Ki fogja pótolni a külföldi idénymunkásokat? Nincs nagy tolongás, pedig igény lenne bőven

2020. június 19. 07:42
Elég vegyesen oszlik meg az Európai Unió országain belül, kik vállalják el az alkalmi munkákat: egyes helyeken főként az őslakosok vállalnak idénymunkát, máshol az EU-n túli országokból érkezők körében nagy az időszakos munkát végzők aránya. Magyaországon is sok volt tavaly a külföldi idénymunkás, azonban a koronavírus járvány ebbe is beleszólt, és most nincs aki leszedje a gyümölcsöket, zöldségeket. A jelenleg munkanélküli magyarok viszont nem tudják ellátni ezeket a munkákat.

Az Európai Unióban a tavalyi év adatai alapján minden ötödik alkalmi munkavállaló (22%) az EU-n kívül született. Mindeközben az EU-n belülről érkezők aránya 15 százalék volt, és azoké pedig csak 13 százalék, akik az adott ország állampolgáraiként vállaltak idénymunkát. Azonban országonként nagy mértékben eltérhet ez az arány az Eurostat friss adatai szerint.

Például amíg Cipruson a nem EU-ból érkező munkavállalók aránya 32,7 százalék, a helyieké a második hely 10 százalékkal, és az EU-ból érkezőknek pedig csak 8,7 százaléka vállal időszakos munkát. Addig például Ausztriában teljesen kiegyenlített az EU-ból és EU-n túlról érkezők aránya, Görögországban az EU-n belül születettek körében nagyobb a részaránya az idénymunkásoknak.

2019-ben az EU-n túlról érkezők alkalmi munkát a legnagyobb arányban Lengyelországban (52,)%), Spanyolországban (38%), Cipruson (32,7%), Portugáliában (28,7%), Svédországban (26,3%), és Hollandiában (24,8%) vállalnak. A legkevesebb idénymunkás az EU-n túlról érkezők között Írországban (9,7%), Ausztriában (7,5%) és az Egyesült Királyságban (7,1%) van.

A valamelyik uniós tagállamból származók között az idénymunkások aránya szintén magas Spanyolországban (28,5%) és Portugáliában (23,6%), valamint Görögország (23,2%), Olaszország (21,2%) és Hollandia (18,8%) is az élen járnak. Ezzel szemben kevés az időszakosan foglalkoztatott, más EU-országból érkezett dolgozó Norvégiában, Ausztriában, Angliában, Izlandon, Írországban és Magyarországon is (5,8%).

Az országokban a saját állampolgárok között magas az alkalmi foglalkoztatásúak aránya Spanyolországban, Lengyelországban, Portugáliában és Horvátországban, valamint az olaszoknál is. Jellemzően azokban az országokban magasabb az alkalmi munkavállalás aránya a saját és más uniós állampolgárok között, ahol jelentős a turizmusból élők száma - ahol pedig sok a mezőgazdasági idénymunka, ott inkább az EU-n kívül születettek alkalmi munkavállalásának aránya a nagyobb.

Eleve az idénymunka lehetősége jóval magasabb bizonyos országokban, szintén részben a turizmus, részben a mezőgazdaság fontosságának függvényében.
A koronavírus közbeszólt

A magyarországi számok érdekessége, hogy egyrészt eleve alacsonyak, tehát kevés az alkalmi szerződéssel foglalkoztatottak száma. Másrészt köztük is a legnagyobb a nem EU-n belülről érkezők aránya. Viszont, ami az idénymunkákat illeti, még mindig több magyart foglalkoztatnak így, mint más EU-s országból jött munkavállalókat.

Az viszont tudható, hogy a magyar mezőgazdaság évek óta küzd munkaerőhiánnyal az idénymunkák terén, amelyet a koronavírus-járvány csak tovább súlyosbított, a helyzet pedig a külföldi vendégmunkások elmaradásával csak még kiszámíthatatlanabbá vált. Nem kérdés, hogy a szezonmunkásokra hatalmas szükség van: a nyár elejétől október végéig, az alma- és szőlőszüretig folyamatosan érő zöldségek és gyümölcsök betakarítása havonta átlagosan mintegy 60-70 ezer fő foglalkoztatását igényli.

Fennáll a veszélye például annak, hogy a szükséges munkaerő hiánya miatt értékes kertészeti termékek betakarítása marad el, ami nemcsak a gazdálkodók számára jelent károkat, hanem az ellátás biztonságát is veszélyezteti. Erre már példa volt a spárga- és a szamóca-betakarítás területén. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közlése szerint

a magyar gazdálkodók számára elsődleges a magyarországi munkaerő alkalmazása.

Külföldi példák is azt mutatják, hogy a járvány miatt más iparágakból felszabadult munkaerő nehezen vagy egyáltalán nem tudja helyettesíteni a mezőgazdasági idénymunkásokat. Nagy-Britanniában például kormányzati felhívásra több mint 50 ezren jelentkeztek az ország legnagyobb agrár-munkaerőközvetítőjénél mezőgazdasági munkára, azonban csak 2 ezrelékük, alig több mint 100 ember fogadta el a számára felajánlott munkát.

Forrás és a cikkben lévő grafikon megtalálható itt: https://www.penzcentrum.hu/karrier/ki-fogja-potolni-a-kulfoldi-idenymunkasokat-nincs-nagy-tolongas-pedig-igeny-lenne-boven.1097840.html?r=melleklet

Kapcsolódó cikkek

Így kezeljük a munkaidőkeretet - 1. rész

2020. július 07. 08:34
A munkaidőkeret olyan mint egy kondér. Bedobáljuk a munkaidőt, majd kiszedegetünk belőle. Ha kiürül és ennénk, túlóra keletkezik. Ha mi miattunk marad benne, akkor állásidőt fizetünk, ha a munkavállaló miatt, akkor annyival kevesebbet. Hogyan számoljunk el felmondáskor és a keret lejártakor? Mi a helyzet a távolléttel? Gál István írása.

A véresre vert biztonsági őr esete az ártatlanul lopással vádolt vevővel

2019. január 07. 08:39
Ennek a történetnek semmi köze az országgyűlési képviselőket földre vivő fegyveres őrökhöz, a karácsony utáni leárazások idején azonban még akár hasznát vehetik a Válasz olvasói – már ha szembekerülnek egy agresszív bolti biztonsági őrrel. Történetünk alapját éppen ez az egyszerű helyzet adta: a biztonsági őr alaptalanul gyanúsított meg lopással egy vevőt. Elé állt és rátette a kezét. A vevő nem hagyta magát és megverte a vagyonőrt. Négy bíróság és a legfőbb ügyészség kellett hozzá, hogy a vásárlót végül felmentsék. De felmentették.