Konferencia a foglalkoztatási programokról

2018. február 20. 07:51
2018. február 15-én, a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezésében került megrendezésre a „Foglalkoztatási Programok az Európai Szociális Alap támogatásával: A Széchenyi 2020 foglalkoztatási célú beavatkozásainak jelentősége, eredményei” elnevezésű konferencia annak az apropóján, hogy éppen félidőben van a „Ifjúsági Garancia” és az „Út a munkaerőpiacra” foglalkoztatási program.

A szakmai konferenciát a konferencia fővédnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyitotta meg. A miniszter úr beszédében elmondta, a magyar gazdaság pozitív spirálba került: a kormány adatai szerint 2010-hez viszonyítva 750 ezer fővel dolgoznak többen a nemzetgazdaságban, ebből pedig 570 ezer főre tehető a versenyszektorban foglalkoztatottak száma. A több munkahely, a foglalkoztatás-bővülés, a nettó bértömeg-emelkedés jó hatással van a gazdaságra is. Ugyanakkor most már több ágazatnak is munkaerő-hiánnyal kell szembenéznie, bár a foglalkoztatási szolgálatoknál 60 ezer bejelentett üres álláshely van jelenleg. A beszédben elhangzottak a kormány foglalkoztatás bővítő intézkedései, így a 2016-ban megkötött 3 éves keretmegállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, a munkahelyteremtő beruházások, programok, a munkahelyvédelmi-akcióterv, valamint az álláskeresők és a tartós munkanélküliek elhelyezkedésének támogatása is.

A következő előadó, Dr. Kósa Árpád európai parlamenti képviselő az európai uniós támogatással megvalósuló foglalkoztatási intézkedésekről tájékoztatta a résztvevőket az Európai Parlament szemszögéből. Elöljáróban a képviselő megemlítette, hogy előadását politikusi mivoltában tartja meg. Ő az Európai Szociális Alap (ESZA) kapcsán 5 témakörre tért ki: a technológiai fejlődésre, a munkahelyteremtő programokra (ebben a pontban kifejtette, hogy Magyarország ezen a téren a saját útját járja), a készségfejlesztésre és a fiatalok támogatására, a szociális alapra, valamint a munkaerő-mobilitásra és a kiküldött munkavállalókra. Előadása végén kitért a Szociális Jogok Európai pillérére, amelyet támogatónak és előremutatónak nevezett.

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár, a rendezvény védnöke az ESZA által támogatott programok első eredményeiről számolt be. Elöljáróban ismertette a fő munkaerőpiaci trendeket, miszerint jelenleg 4,5 millió foglalkoztatott van a munkaerőpiacon, a munkanélküliség rekordmértékben alacsony, 3,8 %. Az ifjúsági munkanélküliség még két számjegyű ugyan, de az európai uniós átlagnál alacsonyabb, 11 %. A foglalkoztatási szint emelkedésével a munkaerőpiac feszesebbé vált (ő is megemlítette, hogy egyes területeken munkaerőhiánnyal küzdenek a munkáltatók). Az is jellemző, hogy a kereseti oldal, kedvezőtlen demográfiai folyamatok között, fokozódó nyomást gyakorol a munkaerőpiacra. Ebben a helyzetben az a feladat, hogy új célcsoportok kerüljenek megszólításra, az inaktívak bevonásával rendeződjön a munkaerőhiány. Ilyen célcsoportként nevezte meg a hátrányos helyzetű potenciális munkavállalókat, mint például a kisgyermeket nevelő nőket, fiatalokat, elsődleges munkaerőpiacra visszaterelhető közmunkásokat és tartós munkanélkülieket, idősödő munkavállalókat és az alacsony iskolai végzettségűeket.

Elmondta, hogy a programokra az ESZA támogatásával a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) segítségével 568,8 milliárd forint áll rendelkezésre, ennek nagyobb része - 472,5 milliárd forint - foglalkoztatási célú támogatásokra. A GINOP-nak három fő beavatkozási területe az álláskeresők és inaktívak foglalkoztatásának növelése (pl. tranzit foglalkoztatási program), a fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja (pl. ifjúsági garancia program) és a munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodásának elősegítése (pl. a rugalmas foglalkoztatás elősegítése). Az előadás zárásaként a jövőbeni kihívásokat foglalta össze az előadó, amelyek egyrészt szakpolitikaiak (digitalizáció, technológiafejlődésből következő munkaerő-piaci kihívások), másrészt pénzügyi jellegűek (a források elosztásának kérdései) és nyomatékosan kijelentette, hogy a támogatások és szociális juttatások alapját a gazdasági teljesítménynek kell adnia.

Az etap utolsó előadója Karsai Tamás gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár volt, aki a Széchenyi 2020 foglalkoztatási célú beavatkozásainak jelentőségéről szólt pár szót. Elmondta, hogy a GINOP programokban 2014 óta 4320 foglalkoztatási támogatási igény érkezett be, amelyek közül 2634 kapott pozitív elbírálást. A kedvezményezettek a legnagyobb arányban elsősorban kisvállalkozások voltak.

*

A következő etap már a konkrét programokról szólt, az első panelbeszélgetés felvezetője Dr. Simon Attila István, a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár volt, aki az Ifjúsági Garanciáról és az Út a munkaerőpiacra programokat ismertette. Elmondta, ekkora forrás még nem állt a magyar foglalkoztatáspolitika rendelkezésére. Mindkét programot sikeresnek nevezte, elmondta, az Ifjúsági Garancia programba 79 117 főt, az Út a munkaerőpiacra programba pedig 96 535 főt sikerült bevonni. A programok bértámogatási, képzési, vállalkozóvá válási támogatási és munkaerőpiaci szolgáltatások elemeket tartalmaznak. A kérelmek elbírálása rendkívül gyors, átlag 8-14 nap.

A felvezető előadást követően a panelbeszélgetésen többek között elhangzott a részvevők részéről, hogy a tapasztalatok szerint sokkal jobban oda kell figyelni egyes célcsoportok igényeire, mert a munkaügyi szolgálatok által végzett közvetítés hatékonysága általában véve csökkent az elmúlt évben. A hosszú felkészítés (mind a munkavállaló, mind a munkaadó részéről) sikeresebbé teszi a hosszútávú munkaerőpiaci elhelyezést. Az is felmerült, hogy nem csak az inaktív réteget érdemes segíteni, hanem a munkában lévőket is meg kell tudni tartani a munkaerő-piacon.

A vállalkozóvá válás támogatása - az önfoglalkoztatóvá válásban rejlő lehetőségek címet viselő szakmai panel felvezető előadását Karsai Tamás helyettes államtitkár tartotta meg, amelyben áttekintette a jelenleg igényelhető támogatásokat, programokat, lehetőségeket. Az előadást követő érdekfeszítő beszélgetés többek között arról szólt, hogy nincs földrajzi szórás a programba bekerült fiatalok esetében, viszont észrevehető, hogy Nyugat-Magyarországon nyitottabbak a fiatalok vállalkozások indítására, mint a keleti országrészben. A vállalkozó fiatalok vállalkozási hajlandósága az ázsiai fiatalokkal összehasonlítva alacsony, egy kutatás kapcsán megkérdezettek közül például csak egynegyede a megkérdezetteknek gondolkozik vállalkozás-indításban. Tapasztalatok szerint a programra jelentkező fiatalok felkészültsége igen nagyfokú különbséget mutat. Az érezhető, hogy ahol van közvetlen, például családi minta a vállalkozói létre, azok bátrabbak. A program egyik hátránya, hogy hosszú az átfutási ideje - másfél év - amíg a kezdő vállalkozó végez a képzéssel és megkapja a támogatást, de ez annyiból kedvező, hogy tényleg csak a legkitartóbbak maradnak bent. Az indított vállalkozások elsősorban a szolgáltatás területére koncentrálódnak, kisebb mértékű a kereskedelem vagy gyártás területén indított cég.

A harmadik, egyben utolsó panelbeszélgetés témaköre a rugalmas foglalkoztatás elősegítése volt. Dr. Bárdos Krisztina (ügyvezető igazgató, Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft, IFKA) felvezető előadásában a foglalkoztatási modellváltás szükségletéről ejtett részletesebben szót. Elmondta, hogy a rugalmas munkaidő és atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása terén messze elmarad Magyarország az átlagtól, nemzetgazdasági szinten 5 % alatti az arány. Ezeknek a foglalkoztatási formáknak pedig számtalan előnye van, így például növeli a cégek piaci rugalmasságát, vonzó munkahelyi légkört teremt és olyan munkavállalói csoportokat mozgósít, akiket egyébként nehezen lehetne bevonni a munkaerőpiacra. Ugyanakkor az IFKA kutatása alapján, amely 11 konzorcium bevonásának segítségével, 828 cég összesen 35 283 alkalmazottját érintette elmondható, hogy vannak félelmek a munkaadó oldaláról a rugalmas munkaidő alkalmazásával kapcsolatosan, de alapvetően pozitív a hozzáállás, különösen a női vezetők körében. Elmondta, hogy a rugalmas munkaidő nem vezethető be azonnal és minden munkakörben, de a bevezetésének megvannak a megfelelő lépései. Az ehhez kapcsolódó panelbeszélgetésen a diskurzus többek között arról folyt, hogy milyen gyakorlati előnyei vannak a rugalmas foglalkoztatásnak (csökkent fluktuáció, jobb munkahelyi légkör, jobb munka-magánélet egyensúly, hatékonyság, gazdasági előny), és milyen eszközök szükségesek a bevezetéséhez, vagy a szemléletváltozáshoz. A felek egyetértettek abban, hogy nincs mindenkire egyformán érvényes megoldás, fontos a felek – munkaadó és munkavállaló -közötti nyíltság és őszinteség a bevezetés és az igények kapcsán.

A konferenciát Dr. Simon Attila István helyettes államtitkár úr rövid összefoglalóval zárta.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Az áfacsökkentés folytatását szorgalmazza a NAK új osztálya

2018. február 28. 07:34
Az élelmiszerek áfacsökkentésének folytatását tartja az egyik legfontosabb célkitűzésének a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszer-feldolgozási országos osztálya, amely 2018. február 26-án alakult meg Dunaharasztiban.

Egyenlőtlen munkabeosztásban dolgozónak, hogyan történik a szabadság kiadása?

2017. május 15. 09:17
Adott munkavállaló részére a munkaadó engedélyezte a napi 6 órás munkavégzést, hétfőtől péntekig, a hétvégék szabadok. Majd ezt követően engedélyezte az eltérő munkarendet úgy, hogy egyik héten hétfőtől szerdáig dolgozik, napi 8,5 órában, másik héten pedig hétfőtől csütörtökig szintén napi 8,5 órában. A kérdésem az, hogy az ő esetében hogyan történik a szabadság keretének megállapítása, amennyiben órában szeretném azt nyilvántartani? Jelenleg 30 nap szabadság jár neki.