Ha késik a munkáltató a bérfizetéssel

2019. augusztus 06. 08:39
Jelezni kell a járulékbevallásban

Jóval ritkábban ugyan, mint 20-30 évvel ezelőtt, de manapság is előfordul, hogy adott vállalkozás valamilyen okból nem képes az esedékesség időpontjában eleget tenni munkabérfizetési kötelezettségének. Ebben az esetben szinte „következetesen” előforduló hiba, hogy mégis úgy készíti el a munkáltató a havi járulékbevallását, mintha időben kifizette volna a bért. Ez helytelen eljárás. Az Adózóna cikke.

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 50. paragrafusának (1) bekezdése egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban juttatott, járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni, és a megállapított tárgyhavi járulékot az Art.-ban (2017. évi CL. törvény) meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az adóhatóságnak.

Ha ténylegesen nem történik meg a kifizetés – a minimális adó- és járulékfizetésre kötelezett társas vállalkozó kivételével – a foglalkoztatónak az ennek megfelelő adattartalommal kell a bevallást benyújtania.

A Tbj. említett szakaszának (5) bekezdése – miszerint a foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges – nem erre az esetre vonatkozik.

Tény, hogy a társadalombiztosítási szabályok nem tartalmaznak külön előírásokat a vázolt helyzetre, illetve az sem rendezett, hogy ez a „fizetés nélküli” állapot meddig állhat fenn. A munkabér nem fizetése megalapozhatja ugyan a dolgozó azonnali hatályú felmondását, de előfordul, hogy erre nem kerül sor, ez az állapot hónapokig, évekig tart.

Az érintett biztosítása a kérdéses időtartam alatt fennáll, egészségügyi szolgáltatásra is jogosult. Nyugdíjalapjául szolgáló jövedelmet, illetve szolgálati időt azonban csak akkor szerez, ha az őt megillető díjazásához ténylegesen hozzájut. Ugyanez vonatkozik a bíróság által megítélt munkabérre is azzal, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) végrehajtását segítő 168/1997. kormányrendelet 58. paragrafusának (1) bekezdése értelmében szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amely a munkaviszony jogellenes megszüntetésétől annak helyreállításáig, vagy utóbbi mellőzése esetén a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapításáig telt el.

Forrás: Adózóna / szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Dávid Ferenc: szégyellem, hogy nem tiltakoztam hangosabban

2019. május 27. 08:19
A jelenlegi munkaerő-piaci helyzet felébresztette a cégeket, az érdek-képviseleteket, de a gazdaságpolitikai irányítókat is. Ugyanakkor a mostani munkaerő-hiánynak az elmúlt évek-évtizedek elhibázott döntései, elszalasztott lehetőségei ágyaztak meg – véli Dávid Ferenc közgazdász, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) volt főtitkára.

Hatalmas az egyenlőtlenség a fizetésekben

2018. november 12. 08:02
A 2017. évi személyi jövedelemadó bevallások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg. Egyáltalán a klasszikus munkaviszonyos foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. Nagyon torz bérrendszer, jelentős egyenlőtlenség, és sok radar alatti jövedelem – ezt mutatják a számok.