Kockázatos munkahelyek

2017. április 07. 08:19
2017. április 5-én ülésezett a VKF Fokozott egészségkárosodási kockázatok kezelését vizsgáló bizottsága. Mészáros Melinda szerint június elejére a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának napirendjére kerülhet az új szabályozás.

A LIGA Szakszervezetek elnöke a Magyar Időknek elmondta, a szabályozás célja, hogy „a kockázatnak kitett munkavállalók ellátására, munkaképességük megőrzésére nagyobb figyelmet fordítsanak a munkaadók annak érdekében, hogy egészségük ne károsodjon, életminőségük ne romoljon”.

Az interjúban Mészáros Melinda az új rendszer két fontos elemét azonosította. Az egyik, mint mondta, a munkahelyek, munkakörök felmérése, egy független szakértői csapat által elvégzett kockázatértékelés. Példaként említette, hogy a buszsofőröket ugyanazok a kockázatok érik, függetlenül attól, hogy a BKV-nál vagy valamelyik Volán-társaságnál dolgoznak. Amennyiben az adott vállalkozás technológiai fejlesztésének vagy a munkaszervezés megváltoztatásának köszönhetően már nem éri egészségkárosító hatás a dolgozót, akkor a rendszerből ki lehet kerülni.”

Másik, ugyanilyen fontos elemként azonosította az elnök a kockázatos munkakörben foglalkoztatottak biztosítását, a szükséges anyagi források garantálását is. A szakszervezetek álláspontja szerint a kockázatos munkakörben foglalkoztatnak vállaltok többlet-hozzájárulást kell majd fizetniük egy önálló alapba, amelyet a Magyar Államkincstár kezel. Így a cégeknek is éreke lesz, hogy megszűntessék a kockázatokat, vagyis az egészségkárosító körülményeket, mert így nem kell a továbbiakban a többlet-hozzájárulást fizetniük.

Mészáros Melinda továbbá érintette a 2014-ben megszüntetett korkedvezményes nyugellátás „tört időszakainak” kérdéskörét, vagyis, azoknak a töredék-év jogosultságok beszámítását, azon munkavállalók számára kik bizonyos munkakörökben a nyugdíjkorhatár elérése előtt elmehettek volna már nyugdíjba.

 

 

Beszámoló a Fokozott egészségkárosodási kockázatok kezelését vizsgáló bizottság üléséről  

A bizottság a két évvel ezelőtti összefoglaló jelentésben (februárban a LIGA Szakszervezetek tagjainak kiküldésre került) foglaltakból kiindulva folytatta a munkát. Nulladik napirendi pontként a munkavállalói oldal kérésére az un. töredékidők bérszámításának megvitatására került sor. A vita alapján a Kormány ígéretet tett, hogy megvizsgálja: rendelkezésre állnak-e a további munkához szükséges adatok.


Első témaként a bizottság a rendszerbe való bekerülés mechanizmusát tekintette át. Munkáltatói felvetésre a Kormány szakértői arról tájékoztatták a résztvevőket, hogy egy jövőbeni balesetbiztosítási ág kidolgozása - a társadalombiztosítás rendszerén belül - itt még nem vehető figyelembe. Elvi megállapodás született, hogy a munkavédelmi kockázatértékeléshez csatolásra kerül egy, az egészségkárosodási kockázatot mérő szempontrendszer. Ez alapján a munkavédelmi bizottság (a munkáltató és a munkavállalói képviselő közösen) tesz javaslatot a további vizsgálatra. Magát a vizsgálatot egy egységes módszertan szerint egy (vagy több) akkreditált szakmai szervezet végzi. A vizsgálat eredményeként alakul ki azon munkavállalóknak a köre, akik fokozott védelemre szorulnak. A módszertanról külön szakmai leírás készül.
Második vitapontként a szükséges (kötelező) munkáltatói intézkedések köre került megbeszélésre. Itt a munkáltatók nem támogatták a munkavállalói oldalnak a munkaidő csökkentésre és a pótszabadságra, rekreációra vonatkozó javaslatait. Fogadókészséget mutattak viszont arra a javaslatunkra, hogy ne lehessen eltérni a 8 órás munkaidőtől. A szakértők is támogatták ezt a felvetést, hangsúlyozva, hogy ebben az esetben arról lenne szó, hogy az expozíciós idő egyenlő lenne a munkaidővel.


A harmadik vitapont az eredeti munkakörökben munkavégzésre alkalmatlanná váló, illetve végképp alkalmatlanná váló (de nem rokkant) munkavállalók problémájának megoldása volt. Itt egyetértés alakult ki abban, hogy egy speciális rendszert kell működtetni, ahol nem kerülhető meg a munkáltatói szerepvállalás. Az is elfogadásra került, hogy a problémát nem lehet arra munkáltatóra hárítani ahol bekövetkeztek a fent jelzett problémák. A munkáltatói oldal itt egy piaci alapú biztosítás és az állam szerepvállalásának szükségességét hangsúlyozta. Ennek részleteit azonban nem fejtették ki, de ígéretet tettek, hogy ezt a következő ülés előtt írásban megteszik.


Végezetül a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak helyzetének rendezéséről volt szó. Ennek rendszeren kívüli kezelésétől a munkáltatók elzárkóztak, de abban egyetértés volt, hogy ezt a kérdést tovább kell vizsgálni. Itt a szakértők azt hangsúlyozták az a dimenzió bekerül a módszertanba, illetve, hogy különbség van az egyes munkarendek között.
A bizottság május 4.-én folytatja munkáját azzal a célkitűzéssel, hogy június végéig a VKF Monitoring Bizottsága elé terjeszti javaslatait.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Ha nem jelentkezik a munkavállaló

2018. július 25. 09:04
Sok HR-esnek ismerős lehet a mai posztom témája. Egy kismama szülési szabadsága előtt jelzi, hogy másfél év múlva visszatér. Írásos nyoma is van ennek. A munkáltató határozott idejű munkavállalóval helyettesíti. Közeledik a jelzett visszatérés időpontja, egyeztetni kellene a részleteket, de a kismama elérhetetlen. Közösségi médiában aktív, csajos bulikon készült képekről mosolyog vissza a munkáltatóra, gyerekeiről, házikedvenceiről, frissen sütött süteményekről naponta tesz fel képeket, de a munkáltató telefonjaira, e-mailjeire nem válaszol. Mit tehet a munkáltató? - veti fel a problémát Oláh Zsófia ügyvéd, a Munkaiszony vagy Munkaviszony blogban a HR Blogon.

Kitüntetések és pályázathirdetés a Föld napján

2018. május 02. 08:51
1970 óta ünnepli a világ a Föld napját minden évben április 22-én; immár 175 országban, köztük 28 éve Magyarországon is- fogalmazott dr. Rácz András a Föld Napja idei rendezvényén pénteken, Budapesten.