Ha így megy tovább, eltűnik a szuper magyar alma

2017. július 28. 08:37
Évről évre egyre kisebb a minőségi alma termésmennyisége, és romlik a termésbiztonsága is Magyarországon. Ennek egyik következménye, hogy a magyar almatermés közel kétharmada ipari alma, és borzasztóan kevés gyümölcs jut a friss piacra. Az ültetvények korszerűsítése jelentősen előrelendítené a magyar almapiacot.

Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna, de az elmúlt 10 évben a 300 és 950 ezer tonna között ingadozott. Ezek a szélsőértékek felhívják a figyelmet a nagyon rossz termésbiztonságra, ami alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának. Az idén az átlaghoz közeli termés várható, azonban a következő két hónap időjárása dönti majd el a tényleges mennyiséget. A nagyobb terméstől való elmaradás elsődleges oka hazánkban is a tavaszi fagy - tájékoztatott Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) Gyümölcstermelői Főbizottságának elnöke, a Fruitveb közleményében.

A magyar almatermés hasznosítási irányok közötti megoszlása Európában – már mintegy 20 éve – páratlanul gyenge. Az almatermés kétharmada ipari alma, vagyis feldolgozóipari alapanyag, egyharmada étkezési alma, mely arány az EU-ban pont fordított, és idén sem lesz kedvezőbb a helyzet. Magyarországon az étkezési, frisspiaci alma mennyisége nem számottevő, ezzel együtt azonban a hazai fogyasztói igények kielégítésével az idei álló szezonban nem lesz gond.


A magyar almatermesztés már mintegy 20 éve erőteljes lejtmenetben van. A termőterület két évtized alatt 41 ezer hektárról 26 ezer hektárra esett vissza. A termésmennyiség stagnál ugyan, de évente nagyon nagy kilengéseket mutat. Az Európától való jelentős elmaradás és a negatív tendenciák oka, hogy a magyar almaültetvények mintegy fele korszerűtlen, amelyet alacsony technológiai és ráfordítási színvonal mellett művelnek, és mindössze 5 ezer hektár az igazán versenyképes ültetvény.

A fejlődés elmaradása, illetve a hanyatlás legfőbb okai a kertészet számára kedvezőtlen támogatási rendszer, az adópolitika, a munkaerőhiány, valamint az öntözés rendezetlensége

 - emelte ki az elnök.

Az Európai Unió almatermése az utóbbi években 12 millió tonna körül alakult, ami 1,5-2 millió tonnával több, mint a 2010-et megelőző időszak termése, illetve amit az EU piaca különösebb piaci zavarok nélkül fel tud venni. Ez a növekedés döntően Lengyelország erőteljes fejlődésének tudható be, amely 4-4,5 millió tonnára növelte korábbi 2-2,5 millió tonnás termését, amivel mára piac- és ármeghatározóvá vált Európában.

Az eddigi termésbecslések alapján 2017-ben 8-9 millió tonna körül várható az EU almatermése. A 25-30 százalékos kiesés egyértelműen a teljes Európát ért, nagy földrajzi kiterjedésű áprilisi fagykárokra vezethető vissza. Lengyelországban szűk 3 millió tonna almára számítanak a termelők a 4,5 millió tonna helyett, és nagyon jelentős a kiesés a Jonagold és Idared fajtáknál, amelyet nagy mennyiségben exportálnak hazánkba is. A német, osztrák, belga, holland és olasz termésben is jelentős, 20-60 százalékos kiesés van, ugyanakkor Szlovéniában közel teljes terméskieséssel kell számolni.

Az EU-szinten várt nagyon alacsony, illetve a nem kiugró magyar termés összességében várhatóan keresleti piacot eredményez 2017-ben, és ez valószínűsíthetően az átlagnál magasabb termelői árakat idéz elő. A fogyasztói árakban nem kell extrém helyzet kialakulására számítani, a vásárlók ugyanis nem fogják az elmúlt 5-10 évben megszokottnál magasabb áron kapni az almát.

Magyarország számára túlzottan sok lehetőséget nem rejt ez a rendkívüli piaci helyzet, mert a termés kétharmada ipari alma, amit döntően a hazai léüzemek vásárolnak fel. A magyar étkezési alma nagyjából a belföldi kereslet kielégítésére elég, így árualap hiányában nem tud betörni új piacokra. Az a termelő tud jó áron értékesíteni, aki jó minőségű étkezési almát állított elő - áll a közleményben.

 

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Magyar tejfeldolgozó Algériában

2017. január 12. 07:48
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Algériában folytatat megbeszéléseket. Algéria jelenleg komoly lehetőséget jelent a magyar vállalatoknak, különösen a mezőgazdaság terén. Látogatása során megállapodás született egy magyar tejfeldolgozó építéséről, és egy takarmányüzem kivitelezéséről is egyeztetnek, melyet további beruházások is követhetnek. A magyar vállalatok piaci terjeszkedését a márciusban nyíló magyar kereskedelmi képviselet és az Eximbank 270 millió dolláros hitelkerete fogja segíteni. Algériában 34 éve nem tett hivatalos látogatást magyar külügyminiszter–tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Algírból.

Tovább erősödik az agrártárca háttérintézményei közötti együttműködés

2017. február 21. 07:23
Új együttműködések kialakítását és a működési költségek csökkentését célozta az az értekezlet, amelyet Fazekas Sándor miniszter hívott össze a Földművelésügyi Minisztérium kötelékébe tartozó több mint nyolcvan intézmény vezetője számára a Herman Ottó Konferencia Központba, 2017. február 14-én.