Az állásidő az az idő, amelyben a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a működési körében felmerült okból nem tesz eleget. 

Felmerül a kérdés, hogy olyan esetekben, amikor a munkavállaló a munkáltató által előírt helyen és időben, munkára képes állapotban munkavégzés céljából megjelenik, azonban a munkáltató a működési körében felmerült okból nem tud részére munkát adni, akkor erre az időre jár-e a munkavállaló részére munkabére.

A munkáltatónál több okból is előállhat ilyen helyzet. Például ilyen lehet, ha a munkáltató nem megfelelően szervezi meg a munkavégzést, így abban az esetben, ha egy adott napra több munkavállalót oszt be munkavégzésre, mint az adott napon ténylegesen elvégzendő munkához szükség lenne - mondta a Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa, Karika Márton. 

Emellett előfordulhat, hogy a munkavégzéshez használt anyag, gép, felszerelés, berendezés hiányosságából vagy hibájából eredően nem tud a munkáltató munkát adni a munkavállaló részére, így abban az esetben, ha például valamilyen alapanyag nem érkezik meg időben a munkáltatóhoz, tehát a munkáltató beszállítója késik a teljesítéssel, a munkavégzéshez használt valamely gép, felszerelés, berendezés meghibásodik és a munkáltató a munkavégzést a hiba kijavításáig leállítani kényszerül. 

A munkavállalót főszabály szerint az állásidő tartamára alapbére, illetve ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult, akkor az alapbérén felül bérpótlék is megilleti. 

A munkáltatót munkabér, illetve pótlékfizetési kötelezettség abban az esetben terheli, ha a működési körében felmerült okból nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, így ha a munkáltató olyan okból nem tud a munkavállaló részére munkát adni, amelyet a munkáltató megfelelő gondosság tanúsítása mellett elháríthatott volna, erre azonban nem került sor, a munkavállalót alapbére és adott esetben az alapbéren felüli bérpótlék is megilleti. 

A munkáltatóknak célszerű erre figyelemmel is fokozott gondossággal ügyelni a munka megfelelő megszervezésére, illetve a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítására - emelte ki Karika Márton.

Amennyiben a munkáltató elháríthatatlan külső okból nem tud a munkavállalónak munkát adni, akkor a munkavállalót nem illeti meg a korábban említett díjazás. Elháríthatatlan külső ok azonban csak olyan ok lehet, amire a munkáltatónak sem közvetlen, sem közvetett ráhatása nincs. Ide sorolandók az ún. vis maior körébe tartozó események, tehát bizonyos természeti csapások, illetve ide tartozik a háború, forradalom is. 

A jogász megjegyezte, hogy a jelenlegi bírósági gyakorlat szerint nem egyértelmű annak a megítélése, hogy a munkáltatóval szemben szervezett sztrájk elháríthatatlan külső oknak minősül-e. A többségi álláspont szerint nem, de van olyan vélemény is, amely szerint sztrájk esetén a munkáltató sikerrel hivatkozhat elháríthatatlan külső okra, és így mentesülhet az alapbér, illetve a bérpótlék fizetése alól.

A jogszabály alapján főszabály, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban köteles közölni a munkavállalóval, amelynek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó, illetve a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást legalább négy nappal korábban módosíthatja, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel - mondta Karika Márton.

A munkáltatónak tehát legalább négy nappal korábban van lehetősége arra, hogy a munkavállaló munkaidő-beosztását módosítsa, így ha például e négynapos határidő alatt derül ki, hogy a munkavégzéshez szükséges alapanyag nem fog megérkezni határidőben, abban az esetben a munkáltatót munkabér, illetve pótlékfizetési kötelezettség terheli, hiszen a beszállító késedelme nem minősül olyan oknak, amelyet a munkáltató megfelelő gondosság tanúsítása és intézkedések megtétele esetén ne tudott volna elhárítani. 

A munkáltatót rendes és rendkívüli munkaidőre is terheli állásidő esetén munkabér, illetve pótlékfizetési kötelezettség. Figyelemmel arra, hogy foglalkoztatási kötelezettségének a munkáltató rendkívüli munkaidő elrendelése esetén is köteles eleget tenni. 

Az ldalon tovább megtalálhatóak a következő cikkek e témában

2. oldal - Megilleti-e munkavállalót ilyen esetben a munkabére?
3. oldal - Mikor mentesülhet a munkáltató az alapbér és bérpótlék fizetési kötelezettség alól?

hrportal.hu