Így függ össze a migráció és a mezőgazdaság

2019. november 14. 07:45
Számtalan országban szerte Európában és Közép-Ázsiában gyengélkedik a vidéki térségek megtartó ereje, ennek okairól és a megoldásokról volt szó az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) nemzetközi találkozóján Budapesten.

A rendezvényen felhívták a figyelmet arra, hogy bár a vidéki térségek elnéptelenedésének okai eltérők, ez a folyamat akadálya lehet az adott vidékek fejlődésének. A migráció, mezőgazdaság és vidékfejlesztés között pedig komplex összefüggések vannak.

 
 

 
 

Kevesen tudnak például arról, hogy a Törökországban élő szíriai menekültek között vannak, akik mezőgazdasági képzést kapnak. A FAO a találkozót az összehangolt szakpolitikai megoldások és intézkedések támogatása érdekében szervezte a vidéki elvándorlásról európai és közép-ázsiai országok számára. A cél végső soron az volt, hogy közelebb kerüljünk a fenntartható élelmiszer- és mezőgazdasági termeléshez, vidékfejlesztéshez és biztosabb megélhetéshez Európa és Közép-Ázsia országaiban.

Az elvándorlás és vidékfejlesztés nem elválaszthatók egymástól, ezért a FAO támogatja a fenntartható mezőgazdaság ügyét - hangsúlyozta beszédében Vladimir Rakhmanin, a FAO főigazgató-helyettese és regionális képviselője. Hozzátette, hogy ehhez szükség van a vidéki térségekben lakókra, hogy képesek legyenek egy fenntartható környezetben élni és dolgozni, továbbá befektetésekre, amik akár az elvándoroltak jövedelméből is származhatnak. A FAO nyitott a tapasztalatcserére és a jó megoldások terjesztésére Európa és Közép-Ázsia változatos térségében - hangsúlyozta.

Nem csupán a történelmi örökség miatt növekszik a vidéki elvándorlás mértéke Európában és Közép-Ázsiában - derült ki a konferencián -, hanem más minták is megfigyelhetők. Ilyen például a munkahelyek miatti elvándorlás Közép-Ázsia országaiból és a változó vidék-város dinamika - mutatott rá Raimund Jehle, a FAO regionális program vezetője. Ezek a változások ráadásul - hívta fel a figyelmet - elég jól tükrözik a következő évtizedek alapvető és rendszerszintű társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásait is.

A felgyorsult strukturális változások és a technológiai innováció átalakítja a társadalom szerkezetét és intézményeit, köztük a mezőgazdasághoz és élelmezéshez kapcsolódókat is. Eközben az összekapcsoltság és az eurázsiai és globális piacoknak való kitettség mértékének növekedése várható. Egyes országok az öregedő és csökkenő népességszámmal lesznek kénytelenek szembenézni, mások a fiatalok munkanélküliségével, főleg a vidéki térségekben. A klímaváltozás pedig egy további "faktor", ami a közvetlenül befolyással van a mezőgazdaságra, és ezáltal a vidék fejlődésére is, jelentősen hozzájárulva a szikesedéshez, a talajok romlásához, vízhiányhoz, gyakoribb aszályokhoz és időjárási szélsőségekhez.

napi.hu

Kapcsolódó cikkek

Elengedhetetlen a Közös Agrárpolitikára fordítható források szinten tartása

2020. február 25. 07:49
A kelet-európai és Balti országok mezőgazdasági miniszterei hétfőn Varsóban közös nyilatkozatban mondták ki, hogy az Európai Unió klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez elengedhetetlen a Közös Agrárpolitikára fordítható források szinten tartása. A magyar kormány mindent meg fog tenni, hogy megvédje a magyar gazdáknak járó agrártámogatásokat. Elfogadhatatlan, hogy a klímavédelem árát a gazdákkal vagy az élelmiszeráremeléseken keresztül a magyar emberekkel fizettessék meg.

Íme, négy javaslat, amivel jóval ellenállóbb lenne a magyar gazdaság a jövő kihívásaival szemben

2021. április 06. 08:15
Már több mint egy éve tart a Koronavírus-járvány. A pandémia rávilágított arra, hogy a társadalmi és gazdasági rendszerek nem ellenállóak a válsághelyzetekkel szemben, így a rezilienciaépítés, valamint a fenntarthatóság témaköre mind az európai, mind pedig a hazai  közpolitika-alkotás fókuszába került. A rezilienciaépítésnek négy olyan kiemelt aspektusa van - klíma- és környezetvédelem, gazdasági és társadalmi erőforráshatékonyság, a demográfia és a területi egyenlőtlenségek csökkentése -, amely nem csak nagy szerepet játszhat abban, hogy hazánk ellenállóbb legyen a jövőben a hasonló sokkhatásokkal szemben; de jól illeszthető a 2021-től induló Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint a kohéziós források felhasználásához is.