Klíma a munkahelyen: mennyire lehet hűteni nyáron?

2019. július 01. 08:49
Idén hirtelen szakadt ránk a hőség. Még éppen, hogy nyár elejét mutatnak a naptárak és máris túl vagyunk az első hőség riadón. Szerencsére egyre több lakásban, középületben, munkahelyen van klíma berendezés. Sokan szeretik, de olyanok is vannak, akik nem igen tudják tolerálni a mesterséges hűtést. Nem egyszer viták forrása, hogy mennyire hűtsük le a munkahelyet a nyári melegben. Milyen szabályozás él a munkahelyi hőmérséklettel kapcsolatban?
A munkahelyi hőmérsékletre is van jogszabály?

Bizony van, hiszen a hőmérséklet is része a munkakörülményeknek. Egy 2002-ben született, de ma is alkalmazandó rendelet szabályozza a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét. Ennek része a helyiségek és terek hőmérsékletére vonatkozó szabályozás is.

A rendelet kimondja, hogy

„A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.”

Mennyi a megfelelő hőmérséklet?

A rendelet egy táblázatban rögzíti, hogy a milyen hőmérsékletet kell biztosítani a munkahelyen. Ez természetesen függ a munka jellegétől is. Más az elvárás a szellemi munkát végzők és más a különböző nehézségi fokú fizikai munkát végzők esetén. De nem csak a munkavégzés természete a meghatározó, hiszen vannak olyan munkahelyek, ahol a munkakörnyezet nem az általánosan megszokott. Egy üzemi konyhán nyilvánvalóan mindig melegebb lesz, mint egy raktár területén. Éppen ezért a jogilag is elvárt hőmérséklet meghatározása nem csak egy egyszerű szobahőmérővel történik. A jogszabály meghatározza a számítások módját és azt, hogy mit kell figyelembe venni az elvárt munkahelyi hőmérséklet meghatározásakor.

Mennyi lehet az elvárt hőmérséklet?

Viszonylag egyszerű meghatározni az elvárt hőmérsékletet olyan munkahelyek esetén, ahol nincs külön hőhatás, mint mondjuk egy konyhán vagy öntödében. A rendelet egy táblázatban rögzíti az elvárt értékeket:

A munka jellege

Meleg évszakban biztosítandó léghőmérséklet °C

Szellemi munka

21-24

Könnyű fizikai munka

19-21

Közepesen nehéz fizikai munka

17-19

Nehéz fizikai munka

15-17

A fenti értékek csak az alapesetet mutatják, hiszen sok minden befolyásolhatja, hogy milyen meleg lehet. A rendelet további értékeket és mérési módszereket is meghatároz. Ezek alkalmazása már szakemberek által történik, és nem a lakásunk falán is megtalálható egyszerű hőmérővel.

Mire kell figyelni a klímák használatakor?

A munkahelyen problémát jelenthet, ha az egyik munkatárs az erősen lehűtött irodában érzi jól magát, míg a másik allergiás a klímára. Az persze nem szerencsés megoldás, ha az egyik dolgozó „telibe kapja” a hideg levegőt, míg a másik szinte semmit sem érez a hűsítő fuvallatból.

A fenti táblázat szerinti hőmérsékletek esetén azt is figyelembe kell venni, hogy azokat hol kell mérni.

Zárt munkahelyeken álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban kell figyelembe venni és biztosítani a megfelelő hőmérsékletet.

Mit kell tenni, ha a hőmérséklet túllépi az elvárt határokat?

A munkavédelemről szóló törvény kimondja, hogy ha az előírt hőmérséklet biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni.

Ha túl meleg van, akkor óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell beiktatni.

Milyen lehet a védőital?

A védőital természetesen nem egy hideg korsó sör, de a jéghideg coca-cola sem az igazi megoldás. A rendelet kimondja, hogy:

„a folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.”

hrportal.hu / hrblog.hu

Kapcsolódó cikkek

Amit tudni akartál a sztrájkról, de (eddig) nem merted megkérdezni

2019. január 09. 14:08
A sztrájk már régóta létező eszköz a munkavállalók érdekeinek elősegítésére. Napjainkban is többször hallhattunk munkabeszüntetésekről több európai államban is, de itthon is egyre gyakrabban merül fel a sztrájk lehetősége. Hogyan lehet jogszerűen sztrájkolni? Ki teheti és ki nem? Megakadályozhatja-e a munkáltató a sztrájkot?

Az Audi-dolgozók sikere még nem a „magyar modell” vége

2019. február 05. 07:51
Erősödő szakszervezetekre, növekvő szervezettségre és sikeres(ebb) bérharcra van szükség