Az Agárdi Állami Gazdaságban milyen tevékenységet folytattál?

Munkakörömet tekintve energetikusként kerültem a vállalathoz, majd nem sokkal később átvettem a munkavédelmet és elkezdtem a SZOT Munkavédelmi Főiskolát. Ekkor kezdődött magasabb szintű szakszervezeti pályafutásom. A helyi SZB-nél sportfelelős lettem, majd az 1970-ben létrehozott MEDOSZ Munkavédelmi Bizottságába delegáltak. 1974-ben megalakult az AGÁRDI MEDOSZ Sportegyesület, amelynek ügyvezető elnöke lettem. Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátés az azt követő, máig a 7-ik társaság titkárának, 2012-ben már hatodikciklusra választottak. A MÉDOSZ Országos Választmányának megalakulása óta tagja vagyok, a Területi Választmánynak pedig elnöke. A területi jelenlétet nagyon fontosnak tartom, mióta ezzel is foglalkozom, még jobban meggyőződhettem ennek a kiemelt szerepéről.

Tapasztalataid alapján miben látod a szakszervezetek hanyatlásának okát, a taglétszámcsökkenést?

A szakszervezeti mozgalom hanyatlása kezdődött a rendszerváltás utáni években, a munkahelyek százezreinek megszűnésével, ezáltal a tagság nagymértékű csökkenésével. A tagvesztés egyenes következményeként, százával szűntek meg a szakszervezeti állások is. Sajnos a volt szakszervezeti vezetők egy része, hogy ne maradjon munka nélkül, csinált magának egy új szakszervezetet. Szomorú, hogy a korábban erős ágazati szervezetek, ezáltal sok apró önálló egységgé lettek. Így a maradék vagyont és a taglétszámot is elaprózták. Tovább rontotta a helyzetet, hogy sok munkahelyen is követték a trendet. Volt ahol tíznél több önálló szakszervezet jött létre. Ezért a mozgalom hanyatlásának másik fő oka, hogy önmagunkat is „szétvertük”.

Sajnos jelenleg, mivel kevés a tagok száma, kicsi a bevétel, kevés az agilis, képzett vezető és többször tetten érhető a szolidaritás hiánya is. Ezért nem vagyunk ma erősek, de rajtunk múlik, hogy ez megváltozzon és javuljon az érdekérvényesítő és érdekvédelmi munkánk. Ehhez a változáshoz, kitartó szorgos munka szükséges minden szinten.

Most aktívan részt fogsz venni a tagtoborzásban, mit vársz? Milyen eszközökkel próbálod meg vonzóvá tenni a szakszervezetet a nem tagok számára? Milyen problémákba ütközik ma a tagtoborzás?

Nekem a tagtoborzás 1991-től folyamatosan feladatom az Agárdi Kombinátban. Kollégáimmal, tagtársaimmal néhány hónap alatt az akkor 27 fős tagságot 330 főre növeltük,a Kombináttól korábban kiszervezett 8 cégtől. Most 22 évvel később, nehezebb lesz a feladat. Az én területem négy megyében 12 céget fed le, itt kell a toborzást megoldanunk titkár kollégáimmal. Korábban készítettem ismertetőket, információs anyagokat, most újabbakat tervezek. Képzések megszervezése is tervben van a titkárok számára, egyen már túl is vagyunk. Ezen kívül igyekszem több munkahelyen segíteni nekik, egy-egy csoporttal való találkozás során, mert tapasztalatom szerint a személyes agitációnak igen nagy szerepe van.

Az előzetes felmérés alapján 73 új tag beléptetését vállalták a tikárok. Bízom benne, hogy ezt a számot akár duplázhatjuk is, bár sok tényező nehezíti munkánkat ezen a területen. Alapvetően megváltoztak a körülmények, a korábbi juttatások töredékét tudjuk csak finanszírozni, mert kizárólag a tagdíjból gazdálkodunk. A munkavállalók egy részének természetes, hogy a KSZ rá is vonatkozik, úgy gondolják, hogy akkor meg miért fizessen tagdíjat. Sajnos ez a hozzáállás nagyon megnehezíti munkánkat. Sok esetben hallani azt is, hogy a munkáltató nyíltan szakszervezet ellenes, ezért félnek belépni. A Munka Törvénykönyve egyre kevesebb lehetőséget biztosít a szakszervezetek működéséhez. Ráadásul ez egy ördögi kör, mert az adott munkahelyen, ha alacsony a szervezettség, akkor még nehezebb meggyőzni a potenciális belépőket, hogy miért jó a szakszervezet.

Másik nagy probléma a fiatalok érdektelensége a szakszervezet iránt. A MÉDOSZ tagjai közül a 35 év alattiak aránya 12 %, ami nem biztató a jövőnk tekintetében. Ez részben az információk hiányából is adódik, mivel a szakszervezet szerepét, tevékenységét, vagy az Mt-ben foglaltakat zömében nem ismerik, így igen nehéz megnyerni bárkit is, hogy vállaljon tisztséget.

A rendszerváltás utáni években már látszott, hogy valamit tenni kell, ezért született meg az első megállapodás, amelynek értelmében kedvezményes balesetbiztosítást köthettünk tagjainkra, később ez kiegészült a tagkártyával, amely kedvezményes vásárlási lehetőséget is nyújtott. Ezzel kialakult az a szolgáltatási csomag, amely a tagok számára konkrét megtakarítást jelenhetett. Ilyen formában már sokak számára vonzóvá tette a belépést. Ebben az évben két újabb biztosítási konstrukcióval egészítettük ki a szolgáltatásainkat, a felelősségi és a munkajogi biztosítással. Ezekről részletesen lehet tájékozódni a honlapunkon.  Az ebből eredő létszámnövekedés még mindig alig tudta pótolni a nyugdíjba vonuló és a kiszervezésekből adódó létszámcsökkenést. Hogy a helyzet némileg javuljon, nekünk, jelenlegi tisztségviselőknek kell folyamatosan keresni a szakszervezeti munkára fogható fiatalokat.

Mi a véleményed az elmúlt évben történt egyesülésekről, akár helyi, akár ágazati szinten?

Az egyesülések minden szinten fontosak. A mostanában történt, történő fúziók a 24-ik órában jönnek létre. Ha ez tovább folytatódik, talán van esélye a szakszervezetek hatékonyabb működésének. Ahhoz, hogy tényleg eredményesebbek legyünk, a már említett létszámnövelés és a tagság fiatalítása a vezetésben is az, ami nagyon sürgető. Ez nagyon sok munkát kíván, de mi azért vagyunk, hogy ezt teljesítsük.

További sok sikert kívánok munkádhoz!

Kunert Annamária