Kinek jár a magasabb minimálbér? – mutatjuk a buktatókat

2019. január 29. 10:01
Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbérek és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. Így van ez 2019-ben is. Az azonban nem mindig egyértelmű, hogy kinek is jár a magasabb bérminimum?

Az idei számok

2019-ben ismét emelkedtek a minimálbér és a garantált bérminimum összegei. Először nézzük meg a számokat:

A rendelet a következő számokat határozta meg:

Teljes munkaidőre eső minimálbér 2019. január 1-jétől 149.000 forint havonta.

Ugyanakkor a garantált bérminimum havi összege 2019. január 1-től már 195.000 forint minden hónapban.

A kettő között elég jelentős, 46.000 forint a különbség. Joggal merül fel a kérdés, hogy kinek is jár a magasabb garantált bérminimum?

Kinek jár a magasabb bérminimum?

A kormányrendelet úgy határozza meg a garantált bérminimum feltételét, hogy

„a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére” jár alapbérként a megállapított garantált bérminimum.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A munkaügyi bíróság szerint az emelt összegű minimálbérre jogosultságnak kettős feltétele van:

  • a munkakör betöltése középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez legyen kötve,
  • a munkavállaló rendelkezzen ezekkel a feltételekkel. 

A Legfelsőbb Bíróság (ma már Kúriaként ismerjük) is többször foglalkozott a kérdéssel. Munkaügyi elvi határozatban mondta ki, hogy

„A garantált munkabérre jogosultság akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, illetve középfokú szakképesítéssel ténylegesen rendelkezik a munkavállaló.”

Ki mondja meg, hogy egy munkakörhöz milyen végzettség kell?

Maga a minimálbért meghatározó rendelet nem határozza meg, hogy mikor köthető egy munkakör középfokú végzettséghez.

A munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget meghatározhatja:

  • más jogszabály,
  • munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabály, mint például a kollektív szerződés,
  • munkáltatói rendelkezés, vagyis maga a munkáltató.

Jogszabályi előírás

Viszonylag egyszerűbb a megítélés akkor, ha jogszabály köti valamilyen végzettséghez az adott munkakör betöltését. Azért mondhatjuk, hogy viszonylag, mert azért ez sem mindig olyan egyértelmű. Divatáru üzletben dolgozó eladók esetében a legfőbb bírói fórumig is eljutott a munkaügyi vita, mely arról szólt, hogy a munkáltató köteles volt-e garantált bérminimumot fizetni.

Az eset részletes ismertetésétől azért tekintünk el, mert azóta az ott érintett jogszabályok módosultak. Annyit azonban érdemes megjegyeznünk, hogy mindig érdemes körültekintően utána járni, hogy van-e jogszabályi előírás egy adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítésre.

Munkáltatói rendelkezés

Maga a munkáltató is meghatározhatja, hogy egy-egy munkakör ellátását köti-e és milyen végzettséghez köti. Természetesen, ha ezt jogszabály határozza meg, akkor az mindenképpen irányadó lesz. Míg a korábbi Munka Törvénykönyve kötelezően előírta, hogy a munkaszerződésben szerepelni kell a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségnek, addig ez a jelenlegi Munka Törvénykönyvében már nem szerepel kötelező elemként.

Bár már nem kötelező a munkaszerződésben feltüntetni a szükséges iskolai végzettséget, mégis érdemes kitérni egy korábbi bírósági döntésre. A perbeli esetben a munkáltató pénztárosi munkakörben kivétel nélkül kizárólag középfokú végzettséggel, vagy szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztatott. Igaz, ezt írásban nem rögzítette, mint képesítési követelmény.

A Legfelsőbb Bíróság 2011-ben döntött az ügyben. Megállapította, hogy a gyakorlat szerint a munkáltató pénztáros munkakörben csak középfokú iskolai végzettséggel, vagy kereskedelmi szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztatott. Ezért levonható a következtetés, hogy a középfokú végzettséget a pénztáros munkakört betöltő munkavállalókkal szemben a munkáltató bizonyítottan elvárta. Ezzel pedig szakképesítési követelményt alkalmazott.

A bíróság általánosan kimondta, hogy

„A garantált bérminimum alkalmazása szempontjából szakképzettséget igénylő munkakörnek minősül, ha az adott munkakör tekintetében a munkáltató általánosan szakképesítési követelményt alkalmaz.” Tehát nem csak az volt és lehet a döntő, hogy írásban is szerepel-e a követelmény. A lényeg, hogy általánosan alkalmazza-e a munkáltató.

Láthatjuk, hogy nem is mindig olyan egyértelmű a válasz arra a kérdésre, hogy kinek jár és kinek nem a garantált bérminimum.

erthetojog.hu

Kapcsolódó cikkek

Így üsd el az időt a karanténban! Tervezz konyhakertet a lakásba

2020. április 20. 08:03
Nem mindenkinek adatott meg, hogy kertes házban lakik, viszont sokan szeretnek kertészkedni, és a jó hír, hogy erről azoknak sem kell lemondaniuk, akik nem rendelkeznek kerttel. Mini termőkertet ugyanis akár az otthonunkban is létrehozhatunk, ehhez azonban nem árt tisztában lennünk azzal, hogy melyik növénynek mennyi napfényre van szüksége, illetve a lakás mely részén érdemes az ehető növényeket termeszteni. Összegyűjtöttük a saját, beltéri kiskert kialakításához szükséges legfontosabb tudnivalókat.

A dolgozó érték - a vezető felelőssége, hogy ne csak szlogen legyen

2021. augusztus 03. 08:38
Egy szervezet legfontosabb értéke az ember – különösen a járványhelyzet fennállása óta egyre többet hallani ezt az állítást, amely meglepő módon sokszor mintha az újdonság erejével hatna. Holott, ha jobban belegondolunk, minden szám, teljesítmény, eredmény, sőt az ügyfelek és végső soron a profit is az emberek munkájából származik. A vezetőnek nem csak tudatában kell lennie ennek, hanem eszerint is cselekedni. De mi minden tereli el a figyelmet erről a célról? Polgár Zita, vezetői és önismereti mentor írása.