Kérdések és válaszok az oltási kötelezettséggel összefüggésben

2021. november 23. 08:59
Számos kérdés felmerül a munkahelyi oltási kötelezettséggel összefüggésben, melyek elvarrása szükséges. Az alábbiakban a legfontosabb kérdéseket és a válaszokat mutatjuk be:
Kérdések és válaszok az oltási kötelezettséggel összefüggésben

Ki viseli a szövődményért a felelősséget

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) 166. § (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Az Mt.167.§-a alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

Látható a szabályokból, hogy a munkáltató minden olyan károkozó körülményért felelősséggel tartozik, amely összefüggésben áll a munkaviszonnyal, előrelátható volt, illetve valamilyen szinten kiterjedt rá a munkáltató ellenőrzése. Amennyiben a munkáltató a munkavállaló számára kötelező védőoltást ír elő, és az a munkavállaló számára egészségkárosodást vagy halált okoz, a munkáltató felelőssége - bár nincsen erre bírói gyakorlat - nehezen vitatható. Az ok-okozati összefüggés ugyanis fennáll, a munkáltató a károkozás lehetőségével pedig számolhatott.

Milyen alapon rendelhető el fizetés nélküli szabadság

A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X.28.) korm.r. 2.§ (8) bekezdése kimondja, hogy ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól mentesül. A kormányrendelet tehát egyértelműen egyoldalú döntési lehetőséget biztosít a munkáltató számára, így a munkavállaló hozzájárulása nem szükséges.

Dolgozhat-e a munkavállaló a fizetés nélküli szabadsága alatt

Az Mt.6.§ (2) bekezdése alapján a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A 8.§ (1) bekezdés alapján a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

Végezetül az Mt.6.§ (4) bekezdése szerint a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Egyértelmű tehát, hogy habár a törvény a munkavállaló számára nem ír elő újabb jogviszony létesítési tilalmat, illetve ehhez a munkáltató hozzájárulását sem kell kérnie, nem vállalhat el olyan állást, amellyel a munkáltató jogos gazdasági érdekeit sértené (pl: konkurencia számára történő munkavégzés).

Mi történik az egy éves fizetés nélküli szabadság eltelte után

A kormányrendelet 2.§ (9) bekezdése alapján amunkáltató – a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően – a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, ésa foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé, ésa foglalkoztatott a mentesítő orvosi szakvéleményt nem mutatja be. A kormányrendelet tehát új munkaviszony megszüntetési okot vezet be. Kérdéses, hogy ebben az esetben a munkavállaló végkielégítésre jogosult marad-e. Amennyiben a felmondást a bíróság a munkavállaló magatartására, mint okra vezeti vissza, abban az esetben a végkielégítésre való jogosultság is megszűnik. Amennyiben működési oknak tekinti a bíróság a megszüntetés okát, abban az esetben járhat végkielégítés. Azonnali hatályú felmondás esetén azonban a hatályos szabályok nem biztosítják a végkielégítéshez való jogot.

Szükséges-e munkavállalói, tiltakozó nyilatkozat

Tekintettel arra, hogy az oltási kötelezettséget a munkáltató írta elő és ez nem vitatott, így nincsen értelme munkavállalói nyilatkozat megtételének annak bizonyítására, hogy az oltási kötelezettség nem önkéntesen történt.

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Kapcsolódó cikkek

Ismét munkaerőhiány van több ágazatban

2022. augusztus 22. 12:16
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán júniusi kereseti, míg csütörtökön júliusi munkaerőpiaci adatokat közöl. A foglalkoztatás a koronavírus előtti szintet is meghaladta.

Mit tehetünk, ha elveszítjük a munkánkat a járvány miatt?

2020. szeptember 30. 10:05
A hiteltörlesztés sokak számára vált nehezebbé a koronavírus-járvány hatására, nagyrészt a munkahely elvesztése vagy a munkakörülmények megváltozása miatt. Bár a törlesztési moratórium az év végét követően is megvédi a lakosság egy részét, a járvány azonban még tovább is tarthat, mint a moratórium, ami felveti a kérdést, hogy mit tehetnek azok, akik szeretnék bebiztosítani magukat anyagi szempontból. A Bank360.hu pénzügyi szakportál azokat a pénzügyi eszközöket gyűjtötte össze, amelyek segíthetnek átvészelni a koronavírus-járvány okozta munkanélküliséget vagy keresőképtelenséget.