Hatvan százaléknyi uniós forrás kerül a gazdaságba

2017. április 04. 14:33
A tíz operatív programra eső 8921 milliárd forintnyi európai uniós forrás teljes egészét meghirdette a március 31-i határidőig a kormány, ezt kiegészítve állami forrásból további 307 milliárd forint értékben jelent meg pályázat a 2014–2020-as támogatási ciklusban.

Feszes határidőt szabott magának a magyar fejlesztéspolitikai rendszer azzal, hogy vállalta: a 2014–2020-as európai uniós ciklushoz kötődő 8921 milliárd forintnyi kerethez kapcsolódó összes pályázatot meghirdeti március 31-ig. A Világgazdaságnak kiadott, a Miniszterelnökségtől származó részletes adatokból azonban kiderült, a törekvés nem volt hiábavaló, múlt hét péntekig valóban valamennyi felhívás nyilvánosságra került. A dömping eredményeként a 8921 helyett 9228 milliárd forintnyi EU-s pályázat válik elérhetővé, a tagországi túlvállalás nyomán ugyanis az uniós támogatást 307 milliárdnyi állami forrás is kiegészíti. (A szintén határidőig meghirdetett vidékfejlesztési pályázatok itt megtekinthetőek.)

Fontos tudnivaló: ez nem jelenti azt, hogy az érintett felhívásokra kivétel nélkül be lehet adni a pályázatot április első felében, bőven akadnak olyanok, amelyeknél három hónap vagy fél év múlva, esetleg az év végétől lehet benyújtani a kérelmet.

A következő részeredményt 2018 tavaszáig kell elérnie a rendszernek azzal, hogy a meghirdetett pályázatok mindegyikén győztest is hirdetnek. A kormány ígérete szerint a 2007–2013-as uniós ciklussal szemben 2014 és 2020 között az összes forrás nem 16, hanem 60 százaléka kerül a cégekhez, azaz jut közvetlenül a gazdaságba. Ezen a téren azonban van hová előrelépni, a kritikusok szerint még azokon a területeken is csak 30-40 százalékban jutnak el a források a cégekhez, ahol a teljes összegnek a versenyszférában lenne a helye. A szakértők úgy látják, a feldolgozóipari kapacitás bővítése, a képzési támogatás és a kombinált hiteltermékek tehetik versenyképesebbé a magyar kis- és középvállalkozásokat, nem pedig az, ha a piaci szereplők helyett a közszférában marad az uniós pénz.

Tekintve, hogy a magyar kormány előzetesen több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg az Európai Bizottsággal, a hozzá szükséges önerővel együtt ez a forrás 12 ezermilliárd forintos fejlesztést jelenthet hazánknak az évtized végéig. Amennyiben a 60 százalékos ígéret is megállná a helyét, több mint 7000 milliárd forintnyi beruházást, projektet, fejlesztést valósíthatna meg a kkv-szektor. A GINOP 2499 milliárd forintos kerete leginkább az, amelybe a piaci szereplők kapaszkodhatnak, a kiegészítő állami forrásokkal 2558 milliárd forint pályázható meg. A program kiemelt célja a kkv-k versenyképességének javítása, a kutatás és fejlesztés támogatása, illetve az infokommunikáció fejlesztése.

nak.hu

Kapcsolódó cikkek

Forrásokat nyitnak meg az erdőtulajdonosoknak

2017. március 30. 08:51
Két új pályázatot ismerhettek meg az erdőgazdálkodók 2017. március 27-én a Vidékfejlesztési Program keretében. A beruházási támogatás célja az erdőgazdálkodás hatékonyságának javítása érdekében gépek, eszközök beszerzése, valamint az erdei gomba, gyógynövény és vadgyümölcs feldolgozását, tárolását szolgáló fejlesztések elősegítése. A felhívások összesen 6,24 milliárd forint értékben nyújtanak támogatást– tájékoztatott a Miniszterelnökség.

Nemzetközi lobbi a kelet-közép-európai élelmiszergazdaság számára fontos kihívások kezeléséért

2017. március 06. 09:45
Megkezdődött a 2018-2019. évekre szóló EU-s kutatási, ún. Horizont 2020 pályázati kiírások kidolgozása. A folyamatban a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a Földművelésügyi Minisztérium révén két magyar delegált is részt vesz. Erős a lobbi, hogy a támogatott kutatási témák közé magyar, vagy jobban mondva kelet-közép-európai témák is bekerüljenek. De mik is ezek? Miért is megy a lobbi? És hogy jön ide egyáltalán Kelet-Közép-Európa?