Készenlét, ügyelet egyszerűsített foglalkoztatásban

2018. szeptember 06. 09:02
Használható-e az Efo. tv. szerinti minta-munkaszerződés olyan vagyonőrök foglalkoztatásánál, akik egyszerűsített foglalkoztatás keretében 24 órás munkarendben dolgoznak úgy, hogy a 24 órás műszak után 48 órás pihenőidőt kapnak és néha hétvégén vagy munkaszüneti napon is dolgoznak? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Egy vagyonvédelmi cég egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmaz vagyonőröket 24 órás munkarendben (reggel 7 órától másnap 7 óráig), erre tekintettel 2 napra történő bejelentés alapján 2 ezer forintos közteher kerül kifizetésre és bevallásra is. A 24 órás műszak után 48 órás pihenőidőt biztosít a munkavállalók részére. A megállapított órábér: 1038 Ft/óra (műszakpótlék nem kerül kifizetésre), de néha hétvégén vagy munkaszüneti napon is dolgoznak ezek a munkavállalók. A munkaszerződésben nincs feltüntetve a készenléti jellegű munkaköri utalás (csupán egy egyszerű sablonszerződés van rendszeresítve). Azt szeretném megtudni, hogy helyes-e ez az alkalmazotti módszer? Amennyiben bármi nem szabályos ezen foglakoztatással, kérem ennek ismertetését."

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A leírt gyakorlatban a napi munkaidő tartamával összefüggésben látok egyedül hiányosságot. Az Mt. 203. § ugyanis nem zárja ki a 92. és 99. §-ok alkalmazását. 

Főszabály szerint a teljes napi munkaidő napi 8 óra, míg  munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra. Jelen esetben ezt a keretet meghaladja a munkáltató. Ugyanakkor ennek sincs akadálya, ugyanis a teljes napi munkaidő legfeljebb napi 12 órára emelhető, a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 24 óra, heti munkaideje legfeljebb 72 óra lehet. Azonban két feltétele van:

1. a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lásson el vagy a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozója legyen

és

2. a felek ezekben kifejezetten megállapodjanak.

Ebből az következik, hogy mindenképpen meg kell állapodni írásban a munkavállalóval a hosszabb teljes munkaidőben és beosztás szerinti napi, illetve, ha szükséges, akkor a heti munkaidő mértéknek felemelésében. 

Azaz a munkaszerződést ezzel ki kell egészíteni. Erre figyelemmel az Efo. tv. melléklete szerinti minta-munkaszerződést nem tudják alkalmazni, ezért külön munkaidő-nyilvántartást kell vezetni.

Arra kell még ügyelni, hogy ha teljesülnek a feltételek, az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalót is megilleti a műszakpótlék. Azaz, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. Ennek során a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van. Ebből következően, ha valóban minden alkalommal 7 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, nincs bérpótlékfizetési kötelezettsége a munkáltatónak.

Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén minden esetben meg kell fizetni az alapbéren túlmenően a 100% mértékű bérpótlékot.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Meglepetés született, ez lett az Év Fürdője 2018-ban

2018. szeptember 06. 09:18
Az elmúlt hónapokban közel 200 hazai fürdő mérettette meg magát Magyarország legnagyobb fürdőversenyében. Az Év Fürdője közönségszavazásnak immár negyedik éve célja, hogy ráirányítsa a nagyközönség figyelmét hazánk mennyiségében és minőségében világviszonylatban is kiemelkedőnek számító termálvízkincsére, az arra épült nagyszerű fürdőkre és magára a fürdőzésre.

Pogácsa helyett gyümölcs a meetingen: a cégek nyitottak az egészséges munkahelyi táplálkozás iránt

2018. november 05. 08:54
Az étrendi kockázatok közül az elégtelen gyümölcsfogyasztást az olajos magvak és diófélék elégtelen fogyasztása követi, majd a magas só, a kevés zöldség- és rostbevitel következik. A munkahelyi egészségfejlesztő programok azonban csökkenthetik ezeket a kockázatokat. Az általunk megkérdezett gyümölcskiszállító és catering cégek közös tapasztalata az, hogy a vállalatok egyre nyitottabbak az egészséges táplálkozás iránt, és hajlandóak a dolgozóik egészsége és motiváltsága érdekében olyan szempontokra is forrást biztosítani, melyek korábban feleslegesnek tűntek.