Az irodai munkahelyeken kialakuló viták egyik forrása, de egyben a nyár elengedhetetlen kelléke, a klíma.

Az irodai munkahelyeken kialakuló viták egyik forrása, de egyben a nyár elengedhetetlen kelléke, a klíma.

A globális felmelegedés mellett számos más tényező, köztük az igen gyenge nyugat-keleti magas légköri nagysebességű széláramlás és az Atlanti-óceán vízfelszíni hőmérsékletének jelentős megváltozása is okolható azért, hogy az északi féltekén szélsőségesen meleg és száraz időjárás uralkodik hetek óta – vélik klimatológusok.

Minden fa annyival hűti a környezetét, mint két lakossági klímaberendezés, olvasható a Yale Egyetem által publikált tanulmányban, amely a legújabb kutatásokat összegzi – írja a 365.reblog.hu.

Az Európai Unió számos intézkedést hoz annak érdekében, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével hatékonyan lépjen fel a klímaváltozás ellen.

Idén hirtelen szakadt ránk a hőség. Még éppen, hogy nyár elejét mutatnak a naptárak és máris túl vagyunk az első hőség riadón. Szerencsére egyre több lakásban, középületben, munkahelyen van klíma berendezés. Sokan szeretik, de olyanok is vannak, akik nem igen tudják tolerálni a mesterséges hűtést. Nem egyszer viták forrása, hogy mennyire hűtsük le a munkahelyet a nyári melegben. Milyen szabályozás él a munkahelyi hőmérséklettel kapcsolatban?

A klímaváltozás negatív hatással lesz az élelmiszertermelésre, ami klímatudatos gazdálkodást tesz szükségessé – hangsúlyozta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese pénteken Hajdúböszörményben, a VIII. Hajdúsági Expo, Európai Traktorhúzó Verseny és Fieszta megnyitója után tartott agrárfórumon.

Vannak olyan háziasított fajok, amelyek szinte csodával határos módon növelték a termelési képességüket az elmúlt mintegy 80 évben. Ennek azonban ára van. Ne csak a minőség és mennyiség kontrasztjára gondoljunk. Néha a termék beltartalma szinte semmit nem változik, mégis fizetett a mennyiségi növekedésért az adott fajta. És ennek most látjuk a kárát.

Több mint 150 országból mintegy 11 ezer tudós biztosította támogatásáról azt a nagyszabású tudományos kutatást, amely szerint a világ klímavészhelyzettel néz szembe.

2050-re az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárási jelenségek, az aszály és az áradásszerű esőzések miatt az európai mezőgazdaság kibocsátási értéke a jelenlegihez képest 16 százalékkal csökken. A legnagyobb bajban a mediterrán országok lesznek, az észak- és nyugat-európai térségben azonban a hosszabbra nyúlt tenyészidőszaknak köszönhetően több lehetőség adódik a mezőgazdaságban.