Hőség az irodában

2018. július 30. 07:49
A klíma szárítja a levegőt, ezért fontos, hogy a munkavállalók megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszanak az ilyen munkahelyeken. De hány fokra állítsák a klímát?
Hőség az irodában

Ma már egyre több kimatizált munkahelyet találhatunk. Tudjuk, hogy a megfelelő hőmérséklet biztosítása a munkáltató feladata, de arra nem ad utasítást egyetlen jogszabály sem, hogy a klímaberendezéseket hogyan érdemes beállítani. De kezdjük az elején. A munkahelyen biztosított hőmérsékletet jogszabály határozza meg. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletének 1. melléklete definiálja, hogy milyen tevékenység mellett milyen hőmérséklet biztosítása szükséges (lásd képünkön).

A zárt munkahelyeken, így különösen az irodákban, üzemekben, csarnokokban olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell beépíteni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás káros hatásait. A munka jellegétől és az évszakoktól függően – a munka nehézségi fokát figyelembe véve álló munkánál 1 méteres magasságban, ülő munkánál pedig félméteres magasságban kell a jogszabályban előírt hőmérsékletet (klímatényezőt) garantálni. Ez azt jelenti, hogy szellemi tevékenységnél 21-24 fokot, könnyű fizikai munkánál 19-21 fokot, közepesen nehéz fizikai munka esetében 17-19 fokot, míg nehéz fizikai munka esetén 15-17 fokos hőmérsékletet kell biztosítani.

Amennyiben az előírt hőmérsékleti értékek nem valósíthatók meg, akkor az úgynevezett effektív, illetve korrigált effektív hőmérsékletet kell figyelembe venni. (Ezeket úgy határozzák meg, hogy figyelembe veszik a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebességet, illetve a hősugárzást is).

A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Ha a munkahely hőmérséklete a 24 fokot meghaladja, óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell a munkafolyamatok közé beiktatni.

Ha a munkahelyi klíma a 24 Celsius-fokot meghaladja, igény szerint, de legalább félóránként általában 14-16 fokos ivóvizet kell a dolgozók rendelkezésére bocsátani. A folyadékveszteség pótlására ízesített alkoholmentes ital is adható, ha annak a cukortartalma a 4 súlyszázalékot nem haladja meg, kivéve, ha az italt mesterséges édesítőszerrel ízesítették. Védőitalként nem kötelező ásványvizet venni, hanem sima csapvíz is adható, ha annak a hőmérséklete megfelelő.

A klímát használó munkahelyeken az általános ajánlás az, hogy a külső hőmérséklettől 7-8 fokkal lehet maximum hűvösebb egy irodában, ami egy 33-34 fokos napon, gyakorlatilag 25-27 fokot jelent. Ez a hőmérséklet például öltönyben igen messze van a kellemestől, azonban az ennél nagyobb eltérés káros lehet a hőstressz miatt, ami akkor terheli meg szervezetünket, ha a jól behűtött irodából a melegebb folyosóra megyünk ki vagy jövünk be onnan.

Fontos, hogy fokozatosan fűtsük, melegítsük a szervezetünket. Ha hirtelen lépünk ki a melegbe, szédülés és émelygés jelentkezhet, ez komolyan megterheli a szervezetet. Ha a kinti hőségből lépünk a 20 fokosra hűtött szobába, akkor megfázással és tüdőgyulladással kalkulálhatunk. Fontos tudni, hogy a légkondicionálók nem friss levegőt juttatnak a szobába, hanem a benti levegőt hűtik le (vagy éppen melegítik), és keringetik. Ezért nagyon fontos a klimatizált helyiség rendszeres szellőztetése is. Érdemesebb a hűvösebb, éjszakai vagy hajnali órákban felfrissíteni a levegőt, de ha ez kevés, akkor napközben is nyiss ablakot. Ha többen dolgoztok a szobában, akkor hamar elfogyhat az oxigén, ami fejfájást, bágyadtságot okozhat. A legtöbb klíma működési elvéből következően szárítja is a levegőt, ami leginkább a szem és a torok kiszáradásán érezhető. A nyálkahártyák kiszáradása irritáló, könnyen gyulladáshoz, fertőzéshez vezethet.

A berendezések felszerelésekor ügyelni kell arra, hogy a készülékből kiáramló hideg levegő ne közvetlenül érjen minket. Úgy kell megtervezni a készülékek elhelyezését, hogy a légáram fő iránya olyan helyre menjen, ahol keveset tartózkodunk. A légmozgás közvetlenül hat a szervezetünkre, a megfázás mellett nem csak tüdőgyulladás, de kellemetlen izom- és ízületi fájdalmak is jelentkezhetnek.

Gál István: Ha fagyos az irodában a hangulat (hrportal.hu) című cikkében azt írja, a munkáltató ugyan abba nem tud beleszólni, hogy ki hány fokon használja a klímát, de csökkentheti a konfliktusok és megbetegedések számát a következőkkel:

  • fel kell hívnia a figyelmet a klíma szélsőséges használatának veszélyeire,
  • biztosítania kell a folyadékpótlást,
  • biztosítania kell a munkaközi szünetet,
  • ha lehetősége van, szervezheti úgy a munkát, hogy a rekkenő hőségben ne kelljen a kollégáknak bent lenni,
  • folyamatosan karban kell tartatnia, gombátlaníttatnia a klímaberendezéseket.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Csak az lehetne nagy integrátor, aki megállapodást köt a kormánnyal

2017. március 28. 08:01
Stratégiai együttműködési megállapodást kellene kötnie a kormánnyal annak a vállalkozásnak, amely országos agrárintegrátorként akarna működni a jövőben. Az agrárintegrációs tevékenység újraszabályozásáról készült koncepció szerint az országos agrárintegrátoroknak évente legalább 50 ezer számosállatot, vagy 10 milliárd forint értékű terményt kellene termel(tet)niük, felvásárolniuk és feldolgozniuk, vagyis úgynevezett vertikális integrációt kellene megvalósítaniuk. A stratégiai megállapodást kötő integrátorok tevékenységeikhez kormányzati kedvezményeket kaphatnának. Országos integrátorként lehetne működni kormányzati megállapodás nélkül is, de ekkor a vállalkozások az integrátori kedvezményeket nem vehetnék igénybe.

Műanyag az élelmiszerekben?

2016. április 28. 10:33
A mikroműanyagok már az édesvizekben is igen nagy mennyiségben fordulnak elő, vajon az élelmiszereinkben is jelen vannak?