Így kezelheti a munkáltató a védettségi adatokat

2021. november 23. 09:10
A koronavírus járvány elleni küzdelemben újabb és újabb kormányrendeletek születnek, nem könnyű azonban egyértelműen látni, hogy a munkáltató pontosan mely személyes adatok kezelésére jogosult. Az alábbiakban a munkáltató mozgásterét, illetve a munkavállaló tűrési kötelezettségének határait mutatjuk be:
Így kezelheti a munkáltató a védettségi adatokat

Ahol nincsen oltási kötelezettség: a védettség ténye, illetve időpontja kezelhető kockázatelemzés alapján

A munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) 51.§ (4) bekezdése, illetve a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.tv. (Mvt.) rendelkezései alapján a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit. Az Mvt.54.§ (7) bekezdése alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket, illetve teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására. Az Mvt. 60. § (3) bekezdése azt is kimondja, hogy a munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is.

A felügyeleti hatóság álláspontja szerint a fenti szabályok alapján munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi, valamint munkaszervezési céllal, e körben kiemelve a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciók felmérésére vonatkozó – objektív szempontok alapján elvégzett – kockázatelemzés alapján, egyes munkakörökben vagy foglalkoztatotti személyi kör esetében szükséges és arányos intézkedésnek minősülhet a munkavállaló koronavírus elleni védettsége tényének munkáltató általi megismerése. Ez egyrészt a védett munkavállaló, a többi munkavállaló és a munkavállalóval potenciálisan kapcsolatba kerülő harmadik személyek (ügyfelek) életének és egészségének védelme szempontjából fontos. Mindezek mellett a munkáltató ezen adatkezelése a felügyeleti szerv szerint járványügyi érdeket – mint jelentős közérdeket – is szolgál.

Mindezek alapján tehát a munkáltató – hatályos jogszabályi keretek között – kizárólag az a bemutatott applikáció, valamint a védettségi igazolvány mint közokirat Korm. rendeletben meghatározott adatait (védettség ténye és időpontja) kezelheti, a koronavírus elleni védettség igazolásának céljára semmilyen egyéb adatot nem gyűjthet és kezelhet jogszerűen.

Kötelező munkahelyi oltás esetében: védőoltás felvételére, illetve az ellenjavallatra vonatkozó adatok kezelhetőek

A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló, 2021. november 1. napjával hatályba lépő 598/2021. (X.28.) korm.r. 2.§-a alapján a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét írhatja elő azon foglalkoztatott esetében, aki a rendelet hatálybalépése előtt a védőoltást nem vette fel kivéve, ha a munkavállaló a kormányrendelet alapján mentesül a kötelezettség alól.

A munkáltató ezzel összefüggésben kezelheti a foglalkoztatottnak a hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamint az orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára vonatkozó adatokat. A munkáltató azonban ezen adatokat csak az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges mértékben és ideig, de legfeljebb a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig kezelheti.

Mindegyik esetben tájékoztatni kell a munkavállalót a személyes adatai körülményeiről, azaz a kezelt személyes adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az esetleges adattovábbításokról, illetve az érintettet megillető jogokról.

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

 


Kapcsolódó cikkek

Meglepő fordulat a munkaerő áramlásban

2019. április 11. 07:27
Egyértelműen erősödik a munkaerő országon belüli mobilitásának hajlandósága – derül ki a Profession.hu elemzéséből. Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében élők például 50 százalékban más régiókban működő társaságokhoz adják be pályázataikat. A változás kifutását azonban a jelenlegi ingatlanpiaci helyzet mérsékli. Ezzel párhuzamosan jól kivehető egy másik, a hazai gazdaság számára szintén kedvező fejlemény a munkaerőpiacon: a hazai munkaerő nemzetközi mobilitási hajlandósága ugyanis csökkent az elmúlt években.

Online konfliktuskezelés

2021. szeptember 20. 11:24
Biztosan sokan tapasztalták már meg, akár saját bőrükön, akár külső szemlélőként, hogy egy ingerültebb hangvételű email vagy chatüzenet hogyan fajul véres konfliktussá, hogyan csapnak össze az indulatok és szélsőséges esetben hogyan válik két kolléga összebékíthetetlen ellenségekké.