Kétszámjegyű béremelést akar a kormány is

2018. november 05. 08:47
Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb jelentős, két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésre tett javaslatának fontosságát annak érdekében, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest - írja hétfői számában a Magyar Idők az MTI szerint.

A lapnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke - aki a minap a Liga Szakszervezetekkel közösen egyeztetett Varga Mihály pénzügyminiszterrel - ugyanakkor hozzátette, hogy a 2019-es összegekről a munkavállalói és a munkaadói oldalnak kell egyezségre jutnia.

 

A Munkástanácsok ragaszkodik a 138 ezer forintos minimálbér legalább 13, és a 180 500 forintos garantált bérminimum legalább 15 százalékos emeléséhez, emellett szerintük az állami cégeknél is szükség van további jelentős felzárkóztatásra.

Palkovics Imre továbbá elmondta, a kormány továbbra sem tervezi a jelenlegi béren kívüli juttatási rendszer fenntartását. Szerinte a szakszervezetek sem ragaszkodnak a béren kívüli juttatási rendszer fenntartásához.

Megerősítette ezt a lapnak Mészáros Melinda, a Liga vezetője is, aki azt is közölte, ahhoz viszont ragaszkodnak, hogy a dolgozókat az átalakítás miatt ne érje veszteség.

napi.hu

Kapcsolódó cikkek

Vegyünk példát másokról: a dánok és a finnek évente átlagosan 4 zacskót használnak

2018. június 05. 09:12
Június 5-e a Környezetvédelmi Világnap. A Föld védelmében tett lépéseinket immár 46. alkalommal ünnepeljük, miközben bolygónkat csaknem elborítja a hulladék: naponta 3,5 millió tonna szemetet termelünk, melynek jelentős része bizony műanyag. Évi 12 millió tonna műanyag hulladék kerül a tengereinkbe, amely súlyosan veszélyezteti az élővilágot, és a táplálékláncba bekerülve végül az ember tányérjára is visszakerül. A WWF Magyarország arra figyelmeztet: ne várjuk meg, míg jogilag szabályozzák a műanyagok használatát, mindannyian tegyünk már most egy tisztább bolygóért.

A feldolgozóipar lehet a szervező erő

2018. november 06. 08:28
Noha rendkívül jó környezeti adottságok jellemzik a magyar zöldség- és gyümölcstermesztést, a rendszerváltás óta szűkülő termőterületen, az uniós átlagtól messze lemaradó termelékenységgel működik, aminek több oka van, köztük a szervezetlenség, valamint az öntözés hiánya – állapították meg elemzésükben az OTP Agrár szakértői.