Kinek hány naposak lesznek az augusztusi munkahetei? Munkahely vagy munkaidő?

2019. augusztus 12. 09:09
Nyár elején írtunk a Summer Friday - vagyis a szabad nyári péntek - jelenségéről, ami az Egyesült Államokban egyre inkább terjedőben van a cégeknél. Ennek kapcsán pedig felvetődik a kérdés, hogy hogyan alakul át a munkaadó és a munkavállaló viszonya? Mi számít, a munkaidő vagy a teljesítmény, a feladat elvégzése? Kristóf Györgyi, a Hammel and Hochreiter ügyvezetője ad választ a felvetésekre.

 

cikk ezzel a bekezdéssel végződött: „… az egyén előtt ott a hipergyors laptop, zsebében az okostelefon, csuklóján pedig az okosóra, és ezért joggal tarthat igényt arra, hogy ne a munkahelyével, hanem a munkájával legyen összekötve. Azokban az esetekben persze, amikor ez az ésszerű. És akkor, ha képes arra, hogy menedzselje a feladatait, és önmagát is - az új trendek ugyanis felerősítik az egyéni felelősséget is. Amikor már nem a lavírozgatás jelenti a sikert, hanem a mérhető, és a másokéval összehasonlítható teljesítmény.”

Érkeztek olvasói kérdések: hogyan kell érteni azt, hogy valaki nem a munkahelyével, hanem a munkájával van összekötve? Ez mikor ésszerű és mikor nem ésszerű? Ennek mi köze a lavírozgatáshoz? És mit értsünk lavírozgatás alatt?

Kétségtelen, hogy a munka helye (vagyis a munkahely) és a munka ideje (tehát a munkaidő) könnyebben meghatározható fogalmak, mint egy adott feladat elvégzésének eredményessége és hatékonysága. Munkahelyünk legyen, mondjuk a Pipacs utca 7. szám alatt, munkaidőnk tartson reggel nyolctól délután ötig. 

Ha pénzintézet vezetőjeként dolgozunk itt, és vállalatunk országos hálózattal bír, akkor számtalan alkalommal kell elhagyni a Pipacs utcai bankszékházat, akár a régióvezetőkkel való megbeszélések, akár az iparági, sajtó- vagy egyéb események miatt. 
Ha viszont tűzoltóegység parancsnokok vagyunk, akkor minden esetben ott és akkor kell hatékonyan és eredményesen elvégezni a feladatunkat, ahol éppen tűz üt ki. Vagyis a munka végzésének helye és ideje nehezen becsülhető, bár kétségtelen, hogy eszközeinket többnyire a Pipacs utcai tűzoltó-központban tároljuk és tartjuk karban. 
Ám, ha példának okáért orvosként művese-kezelésben részesítjük pácienseinket, ezt csakis a Pipacs utcai dialízis-központban, az ottani, szakszerűen kialakított és felszerelt helyiségekben tehetjük meg. 

Tehát nem a munkahellyel, hanem a munkával, pontosabban a feladattal vagyunk összekötve. A feladat hatékony és eredményes elvégzésének megvannak a feltételei: ez lehet műszaki felszereltség, szakmai csapat, források, akár környezet is. 

Ám önmagában sem az eredményesség, sem a hatékonyság nem függ össze a feladat elvégzésének a helyszínével. 

Azonban ha a munkáról leválasztja néhány munkavállaló a feladat elvégzésének hatékonyságát és eredményességét, akkor a Pipacs utca 7. kiváló helyszín lesz a reggeltől estig tartó, alkalmi és rendszeres „lavírozgatásra”, magyarul: időtöltésre, ez azonban a vállalat számára nem termel eredményeket, profitot, így hamarosan a munkavállalók számára sem biztosít megélhetést. 

Ha esetleg beosztottunk informatikus, és a feladatai egy részének elvégzéséhez csak laptopra van szüksége, akkor nem kell állandóan a Pipacs utcában lennie (rezsi, létesítménygazdálkodás), de akkor sem, ha egy támogató terület munkatársaként tizenegy jelölt anyagát kell átnéznie, értékelnie és rangsorolnia. Ha pedig a cég PR-osa, értékesítési munkatársa, akkor pedig kimondottan jobban teszi, ha terepen networköl, tárgyal, mintha a dolgozószobájában ülve fészbukol.

Tudjuk, nem lehet minden feladatra időráfordítást, vagy hatékonysággal és eredményességgel kapcsolatos mutatókat meghatározni. De a legtöbbre igenis lehet, ez munkaadónak és munkáltatónak egyaránt érdeke.

Kristóf Györgyi 
Ügyvezető 
HAMMEL & HOCHREITER
Business & Management Consulting

 

hrportal.hu

cikk ezzel a bekezdéssel végződött: „… az egyén előtt ott a hipergyors laptop, zsebében az okostelefon, csuklóján pedig az okosóra, és ezért joggal tarthat igényt arra, hogy ne a munkahelyével, hanem a munkájával legyen összekötve. Azokban az esetekben persze, amikor ez az ésszerű. És akkor, ha képes arra, hogy menedzselje a feladatait, és önmagát is - az új trendek ugyanis felerősítik az egyéni felelősséget is. Amikor már nem a lavírozgatás jelenti a sikert, hanem a mérhető, és a másokéval összehasonlítható teljesítmény.”

Érkeztek olvasói kérdések: hogyan kell érteni azt, hogy valaki nem a munkahelyével, hanem a munkájával van összekötve? Ez mikor ésszerű és mikor nem ésszerű? Ennek mi köze a lavírozgatáshoz? És mit értsünk lavírozgatás alatt?

Kétségtelen, hogy a munka helye (vagyis a munkahely) és a munka ideje (tehát a munkaidő) könnyebben meghatározható fogalmak, mint egy adott feladat elvégzésének eredményessége és hatékonysága. Munkahelyünk legyen, mondjuk a Pipacs utca 7. szám alatt, munkaidőnk tartson reggel nyolctól délután ötig. 

Ha pénzintézet vezetőjeként dolgozunk itt, és vállalatunk országos hálózattal bír, akkor számtalan alkalommal kell elhagyni a Pipacs utcai bankszékházat, akár a régióvezetőkkel való megbeszélések, akár az iparági, sajtó- vagy egyéb események miatt. 
Ha viszont tűzoltóegység parancsnokok vagyunk, akkor minden esetben ott és akkor kell hatékonyan és eredményesen elvégezni a feladatunkat, ahol éppen tűz üt ki. Vagyis a munka végzésének helye és ideje nehezen becsülhető, bár kétségtelen, hogy eszközeinket többnyire a Pipacs utcai tűzoltó-központban tároljuk és tartjuk karban. 
Ám, ha példának okáért orvosként művese-kezelésben részesítjük pácienseinket, ezt csakis a Pipacs utcai dialízis-központban, az ottani, szakszerűen kialakított és felszerelt helyiségekben tehetjük meg. 

Tehát nem a munkahellyel, hanem a munkával, pontosabban a feladattal vagyunk összekötve. A feladat hatékony és eredményes elvégzésének megvannak a feltételei: ez lehet műszaki felszereltség, szakmai csapat, források, akár környezet is. 

Ám önmagában sem az eredményesség, sem a hatékonyság nem függ össze a feladat elvégzésének a helyszínével. 

Azonban ha a munkáról leválasztja néhány munkavállaló a feladat elvégzésének hatékonyságát és eredményességét, akkor a Pipacs utca 7. kiváló helyszín lesz a reggeltől estig tartó, alkalmi és rendszeres „lavírozgatásra”, magyarul: időtöltésre, ez azonban a vállalat számára nem termel eredményeket, profitot, így hamarosan a munkavállalók számára sem biztosít megélhetést. 

Ha esetleg beosztottunk informatikus, és a feladatai egy részének elvégzéséhez csak laptopra van szüksége, akkor nem kell állandóan a Pipacs utcában lennie (rezsi, létesítménygazdálkodás), de akkor sem, ha egy támogató terület munkatársaként tizenegy jelölt anyagát kell átnéznie, értékelnie és rangsorolnia. Ha pedig a cég PR-osa, értékesítési munkatársa, akkor pedig kimondottan jobban teszi, ha terepen networköl, tárgyal, mintha a dolgozószobájában ülve fészbukol.

Tudjuk, nem lehet minden feladatra időráfordítást, vagy hatékonysággal és eredményességgel kapcsolatos mutatókat meghatározni. De a legtöbbre igenis lehet, ez munkaadónak és munkáltatónak egyaránt érdeke.

Kristóf Györgyi 
Ügyvezető 
HAMMEL & HOCHREITER
Business & Management Consulting

Kapcsolódó cikkek

Családpolitika Magyarországon 2010 óta

2018. november 23. 09:23
A különböző családpolitikai ellátásokkal az államok általában egy-egy kiemelt cél elérésére törekednek. Az eltérő célokhoz eltérő eszközök, különböző támogatási formák társulnak. Az ezekre szánt költségvetési ráfordítások Magyarországon is jól mutatják a családpolitikai rendszer jelenlegi orientációját. 

Az Audi hét vezetőjének fizetéséből kijönne a 11 ezer győri munkás béremelésének fele

2019. február 01. 10:26
Tegnap lezárult a győri Audi-dolgozók sztrájkja, 18 százalékos béremelést értek el. Az Audi Hungaria Zrt. láthatóan sokat megtett, hogy elkerülje ezt az eredményt, a vállalat központi gyárában is állt a termelés napokig, amíg a magyarországi munkások munkabeszüntetéssel adtak hangot elégedetlenségüknek – írja a g7.hu.