Így zajlik a munkaügyi ellenőrzés

2018. október 02. 10:15
Munkaügyi ellenőrzést bármikor, bármelyik ágazatban tevékenykedő cég kaphat, a mikrovállalkozásoktól kezdve egészen a nagyvállalatokig. Ha tudjuk, hogyan zajlik egy ilyen ellenőrzés, mit kérhetnek tőlünk az ellenőrök, elkerülhetjük a szankciót.

A klasszikus ellenőrzési tárgykörök a munkajogviszony, az írásbeli tájékoztatási kötelezettség, a munkaerő-kölcsönzés szabályossága, de az ellenőrzés kiterjedhet a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések, a munkaidő, pihenőidő, szabadságolás, a munkabérrel kapcsolatos szabályok betartására is. 

2018. második félévében a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati ágazatban, továbbá az élelmiszer- és italgyártásban dolgozó cégeket vizsgálja majd kiemelten az illetékes munkaügyi hatóság.

A bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság

A Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése szerint 2018. első negyedévben a munkaügyi hatóság 4 999 munkáltatót ellenőrzött; a vizsgálatok során a foglalkoztatók 62 %-ánál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók 65 %-át érintették. Továbbra is jelen van a feketefoglalkoztatás, mely az ellenőrzéssel érintett munkavállalók 10,61 %-át tette ki. A korábbi tapasztalatokkal megegyezően az építőipari vállalkozások felelősek a legtöbb munkavállaló bejelentésének elmulasztásáért (39 %), utánuk a személy- és vagyonvédelmi ágazatból kerül ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló. A legkevesebb feketén foglalkoztatott munkavállaló a gépiparban van (1%), ezt követi a szállítás, raktározás (3%), valamint a feldolgozóipar (5 %), de jó helyen végzett a mezőgazdaság is (6%). 

A jelentés szerint a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind rendes munkaviszony során, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul, holott a mulasztás 2018. január 1. napjától kezdve minden esetben figyelmeztetés helyett ismét munkaügyi bírságot von maga után. A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül továbbra is az „adminisztrációs hiba”, „könyvelő mulasztása”, „próbamunka” és „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek. 

Gyakori szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya is, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya - a munkáltatók egy része helytelenül a munkavállalókra bízza, döntsék el maguk, hogy melyik nap ki jön munkát végezni -, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll. A legtöbb jelzés panaszok és közérdekű bejelentések formájában a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal, elszámolásokkal, valamint a feketefoglalkoztatással összefüggésben és a munkabér tárgyában érkezik – áll a jelentésben. 

A munkaügyi ellenőrzés menete

A munkaügyi felügyelő hivatalból vagy kérelemből folytathat le munkaügyi ellenőrzést a munkáltatónál bármikor, előzetes bejelentés nélkül is. Ellenőrzést csak az arra jogosító arcképes igazolvány birtokában végezhet, amelyet kérés nélkül is be kell mutatnia a munkáltatónak. A felügyelő nemcsak a munkaügyi dokumentumok megtekintésére jogosult, de azokról másolatot is készíthet, sőt a helyszíni ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratokat és más tárgyi bizonyítékokat végzéssel lefoglalhatja. 

Az ellenőrzéshez a munkáltatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat az iratokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a munkavégzés milyen jogviszony alapján történik, vagyis a hatóság minden olyan iratba betekinthet, amelyből a foglalkoztatására vonatkozóan adat nyerhető, vagy más rendelkezésre álló adat valódisága igazolható. A felügyelő leggyakrabban a munkaszerződéseket, a munkáltató által adott egyéb tájékoztatókat, az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak nyilvántartását, a munkaviszony bejelentéséről és kijelentéséről szóló igazolásokat ellenőrzi. Mindezek mellett beletekinthet a kölcsönzött munkavállalók nyilvántartásába, a munkaerő-kölcsönzésre irányuló megállapodásokba, a munkabérek és egyéb díjazások nyilvántartásába, a munkabér elszámolásról készített bérjegyzékekbe. 

Gyakran ellenőrzött dokumentumoknak számítanak a teljesítmény-követelmények megállapításának dokumentációi, az átirányítások, a bel- és külföldi kiküldetések és kirendelések nyilvántartásai, a rendes és rendkívüli munkaidő, a rendes – és betegszabadság, a munkaidő kedvezmények nyilvántartása, a munkaidő beosztás írásbeli közlése, a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának írásbeli közlése, a munkaidő kedvezménnyel (pl. szülési szabadság) kapcsolatos adatok nyilvántartása is. 

A felügyelő ellenőrizheti a munkaviszony megszüntetése, megszűnése esetén kiadott igazolásokat, a munkabér elszámolásokat, a menetlevelet, építési napoló, cégkivonatot és társasági szerződést is. A hatóság a helyszíni ellenőrzésről, annak során tett megállapításokról, a lefoglalásról és az ügyfél által tett nyilatkozatról jegyzőkönyvet készít, melyben tételesen felsorolja a lefoglalt iratokat és a tárgyi bizonyítékokat. 

A szabálytalanságok miatt a munkaügyi felügyelő élhet figyelemfelhívással, de akár meg is tilthatja a további foglalkoztatást, vagy minősítheti a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszonyt, így például a megbízási szerződést akár átminősítheti munkaviszonnyá annak minden egyéb (pl. adó) vonzatával együtt. Szabálysértés esetén munkaügyi bírságot is kiszabhat, melynek összege 30 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet az elkövetett jogsértés arányában, például hogy mekkora hátrányt okozott a munkavállalónak. 2018-ban az érdemi döntések közel 80%-a anyagi szankció nélküli intézkedés volt.

Munkaügyi audit: a hatóság előtt tárja fel a hibákat

 

 

 



Egy cég bármikor kaphat munkaügyi ellenőrzést, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne felkészülni a váratlanra. Ennek megfelelő módja lehet egy átfogó munkaügyi comliance audit, mely során felmérik a cég igényeit, majd tanácsot adnak a munkáltatónak, melyek azok a kritikus szegmensek, amelyek munkajogi szempontból kockázatot rejtenek magukban, illetve hogyan lehet kiküszöbölni ezeket. 

Az auditot végző cég elsőször adatot és információt gyűjt, olyan munkajogi dokumentumokat kér be, mint például a munkaszerződések, tájékoztatók, tanulmányi szerződések, munka- és pihenőidő nyilvántartások. A rendelkezésre álló adatok birtokában megvizsgálja, hogy a munkáltató által alkalmazott jogi eszközrendszer megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, majd feltárja a munkáltatók gyakorlatában lévő hibákat, például az érvénytelen kitöltéseket a munkaszerződésben, a nyilvántartások hiányos vagy helytelenen kezelését, a jogszabálysértő személyes adatkezelés eseteit vagy a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásait. 

Felkészül a mezőgazdaság – Kiemelt ellenőrzések és célterületek 2018. második félévében 

A munkaügyi vizsgálatokra elsősorban a korábbi tapasztalatok alapján a visszaélésekben jobban érintett szektorokban célzottan kerül sor, de a jogszabályi megfelelés és a dolgozók szabályos bejelentésének ellenőrzése bármikor, bármelyik munkáltatónál megtörténhet. 

Június-júliusban a munkaügyi hatóság kiemelten ellenőrzi majd a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályok betartását, így különösen az új belépő munkavállalókra vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését. Szeptemberben és októberben kiemelten vizsgálják majd a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati ágazatban, továbbá az élelmiszer- és italgyártásban foglalkoztatott munkavállalókat, ugyanis a felsorolt ágazatokat évek óta nem vizsgálta a munkaügyi hatóság kiemelt csoportként.
 
hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

2030-ra a felére csökkenhet az élelmiszerhulladék-termelés Európában

2017. október 30. 10:22
Fejenként a felére csökkenhet az élelmiszerhulladék-termelés Európában 2030-ra, ha megvalósulnak az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Európai Unió új szándéknyilatkozatában kitűzött célok. A nemzetközi akcióhoz a NÉBIH is csatlakozott a „Maradék nélkül” elnevezésű programja révén. A szándéknyilatkozat az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem mellett az antimikrobiális rezisztencia (AMR) növekvő fenyegetésére is felhívja a figyelmet.

A munkahelyen is az emberi kapcsolatok a legfontosabbak

2018. május 11. 08:32
A munkavállalók megtartását leginkább a munkahelyi emberi kapcsolatok segíthetik. Míg elvesztésükben a be nem tartott ígéretek és az embertelen bánásmód játszanak elsősorban szerepet, derült ki egy országos fluktuációkutatásból, amelyet A megtartás mágiája címmel tartott HR Fórumon mutattak be. A konferencia elsősorban a kékgalléros munkavállalók fluktuációcsökkentésének témájára koncentrált, amely a termelő vállalatok körében egyre komolyabb problémát jelent.