Mór emblematikus fajtája

Mórról sokaknak ma is a „Móri Ezerjó” ugrik be, nem véletlenül: bár a szőlőfajtát hazánkban több helyen termesztik, a Móri borvidéken talált igazi otthonra. Az ezerjó – amely ma már hungarikum – a 19. századi filoxéravészt követő újratelepítések során lett a fő (és a második világháborút megelőzően lényegében az egyetlen) fajta a borvidéken. Mórt már az Osztrák-Magyar Monarchia idején is a fajta hazájaként ismerték, és a magas extrakt-, sav és alkoholtartalmának köszönhetően jól szállítható, hosszan eltartható bort az osztrák kereskedők előszeretettel vásárolták. A móri ezerjó jellemzően zamatos, magas savtartalmú, tüzes, testes, karakteres bor. Kevesen tudják, de kedvező időjárás esetén a töppedt szőlőből édesbor, a botritiszes szemekből aszú is készülhet. A borvidék ma is emblematikus fajtája, amit nagyjából a terület 15 százalékán termesztenek.

 

Az utóbbi években az ezerjó termőterülete jelentősen összezsugorodott: 2020-ban mindössze 399 hektár ezerjóültetvény volt Magyarországon, pedig alig több mint egy évtizeddel ezelőtt még négyszer ekkora területen termesztették. Ma a Kunsági borvidéken találunk nagyobb mennyiséget (282 hektár), de akad egy kicsi Neszmélyben (32,5), és egész kis területeken néhány más borvidéken is. Az Ezerjó Nap éppen ezért a fajta népszerűsítéséről is szól: ismerjék meg minél többen, nehogy ez az izgalmas szőlő a többi kihalt fajta sorsára jusson. Az eseményhez az elmúlt években soltvadkerti és szigetcsépi borászok is csatlakoztak.

 

Keresd a matricát!

A május 16-ai Ezerjó Napot idén is sok borszaküzlet, borbár és étterem népszerűsíti. Az Ezerjó Nap matricái jelzik a csatlakozó helyeket, ahol lesznek ez alkalommal pohárral is kóstolható ezerjók, és többen ezerjó mellé komponált fogásokkal is készülnek. Az esemény szervezői egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy otthon és a vendéglátóhelyeken minél többen gondolkozzanak ezerjó + étel párosításokban.

 

forrás: turizmus.com