Január végéig lehet pályázni a szociális földprogramban

2019. január 29. 09:29
A kezdeményezés 1992 óta él, és a mezőgazdasági termelésre alkalmas vidéki környezetben lakó hátrányos helyzetű, köztük nagy számban roma családok megélhetését segíti
Évente hétezer család kap vetőmagot, kisállatot a szociális földprogram keretében. A Nógrád megyei Magyargéc önkormányzata már húsz éve pályázik a program biztosította forrásra.

szociális földprogram 20190129Violáék mindent megtermelnek, ami kell, télen pedig a zöldségek egy részét savanyúságként, lecsóként a pincében tárolják (Fotó: Papajcsik Péter)
Amint azt Velki Róbert, a kilencszáz lelkes település polgármestere elmondja, a vetőmag és kisállat programban harminc családon, magyarokon és romákon tudnak segíteni. Az önkormányzat tavaly 1,1 millió forintot nyert a pályázaton, a rászoruló magyargéciek így kaphattak vetőmagot, jószágot, illetve képzést.

A helyhatóság ehhez az összeghez még egyszer ennyit hozzátett, így mindenkinek biztosítani tudták a vetőmagot a faluban, aki igényelte. „Tavasszal végigmegyünk a falun, megnézzük a kerteket, ahol azt tapasztaljuk, hogy szépen művelik a földet, annak a családnak szintén biztosítunk vetőmagot. A jószágot azonban csak akkor osztjuk ki, ha látjuk, hogy valóban elvetették a magvakat, így az nem megy pocsékba” – hangsúlyozza a község vezetője. 

Berki Violáék is évek óta e program keretében jutnak hozzá a vetőmaghoz és a kisállatokhoz, előnevelt libához, kacsához, csirkéhez, valamint sertéshez. „A takarmányt saját pénzünkön vesszük Szécsényben, de a jószágok még így is nagy segítséget jelentenek” – mondja Viola, miközben eteti a szárnyasokat. 

Kertjükben testvéreivel és nyugdíjas édesanyjával mindent megtermelnek, amire szükségük van, burgonyát, babot, tököt, paradicsomot, paprikát, kukoricát, hagymát, sárga- és fehérrépát. Amikor azt kérdezzük, honnan értenek a gazdálkodáshoz, Viola büszkén feleli, mindig is foglalkoztak földműveléssel, szüleiktől is ezt látták.

Amit termelnek, azzal kihúzzák az őszt és a telet, a zöldségek egy részét a pincében tárolják, több mázsa burgonyát is félre tudnak tenni a szűkösebb időkre. Ugyancsak a pincében tartják a befőtteket, eltesznek télire savanyúságot, lekvárt, lecsót, kompótot.

A hízót is levágták télen, így a család jó darabig hozzájut húshoz, szalonnához, kolbászhoz is. A helyi élelmiszerboltban lényegében csak pékárut vásárolnak. „Nagyon sokat segít a program, tompítja a hiányt. Becsületesen élünk, megfogjuk a pénzt” – mondja a mindig mosolygós Viola. Azért is érdekes, amit mond, mert kertjük nem nagyobb kétszáz négyzetméternél, azaz kis telken is meg lehet mindent termelni. Violáék példát mutatnak a faluban, így idén már részt vesznek a mintakert programban is, amelynek keretében fóliasátrat állíthatnak fel a kertben a helyhatóság segítségével. 

A településvezető szerint a program nagy segítséget jelent a családoknak, nem kell a fizetésüket, segélyüket élelmiszerre költeniük, mert meg tudják termelni maguknak. Vissza kell hozni az úgynevezett háztáji rendszert, vélekedik a polgármester, szerinte arra kell sarkallni az embereket, hogy otthon termeljék meg, amit csak lehet, és a boltban azt vegyék meg, amit nem tudnak otthon előállítani. „Kis településeken nem is engedném, hogy zöldséget, gyümölcsöt áruljanak a boltban” – nyomatékosít Velki Róbert. 

Az önkormányzat minden elvárható segítséget megad, így aki igényli, annak a talaj felszántását is megoldják. Azok sem maradnak magukra, akik korábban nem foglalkoztak kiskerttel, hiszen őket a program keretében agrárszakemberek segítik a kezdeti lépések megtételében. 

Az önkormányzat igyekszik minél erősebb közösséget kovácsolni, az agrártárcánál is nyertek két pályázaton forrást, amelyből vásároltak 1,6 hektár – korábban zártkertként, szőlőként, gyümölcsösként művelt – területet. Az elvadult részt megtisztítják, kutat fúrnak, utat vezetnek odáig, és szilvafákat ültetnek. A majdan termő gyümölcsből lekvárt fognak főzni. 

Január 31-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a szociális szövetkezetek, az önkormányzati részesedéssel működő, közfeladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságok, a közhasznú minősítéssel rendelkező civil szervezetek, alapítványok, valamint ezek szövetségei és az egyházak a konyhakerti és kisállattartási szociális földprogram forrására – közli a Magyargécre ellátogató Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára. A programban száznyolcvanmillió forintra lehet pályázni, az összeget az idén jelentősen megemelték, hiszen tavaly százharmincmillió állt rendelkezésre, egy-egy pályázó hatszázezertől 1,3 millió forintig igényelhet forrást.

A nagy hagyományokkal rendelkező program 1992 óta működik, és a mezőgazdasági termelésre alkalmas vidéki környezetben élő hátrányos helyzetű, köztük nagy számban roma családok megélhetését segíti. Az évente mintegy százötven-százhatvan településen bonyolódó program a helyi erők összefogásával valósul meg, amelynek keretében hétezer család vesz részt a háztáji konyhakerti gazdálkodásban és kisállattartásban.

A kiskert program célja, hogy az emberek megműveljék kertjeiket, hatására a település népességmegtartó ereje nőjön, s csökkenjen az elvándorlási kényszer – emeli ki a helyettes államtitkár. A kertek megművelésével a családoknak nem kell megvásárolniuk a zöldséget, húst az üzletekben és friss, egészséges élelmiszer kerülhet az asztalukra. 

Langerné Victor Katalin megemlíti, hogy a munkaalapú helyi együttműködések hatására erősö­dik a társadalmi befogadás azzal, hogy az addig passzív családok bevonódnak a közösségbe. Az sem elhanyagolható, hogy a gyermekek szüleiket otthon is dolgozni látják.

magyarhirlap.hu

Kapcsolódó cikkek

„Megvédjük a brüsszeli tervektől a magyar gazdákat és az agráriumot”

2019. május 21. 08:07
Csaknem 200 ezren írták alá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) által indított petíciót, ezzel tiltakozásukat kifejezve az ellen, hogy Brüsszel az agrárforrásokból támogassa a bevándorlókat - ismertette Nagy István agrárminiszter hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.

Milyen lesz a KAP?

2019. május 22. 07:33
A tagállamok többletbefizetéseivel, vagy más szakpolitikákra szánt pénzek visszafordításával lehetne megakadályozni, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai csökkenjenek – véli Kis Miklós. Az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint az új Európai Bizottság, és az új Európai Parlament összetételén múlnak majd a részletek.