Kik mennek tönkre hamarabb? A méhészek, vagy a kereskedők?

2024. február 23. 13:59
A méhészegyesületek és a mézkiszerelők is Nagy István agrárminiszterhez fordultak a mézimport leállítása ügyében. De nem teljesen ugyanazt kérik a tárcavezetőtől.
Kik mennek tönkre hamarabb? A méhészek, vagy a kereskedők?
Mint arról beszámoltunk: a méhészek körében felháborodást okozott, hogy a kormány újra lehetővé tette az ukrán méz importját. A tiltakozás élére állt Pásztor Zoltán, a Debreceni Örösi Pál Zoltán Méhész Egyesület elnöke, aki petíciót fogalmazott meg a szaktársak bevonásával, s amelyet szerte az országból 42 egyesület tagsága és elnöksége nevében aláírtak az elnökök.
 
Pásztor Zoltán a dokumentumot csütörtökön benyújtotta elektronikusan, ma, azaz pénteken pedig személyesen is bevitte az Agrárminisztériumba. Ebben egyebek közt az áll: Nagy István agrárminiszter a nyilvános közösségi oldalán azzal indokolta az ukrán mézimporttilalom eltörlését, hogy állítólag a magyar termelőknél már elfogyott a vegyes méz, a kereskedők pedig csak akkor tudják a külpiacokon az akácmézet értékesíteni, ha mellette vegyes mézet is tudnak kínálni.
 
Az importtilalom feloldása egyes kereskedők érdeke?
"Tapasztalataink és tudomásunk szerint ezek egyike sem fedi a valóságot, a Miniszter Urat valakik – vélhetően egyes kereskedő cégek vezetői – szándékosan félretájékoztatták. Egyrészt még most is jelentős mennyiségű vegyes méz áll a magyar termelők raktáraiban, csak ilyen nyomott áron, ami gyakorlatilag már az önköltségi árat sem éri el, nem éri meg eladni. Amennyiben emelkednének a felvásárlási árak, itthon is lenne jelentős mennyiségű árualap, csak a mostani árakon nincs. Az ukrán méz importtilalmának a feloldása kizárólag egyes kereskedelmi cégek érdeke a nagyobb profit realizálása érdekében és súlyos károkat okoz a hazai méhészeti ágazatnak, tovább nehezíti az egyébként is válságban lévő termelők helyzetét. Épp a tilalomnak volt köszönhető, hogy az utóbbi időben már kedvező elmozdulás volt tapasztalható a vegyes méz felvásárlási áraiban. Az ukrán méz behozatalának újbóli engedélyezése ráadásul nemcsak a termelőket sújtja, hanem azokat a tisztességes kiszerelőket is, akik nem forgalmaznak az említett, GMO-s területről származó mézeket, így versenyhátrányba kerülnek a többiekkel."
méz
Egyre több a probléma a méhészeti ágazatban, egyre nehezebb rentábilisan termelni – forrás: Pixabay
 
"Másrészt – tudomásunk szerint – az sem valós indok, hogy az akácmézet csak vegyes mézzel együtt lehet a külpiacokon értékesíteni. Léteznek olyan kiszerelők is, akik kizárólag egyik, vagy másik fajta mézet forgalmaznak egy-egy időszakban, tehát vagy akácot, vagy vegyeset, éppen mire van piacuk, de – kereskedőktől származó információ szerint – nincs ilyen általános elvárás, feltétel a nyugati partnerek részéről, hogy a kettőt csak együtt lehetne.
 
Ezért kérjük, hogy a magyar kormány haladéktalanul állítsa vissza az ukrán mézre a behozatali tilalmat, a hazai termelők és a tisztességes mézkiszerelők érdekeit helyezze előtérbe, ne engedjen egyes kivételezett kereskedők nyomásának. A hazai méhészeti ágazat érdeke túlmutat ezen a pillanatnyi anyagi szemponton, az ágazat fennmaradása, ezen keresztül pedig a méhek ökológiai rendszerben és a mezőgazdaságban betöltött szerepe a tét." – áll a méhészegyesületek petíciójában.
 
A tilalom feloldása megszüntette a mézkiszerelők versenyhátrányát
A másik fél, a Magyar Mézkiszerelők Egyesülete elnöke, Brunner Ferenc pedig az Agroinformhoz eljuttatott elektronikus levelében azt írta: az ukrán mézre vonatkozó behozatali tilalom feloldása lehetővé tette, hogy  a magyar mézkiszerelők súlyos versenyhátránya a piacon megszűnjön és a magyar csomagolók is tudjanak piacra lépni az EU-ban ukrán eredetű mézzel.
 
"Olyan döntés született, amely a magyar méhészek érdekét is szolgálja. Fontos az egész ágazat jövője szempontjából, hogy a magyar méz, magyar eredettel, minőségi csomagolásban jusson az exportpiacokra. Ne névtelen tömegáru legyen, amit a hamisított importmézek feljavítására használnak csak fel. Ehhez versenyképes magyar csomagolóüzemek kellenek. Az elmúlt évtizedekben tagjainknak sikerült felépíteniük ehhez egy ezer tonnákban mérhető piacot és élvonalbeli üzemi hátteret. Viszont kiélezett piaci helyzetben, ami a méznél most van, óriási versenyhátrányt jelent, hogy tagjaink számára elérhetetlen volt a legbiztosabban beszerezhető valódi méz, az ukrán virágméz. A méhészeknek sem érdeke, hogy a magyar csomagolók tönkre menjenek." – olvasható a levélben.
 
Az elnök azt is leszögezte, úgy vélik, a tilalomnak semmilyen pozitív hatása nem volt a magyar mézpiacra. A tilalom az egész mézértékesítési szezonban (amikor a mézre legnagyobb a kereslet) érvényben volt, de jelentős pozitív elmozdulás nem történt a felvásárlásban. Az a kismértékű ármozgás, amit tapasztaltak, a forint gyengüléséből és a szezonon belüli szokásos árhullámzásból adódott. Lényegében a tavalyi évben a felvásárlási árak a felére zuhantak és a téli, intenzív mézfogyasztás ellenére ott is maradtak.
 
"Az ukrán méhészekkel együtt sírunk és együtt nevetünk"
"A piaci anomáliákat nem az ukrán méz okozta. Ukrajna mézexportja az EU-ba az elmúlt években szintén nagy mértékben visszaesett. Az elmúlt tíz évben a legmagasabb akkor volt a magyar felvásárlási ár, amikor az ukrán EU mézexport is a csúcson volt. Nem igaz, hogy az ukrán méz az oka a magyar értékesítési gondoknak. Ellenben az igazság az, hogy az ukrán méhészekkel együtt sírunk és együtt nevetünk! Az EU mézpiac összeomlását Kínából, Délkelet-Ázsiából, Törökországból beáramló hamisított mézek dömpingje okozta. Csak a kínai mézből 85%-kal többet importált az EU az elmúlt két évben, mint előtte. Az erős árverseny miatt a felhasználás a mézkeverékekben eltolódott a hamisított mézek javára. Jobb termés is volt az elmúlt két évben Európában, mint korábban. Ezek miatt túlkínálat van valódi mézből, ami lenyomta az árakat" – olvasható a Magyar Mézkiszerelők Egyesülete álláspontját képviselő elnök levelében.
 
Az, hogy a magyar csomagolóknak nem lesz mézük, semmit nem befolyásol az árakban, viszont a többi ország csomagolói azonnal elfoglalják a piacaikat – forrás: Pixabay
 
Mint azt kijelentette: könnyen belátható, hogy a tilalom további fenntartásának a későbbiekben sem várható előnye. A magyar méz zömében a nyitott EU-piacon értékesül, az ott kialakult árak határozzák meg a magyar felvásárlási árakat. Az, hogy a magyar csomagolóknak nem lesz mézük, semmit nem befolyásol az árakban, viszont a többi ország csomagolói azonnal elfoglalják a piacaikat. A magyar mézcsomagoló kapacitás az EU teljes kapacitásának maximum 3-4 %-a.
 
Elveszíthetik piacaikat, ami rossz lesz a magyar méhészeknek is
"A tilalom feloldása nem volt tovább halasztható, mert a magyar virágmézet a termelők nagy többsége eladta. Az a mennyiség, ami még a termelőknél van, nem jelenik meg a kínálatban, mert ezek a termelők megfelelő tőkeerővel rendelkeznek, várják a piac normalizálódását és az árak emelkedését. Ezek a mézek az aktuális piaci áron nem eladók. A beszerzési lehetőségek megszűnése pedig több évtized alatt felépített piacok elvesztését jelentené a magas hozzáadott értékkel rendelkező (üveges kiszerelésű) mézexportban. Ha egy magyar csomagoló nem tudja szállítani a legnagyobb forgalmat adó virágmézet, kilistázzák, elveszíti teljes piacát, köztük a magyar akácméz piacát is – ami a magyar méhészekre is negatívan hat. A tiltásnak nem volt értelme a magyar piac védelme szempontjából sem, mert a magyar piacra eleve magyar mézet csomagoltunk. Csak olyan időszakokban került ukrán méz a magyar piacra, amikor a magyar méz nem volt beszerezhető a teljes magyar piac ellátásához.
 
Inkább a kínai mézimport betiltását sürgetik
Az ukrán méz nem olcsóbb, hanem jelenleg drágább alapanyag a magyar csomagolók számára, mint a magyar. Az ára miatt nem veszélyezteti a magyar méz pozícióját a magyar mézkiszerelőknél. Az ukrán termelőnél valóban olcsóbb a virágméz, mint a magyarnál ,de amíg hozzánk jut, a költségek miatt jelentősen drágább lesz! Nagyon megdrágult – a háborús kockázat miatt – az Ukrajnán belüli szállítás. Az állandó túlterhelés és zavarok az ukrán határátlépésnél a nemzetközi szállítás árait a duplájára növelték. Az ukrán termelőktől nem tudnak a magyar csomagolók közvetlenül vásárolni, így az ukrán méznél van egy üzemi költség és egy közvetítői díj is. A  magyar piacon az alacsony ára miatt csak a kínai méz veszélyezteti a magyar méz pozícióit. Egyesületünk tagjai vállalták, hogy kínai mézet nem csomagolnak, de sajnos importőrök behozzák hazánkba a más EU országokban csomagoltat. Ezért a HORECA szegmensben már a kínai uralja a magyar piacot." – fogalmazott a szakember, aki szerint valójában a kínai méz magyarországi importjának betiltása lenne hatásos. Nemcsak azért, mert az alacsony ára miatt kiszoríthatja a kiskereskedelmi szegmensből is a magyar árut, hanem mert a magyar fogyasztók egészségére is inkább káros, mint hasznos. Ezért egyesületük azzal a kéréssel fordul az Agrárminisztériumhoz, hogy tiltsa be a kínai mézek és mézkeverékek importját.
 
"Összefoglalva: teljes mértékben megértjük a méhészek elkeseredését, de a kialakult helyzet oka nem az ukrán méz. Olyan mennyiségben áramlik be a kínai anyag, oly mértékben megnőtt ennek használata az EU mézcsomagolók által, hogy nem tudjuk ezzel a versenyt felvenni magasabb felvásárlási árak esetén. Azt gondoljuk, hogy az intézkedés alapja, célja az volt, hogy tagvállalataink, akik jelentős anyagi erőt, tőkét fektettek be, jelentős tudást halmoztak fel a mézcsomagolás, mézértékesítés területén és jelenleg még – jelentős, több ezer tonnás – piaccal rendelkeznek, ne menjenek tönkre. Meggyőződésünk, hogy ez minden magyar méhész érdeke is" – olvasható a Magyar Mézkiszerelők Egyesülete elnöke levelében.
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Az egész országra kiterjedő kéthetes ellenőrzéssorozat

2022. december 07. 12:44
A szakemberek fokozott jelenléte várható az élelmiszerlánc minden területén – az egész országra kiterjedő kéthetes ellenőrzéssorozatot rendelt el dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. A december 5-18. között végrehajtásra kerülő ellenőrzés a szezonálisan népszerű termékkörökre (gyümölcsök, cukrászati kényelmi termékek, fűszerek, és alkoholos italok) terjed ki elsősorban.
 

Milyen lesz az idei cseresznyeszezon?

2023. május 31. 11:28
A késő tavaszi esőzések gyümölcsrepedést okoztak
Május 10-e körül kezdődött a korai üvegházi termesztésű cseresznye betakarítása - a termelők a 2023 évi cseresznyetermést átlagosra, mintegy 10 ezer tonna körülire becsülik. Az egyik termelő a következőképpen jellemzi a Sweet Early nevű, lehúzható tetejű üvegházból származó termését: