Költséges lesz a Tisza vizével öntözni
2023. április 12. 10:01
Egyes területeken a négyszeresére emelkedett a vízdíj.
Sokan szeretnének a Tisza vizével öntözni – írja a novenyvedoszer.hu. Az utóbbi szélsőséges időszakban vált mindez fontossá, de nem feltétlenül csak az aszály tette indokolttá. Szerepet játszott az öntözési igények megnövekedésében az is, hogy a korlátlanul beáramló ukrán gabona miatt itthon eladhatatlanná vált a termés, így sokan váltottak borsó, bab és csemegekukorica termesztésére.
Emelkedett a vízdíj
A csongrádi-mindszenti térségben jelentősen megnőtt a Tisza vizével öntöző gazdálkodók vízdíja: egyes területeken a tavalyi négyszeresét fogják majd fizetni. A mezőgazdaságból élők joggal érzik úgy, hogy teljesen ellehetetlenülnek, mert ez tovább drágítja majd a termékeiket is. Ráadásul arra sincs lehetőségük, hogy befejezzék a mezőgazdasági tevékenységet, mert vagy terményre szerződtek, vagy a korábbi pályázatok miatt üzemeltetési kötelezettségeik vannak.
Az eddigi köbméterenkénti 64 forintos vízdíj 250 forintra emelkedett. A Belügyminisztérium indoklása egyértelmű: az Unió 2013-as döntése szerint a tagállamokban fizetni kell a mezőgazdasági vízhasználatért. Az állami támogatás mértékét hazánkban 2017 óta fokozatosan csökkentik.
A szolgáltatási díj az alap és a változó díjból tevődik össze. Két éve a vízhasználók az alapdíj ötven százalékát fizetik, a másik ötven százalékot az állam állja. Az alapdíj ötven százalékát az állam idén is biztosítja, a változó díjat viszont a vízhasználónak kell megfizetni– írta a minisztérium.
A megnövekedett költségek és az infláció is drágítja a vízszolgáltatás díját
Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén például tovább növeli a költségeket az, hogy a mezőgazdasági vízellátás gravitációsan nem megoldható, így az igényelt vízmennyiséget két, három, de van, ahol csak nyolc szivattyúval lehet megoldani.
A Dél-alföldi gazdák szerint a terheiket az is növeli, hogy a vízügy a vizet kiemeli a Tiszából, majd beemeli a mártélyi holtágba, ahonnan az a víztározóba kerül, s egy következő víztársulat juttatja azt egy másik csatornaszakaszba, emiatt a mártélyi holtágba beemelt vizet – vízveszteségre hivatkozva – a gazdákra terhelik.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a dráguló vizet még csak mellőzni sem tudják. Az egyik öntözési közösség pályázati forrásból ugyanis egymilliárdos beruházást hajtottak végre, amelynek részeként fenntartási kötelezettségük van, vagyis öntözniük kell. A gazdálkodást sem hagyhatják abba, mert köti őket a beszállítási kötelezettség, azaz mindenképpen terményt kell előállítaniuk.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Közel 160 000 kérelmet nyújtottak be a gazdák
2024. június 12. 15:16
Az egységes kérelmek 65 százalékát a falugazdászok segítették benyújtani.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdász tanácsadói idén is tevékenyen közreműködtek az egységes kérelmek beadásában. A jogvesztő határidőig, 2024. június 10-ig országosan beadott 159.551 kérelem több mint 65 százalékának, 104.477 kérelemnek a benyújtásában segítettek a NAK szakemberei – derül ki a NAK sajtóközleményéből.
BIVALYTENYÉSZTŐK TANÁCSKOZÁSA HAJDÚNÁNÁSON
2023. február 27. 09:39
A 2027-ig tartó Közös Agrárpolitikában (KAP) számos olyan új elem, támogatási forma megjelenik, amely a korábbiaknál több címen nyújt segítséget a gyepre épített, extenzív állattartás számára – tájékoztatta Feldman Zsolt a Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete által rendezett tanácskozáson résztvevőket, pénteken, Hajdúnánáson.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az őshonos állatfajták tartásával és bemutatásávával foglalkozó Hajdúnánási Kendereskerten tartott II. Bivalytanácskozáson elmondta, hogy azok az állattenyésztési ágazatok, amelyek gyepre alapozott legeltetést folytatnak, a most induló agrártámogatási rendszerben új forrásokhoz is hozzáférnek, miközben a korábbi támogatási lehetőségek is rendelkezésükre állnak.
