de jelezték az öntözési igényt.

Más természeti csapások is fenyegetnek. Hogyan debütált az országos jégkár-megelőzés?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az elmúlt 30 év legzivatarosabb májusának és nyár elejének voltunk elszenvedői. Egy átlagos májusban 5-7 zivataros nap van, idén viszont 27 ilyen nap volt, és június is hasonlóan szélsőséges időjárást hozott. A rendszer használata ellenére is az ország néhány pontján hullott jégeső. Amint azt korábbiakban is hangsúlyoztuk, nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség. A határainkon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők, illetve a szupercellák ellen nem tudunk védekezni. Azt, hogy a védekezés hatására hány helyen nem esett jég, nem tudjuk bizonyítani. A rendszer hatékonyságát csak néhány év múlva tudjuk majd értékelni, amikor összehasonlítjuk a jégkárokat a korábbi évek adataival. De azt már most látjuk, hogy a rendkívüli időjárás ellenére júliusig, az összes mezőgazdasági kárbejelentésen belül, éves szinten harmadára csökkent a jégkár aránya.

2020 után az uniós kasszákban pénzből is kevesebb lesz, de nemzeti hatáskörben át lehet majd csoportosítani a forrásokat. Mire kellene több, mire kevesebb?

Nem engedhetjük, hogy a magyar gazdák hátrányba kerüljenek. Ehhez elengedhetetlen, hogy az állam nagyobb szerepet vállaljon a következő ciklusban a társfinanszírozásban. A hazai gazdálkodók 3/4-e az EU-s források nélkül veszteséges lenne a jelenlegi támogatási struktúrában. A fejlesztésekre is jellemző, hogy „támogatásvezéreltek”.Ennek tükrében a közeljövőben kiemelt feladat lesz a források további, megfelelő szintű biztosítása. Azt a javaslatot fogalmaztuk meg, hogy a mezőgazdaság modernizálásához – a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról szóló tárgyalásoktól függetlenül – 2000 milliárd forint támogatást kell a mezőgazdaság, élelmiszeripar és a vidék rendelkezésére bocsátani a vidékfejlesztési programban. Támogatjuk a vissza nem térítendő beruházási támogatások további fenntartását, a visszatérítendő támogatások és egyéb pénzügyi eszközök csak ennek kiegészítéseként működhetnek.

Az EU szabadkereskedelmi megállapodással rajtunk keresztül érkezik a vámmentes ukrán búza, kukorica és szója is. Hogy lesz ebből 100 000 ha hazai szója?

Magyarországon 4,3 millió hektár szántóból több százezer hektár alkalmas pillangósok termesztésére, de – a gabonaközpontúság miatt – a lehetőségekhez és az igényekhez mérten – csak kis területen termesztik ezeket a növényeket. Ez az oka, hogy hazánk a takarmányfehérje igénye nagy részét importból fedeziEzt az importfüggőséget egy komplex és innovatív takarmányfehérje program csökkentheti, ami a következő évtizedekben évi 500-600 ezer tonna GMO szója importot válhatna ki hazai, GMO-mentes szójával, vagy más, alternatív fehérjenövénnyel. A 2018-ban elindult Nemzeti Fehérjetakarmány Program keresi a megoldásokat a szójatermelés technológiai fejlesztésére. De ne feledkezzünk meg a pillangós szálastakarmányok és a nagymagú hüvelyesek, ipari növények feldolgozási társtermékeinek bevonásáról sem, ami a program másik fontos feladata.

Ha fogy a pénz, a kicsik feladják, gyorsul a birtokkoncentráció. El kell törölni a 300 ha-os földtulajdoni és az 1200/1800 ha-os birtokkorlátozást?

A magyar birtokszerkezet elaprózódott, így nagyon nehezen lehet megteremteni a versenyképes termeléshez szükséges infrastruktúrát és feltételeket. Ez se a mezőgazdasági termelésnek, se a főállású termelőknek nem kedvező. Már most is birtokkoncentráció zajlik, versenyképesebben művelhető parcellák alakulnak ki. Ez folyamat azonban nem teszi szükségessé a jelenleg fennálló birtokkorlátozások feloldását.

A hatékony üzemméretet összefogással is el lehet érni, de éppen a földtörvény rombolja szét az összefogást, mert a másik gazda bérelt földjére is lehet licitálni. Reménytelen itthon a holland/osztrák modell?

Finomítani lehet a földcsere intézményét, illetve a helyi földbizottságok szerepét is meg kell erősíteni. A települési agrárgazdasági bizottságok tagjaiknak megvannak a szükséges helyi ismereteik, hogy rendezni tudják ezeket az anomáliákat. Az együttműködést sem lehet elégszer hangsúlyozni. Az „életben maradás” záloga az önkéntes összefogás, az együttműködés lesz, ennek nincs alternatívája. Ösztönözni, fokozni kell az együttműködést, támogatni az ehhez szükséges környezet kialakítását is.

Generációs bajok is vannak. Csaknem hatvanéves az átlag magyar gazda, aligha képes a digitális megújulásra, pedig munkaerő híján csak a gépekre számíthatna. Lát esélyt itthon a zökkenőmentes generációváltásra?

Győrffy Balázs: Az agrár- és élelmiszer-gazdaság csak úgy marad működőképes, ha megújul - Kép: agrotrend.hu

Ez már a szemünk előtt zajlik. Ahhoz, hogy a gazdaságok versenyképesek maradjanak, szükség lesz a digitalizáció terjedésére, az öröklési szabályok módosítására és a generációváltás támogatására is. A világgazdaságban gyorsul a technológiaváltás. Ez nem kerüli el az agrár- és élelmiszer-gazdaságot sem, gondoljunk a precíziós gazdálkodásra, az agrárinformatikára, a digitalizációra, a biotechnológiára. Ezek teljesen átalakítják a termelési folyamatokat. Ha nem akarunk végleg lemaradni, részt kell venni a fejlesztésekben, és át kell állítanunk a gazdálkodók gondolkodását is, ösztönözve őket az automatizált technológiák használatára. Ebben a folyamatban a NAK is szerepet vállal. Ahhoz, hogy a fiatalabb gazdálkodóknak legyen jövőképe, meg kell szüntetni az öröklés miatti birtokaprózódást is. Csak egy család fenntartását és foglalkoztatását biztosító önálló gazdaság lehet versenyképes. Újra kell gondolni a gazdaságátadás ösztönzésének eszközeit, és megfelelő finanszírozási konstrukciókat kell kidolgozni a fiatal gazdálkodnak. Az agrár- és élelmiszer-gazdaság csak úgy marad működőképes, ha megújul.

Forrás: Top Agrar, 2018. decemberi szám

agrotrend.hu / NAK

Kapcsolódó cikkek

Magyarország jövője a tét, erősödnie kell az agráriumnak

2018. november 16. 07:52
A vidékfejlesztés létfontosságú, hiszen nemcsak a vidéki, hanem a városi lakosságra is kihat.

Alaptörvény ellenes az újabb földeladás?

2015. október 14. 09:50
Az ATV Start vendége Szabó Rebeka elnökségi tag, PM.
"... Az alaptörvény kimondja: a természeti erőforrásokat, de különösen a termőföldet meg kell őrizni a jövő nemzedékek számára..."