Jogi lehetőségek, követelések érvényesítésére

2017. június 26. 09:03
Lejárt számlák, tartozásokat felhalmozó, csődbement és fizetésképtelenné váló – vagy magukról ezt állító – üzleti partnerek, kifizetetlen áruk, szolgáltatások és beruházások. Sok vállalatvezető találkozik ilyen és ehhez hasonló problémákkal működése során. Pénzkövetelések valamennyi iparágban és szolgáltatói szektorban keletkezhetnek, megjelennek a kereskedelmi ügyletekben, egyéb szerződéses kapcsolatokban, a kikötött fizetési biztosítékok érvényesítése során, de ide sorolhatók a szerződésszegésből és károkozásból fakadó követelések is.Lejárt számlák, tartozásokat felhalmozó, csődbement és fizetésképtelenné váló – vagy magukról ezt állító – üzleti partnerek, kifizetetlen áruk, szolgáltatások és beruházások. Sok vállalatvezető találkozik ilyen és ehhez hasonló problémákkal működése során. Pénzkövetelések valamennyi iparágban és szolgáltatói szektorban keletkezhetnek, megjelennek a kereskedelmi ügyletekben, egyéb szerződéses kapcsolatokban, a kikötött fizetési biztosítékok érvényesítése során, de ide sorolhatók a szerződésszegésből és károkozásból fakadó követelések is.

Bár a pénzkövetelések érvényesítésére legismertebb és leginkább alkalmazott eszköz a peres eljárás, de a jogviták állami vagy választottbíróság előtti rendezése mellett egyre nagyobb szerepet kell kapnia

 

·         a szerződések előrelátó szövegezésének,

 

·         a megfelelő jogvita-rendezési fórum kikötésének,

 

·         a vállalatok mindennapi gyakorlatában a jól dokumentált és a későbbi perbeli bizonyítás céljait megfelelően szolgáló ügymenet kialakításának,

 

·         a pereket megelőző hatékony bizonyítási módok tudatos és időben történő alkalmazásának,

 

·         a már megindult perekben a követelés ténybeli és jogi körülményeinek sikeres bizonyításának,

 

·         valamint a követelés fedezetének időben történő biztosításának.

 

A pert megelőző bizonyítás – egy olyan eszköz még a perindítás előtt, amelyet a bíróság és a közjegyző előtt lehet igénybe venni bizonyos feltételekkel akkor, ha a bizonyítás felvételével valamilyen okból nem lehet várakozni, mert ezzel a bizonyítás sikeressége kerülne veszélybe vagy válna lehetetlenné a későbbi perben.

 

A per előtti kötelező egyeztetés– a legtöbb esetben mindez a pozíciók tisztázására szolgálhat, illetve ritkább esetekben alkalmat teremthet a vitás ügy peren kívül, egyezség formájában történő lezárására. Összességében az egyeztetés lényege, hogy a bíróság előtt kell bizonyítani a peren kívüli rendezés szándékát.

 

A fizetési meghagyásos eljárás- melyet közjegyző segítségével lehet igénybe venni, és amely perkímélő hatással lehet. Ehhez nincs szükség bizonyítási eljárásra vagy komplex jogi érvekre – lényegében az idő- és költség-igényes pert lehet így elkerülni. Az eredménye jogerős, végrehajtható határozat lehet, ha pedig a nem fizető partner ellentmond, a vita perré alakul.

 

A polgári peres eljárás– a vitás ügyek rendezésének legismertebb és leggyakrabban igénybe vett útja, amikor a jogvitát a bíróság ítélete dönti el. Ez esetben kiemelten fontos, hogy a követelés szempontjából perdöntő tényeket megfelelő bizonyítékokkal kell alá támasztani. A bizonyítékok megfelelő időben és megfelelő minőségben történő bemutatása elengedhetetlenné teszi azt, hogy a vállalatok a mindennapi üzleti-ügyviteli gyakorlatukban meghonosítsák azokat az eljárásokat, amelyekkel az adott pillanatban bekövetkező eseményeket vagy fennálló, de múlandó állapotot rögzíthetik és egy későbbi esetleges per céljaira rekonstruálhatóvá teszik. Adott esetben késő lehet a bizonyítékok felkutatását a perre való felkészülés során kezdeni, mert bizonyos múltbéli események, a múltban fennállott állapotok többé nem bizonyíthatók.

 

A végrehajtási eljárás– jogerős bírósági ítéletben, illetve közjegyzői okiratban előírt kötelezettség kikényszerítésére szolgáló eljárás, amely bankszámlára, egyes vagyontárgyakra és ingatlanokra terjedhet ki. Lényegesen egyszerűbb a követelés érvényesítése egy közjegyzői okiratba foglalt szerződéses kötelezettség-vállalás esetén, amely esetben nem kell végig járni a peres bizonyítás hosszadalmas útját, mert a közjegyző azonnal végrehajtási záradékkal látja el az okiratot. Ezért a mindennapi gyakorlatban érdemes megfontolni a közokirati formában történő szerződéskötést vagy egyes kulcsfontosságú kötelezettség-vállalások közjegyzői okiratba foglalását.

 

A csődeljárás– kizárólag az adós által kezdeményezhető eljárás, melynek célja a reorganizáció és az adós részére ilyen célból a hitelezőkkel szemben biztosított átmeneti védelem. Lényege az adósnak engedélyezett fizetési haladék (moratórium), amely alatt fizetőképességet helyreállító programot kell alkotni. Ebben a hitelező tevékenyen közreműködik a minden fél számára kompromisszumos megoldást célzó csődegyezségi tárgyalásokon. A csődeljárás célja az adós “megmentése”, üzletmenetének helyreállítása és a hitelezői követelések – teljes vagy részleges – kielégítése, amely az adós és a hitelezők közötti csődegyezséggel valósulhat meg. Ha nem jön létre a csődegyezség, akkor a sikertelen csődeljárás átfordul felszámolási eljárásba.

 

A felszámolási eljárás– célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélkül megszüntetésre, vagyona pedig az arra jogosult hitelezők között meghatározott sorrendben felosztásra kerüljön. A felszámolási eljárást tipikusan hitelezők kezdeményezik többek között azért, mert a felszámolás hatékony nyomásgyakorlási eszköz lehet a fizetési hajlandóság serkentésére: az adós dönthet úgy is, hogy tartozását rendezi vagy egyezséget köt a hitelezővel és ezzel megmenti vállalkozását. A felszámolás intézménye szigorú eljárásrendre épül, amelyhez létfontosságú a precíz dokumentáció: hitelezői oldalon már az eljárás megindítása előtt a számla és a fizetési felszólítás, az adósi oldalon pedig a követelés vitatásának szövegezése és kellő időben történő elküldése szempontjából. A hitelező a kifogás eszközének körültekintő alkalmazásával hatékony ellenőrzést gyakorolhat a folyamat felett, amely végső soron követelése magasabb arányú megtérülését eredményezheti.

 

A választottbírósági eljárás– az állami bíróság helyett igénybe vehető vitarendezési eljárás, amennyiben a felek szerződésükben körültekintően megfogalmazott választott bírósági kikötést alkalmaznak. A jogvita így akár hazai, akár nemzetközi választottbírósági fórum elé is kerülhet. Az intézmény számos előnye között említendő a felek nagyfokú rendelkezési joga az eljárás menetének meghatározásában, a megfelelő iparági tapasztalattal rendelkező választottbírók kiválasztásában, illetve az időhatékonyság és az állami bíróság ítéletével egyenértékű végrehajthatóság.

sutoipariegyesules.hu

Kapcsolódó cikkek

Piros lapot kapnak továbbra is az állati eredetű termékek a határon

2018. június 26. 10:36
Tilos az állati eredetű termékek behozatala Oroszországból. A tiltás egyik – de nem kizárólagos – oka az Oroszországban is előforduló afrikai sertéspestis (ASP) betegség.

Vetőmag Világkongresszus volt Budapesten

2017. május 31. 09:26
A világ mintegy 10 országából érkezett vetőmag-kereskedők látogattak el 2017. május 25-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) monorierdői fajtakitermesztési állomására. A vendégek 22 Magyarországon nemesített zöldborsófajta fajtabemutatóját tekintették meg, továbbá megismerkedtek a fajtakitermesztés jogszabályi hátterével és ideális hazai körülményeivel.