Az elmúlt években a világ több nagyvárosában kitört a vízválság: São Paulo, Fokváros vagy idén nyáron az indiai Csennai városvezetése jelentette, hogy a hétmilliós nagyváros mind a négy víztározója kiszáradt, így a lakosok hosszú időre csapvíz nélkül maradtak – írja a Qubit.

A World Resources Institute (WRI) friss felmérése szerint 17 országot fenyeget a közeljövőben fokozott vízhiány – ráadásul ebben a 17 országban él a világ népességének egynegyede.

Félsivatagi övezetbe sorolták a Homokhátságot

Magyarország fokozott veszélyben van.

• Katar (4,97)
• Libanon (4,82)
• Izrael (4,82)
• Irán (4,57)
• Jordánia (4,56)
• Líbia (4,55)
• Kuvait (4,43)
• Szaúd-Arábia (4,35)
• Eritrea (4,33)
• Egyesült Arab Emírségek (4,26)
• San Marino (4,14)
• Bahrein (4,13)
• India (4,12)
• Pakisztán (4,05)
• Omán (4,04)
• Türkmenisztán (4,04)
• Botswana (4,02)

Magyarország a 164 rangsorolt ország közül a 113. helyen áll.

A vízhiány a legnagyobb krízis, amiről senki sem beszél. Pedig a következményei világosan láthatóak az élelmiszerbiztonsági problémák, a zavargások, a migráció és a pénzügyi instabilitás formájában

– mondta a WRI közleményében Andrew Steer, a szervezet elnöke.

Az emberek ugyan a klímaváltozáshoz kötik a vízválságot, ám valójában a gazdaság és a népesség növekedése a krízisek fő okozója, állítja Rutger Hofste, a WRI adatelemzője. Az intézet felmérése szerint az éves vízfelhasználás mértéke 1961 és 2014 között 250 százalékkal nőtt.

A szárazsággal kapcsolatos rangsorban nem áll olyan jó helyen Magyarország, itt 0-tól 1-ig osztályozták az országokat a várható aszályok kockázata szerint, és Magyarország a 138 vizsgált ország közül a 16. helyre került, holtversenyben Pakisztánnal, Tunéziával és Vietnammal.

• Moldova (0,82)
• Ukrajna (0,81)
• Banglades (0,79)
• India (0,76)
• Szerbia (0,75)
• Szíria (0,74)
• Románia (0,73)
• Haiti (0,73)
• Marokkó (0,73)
• Indonézia (0,73)

A Természetvédelmi Világalap (WWF) korábbi jelentése szerint hazánk is veszélyben van a szárazságot tekintve.  A jövőben gyakoribb és hosszabb száraz periódusokra számíthatunk. A Magyarországon idén már februártól kezdődő aszályos időszakot a búza, a repce, a kukorica, a burgonya és a borsó is megsínylette, de az is részben a szárazságnak tudható be, hogy a gyümölcs- és zöldségárak látványosan emelkedtek.

Kiemelt kép: Pixabay

sokszinuvidek.24.hu