Háborús veszélyhelyzet: kell-e állásidőt fizetni, ha nem tud munkát adni a cég a dolgozóknak?

2022. július 15. 08:24
Sokan ki sem lábaltak még a koronavírus okozta gazdasági nehézségekből, máris újabb problémával kell szembesülniük. Az infláció magas, az árnövekedés követhetetlen, ezek hatását egyre több munkáltató is érzi. Könnyedén megeshet, hogy a munkáltató nem tud munkát adni, de egyelőre felmondást sem kell közölnie. Cikkünkben egy olvasói kérdés nyomán vizsgáljuk meg az állásidő szabályait.
Háborús veszélyhelyzet: kell-e állásidőt fizetni, ha nem tud munkát adni a cég a dolgozóknak?

Az elgondolkodtató kérdés így szólt:

Az orosz-ukrán háború miatt legalább olyan gazdasági helyzetbe került a cég, ha nem rosszabba, mint a koronavírus-járvány idején. A megrendelések visszaesése, a hatalmas infláció nagy hatással vannak a vállalat munkaerő-gazdálkodására. A veszélyhelyzetet a kormány meghosszabbította. Ennek lejártáig a munkáltató az állásidőre mentesül alapbérfizetési kötelezettsége alól, miután elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének? Ez az idő állásidőnek minősül? Veszélyhelyzet alatt sem módosíthatja egyoldalúan a munkáltató a teljes munkaidős munkaszerződést részmunkaidősre, ez kizárólag közös megegyezéssel történhet minden esetben?

Munkabérfizetési kötelezettség

 

Abból kell kiindulni, hogy a munkavállaló a munkaszerződés alapján a munkáltató utasításai szerint munkavégzésre köteles, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni, és részére munkabért fizetni. A munkavállaló munkabérre való jogosultságát, illetve a munkáltató munkabér-fizetési kötelezettségét tehát nem önmagában a munkaviszony fennállása, hanem a munkavállaló munkavégzési kötelezettségének teljesítése alapozza meg. Ehhez képest kivételesek azok az esetek, amikor a munkavállaló munkavégzés hiányában is jogosult a munkabérére.

 

Elháríthatatlan külső ok

 

Az egyértelmű, hogy a hatályos munkajogi szabályok szerint nincs olyan helyzet, amikor a munkáltató egyoldalúan jogosult módosítani a munkaszerződést, erre kizárólag a munkavállaló hozzájárulása mellett, közös megegyezéssel van lehetőség. Olyan esetben, amikor a munkáltató nem tudja beosztani a munkavállalót munkavégzésre, az állásidő/nem állásidő kérdése merülhet fel. A munka törvénykönyve (Mt.) 146. paragrafusának (1) bekezdése akként szól, hogy a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg.

Kérdés, hogy mi az a kivételként szabályozott elháríthatatlan külső ok. Ennek értelmezéséhez a Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú állásfoglalása nyújt támpontot. Az állásfoglalás a régi Mt. (1992. évi XXII. törvény) 174. paragrafusának a munkáltató kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai keretében értelmezte a munkáltató működési köréhez tartozó körülményeket. Ezekből tudunk a külső okra következtetni.

Eszerint általában a munkáltató működési köréhez tartoznak a feladatai ellátása során kifejtett tevékenységgel összefüggő személyi magatartásokból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából, működéséből eredő okok. Személyi magatartáson mindazon személyeknek a magatartását is érteni kell, akiknek jelenlétét a munkáltató lehetővé tette (saját és más munkáltató, munkavállalói, hatósági kiküldöttek, üzletfelek, látogatók stb.).

www.adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Így végezhető alkoholszondás vizsgálat munkahelyen

2021. október 06. 10:55
A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit köteles megteremteni. Ennek érdekében bizonyos esetekben alkoholszondás vizsgálat is szükségessé válhat. Ennek szabályait, illetve a szabályozás hiányosságait vizsgáljuk az alábbiakban:

Home office-ban nincs túlóra? Munkaidő otthon - a munkajogász szemével

2021. szeptember 29. 08:27
Munkajogászként a legkülönbözőbb jelzéseket kapom annak tekintetében, hogy az otthon munkát végzők többet vagy kevesebbet dolgoznak-e, mint az irodában. A többség, úgy tűnik, mintha több időt töltene érdemi munkavégzéssel otthon, és azt intenzívebben is teszik, mint korábban. Nem egyszer családon belül is konfliktust okoznak a túl korai vagy túl késői telefonok; a rövid, egyértelműen extra munkát igénylő határidők. Fodor T. Gábor ügyvéd, munkajogász írása.