Könnyebb lesz lebuktatni a hamis mézeket

2024. február 09. 14:40
Olyan új módszert dolgoztak ki a mézhamisítás hatékonyabb kiszűrésére, ami kevesebb előkészítést és vegyszert igényel.
Könnyebb lesz lebuktatni a hamis mézeket
A méz eredetiségének igazolására a Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem világszinten egyedi módszert dolgozott ki. A laboratóriumi teszt a méz saját és hozzáadott összetevői között a kisebb eltéréseket is gyorsan és hatékonyan mutatja ki, így alternatívája lehet a jelenleg alkalmazott bonyolultabb és költségesebb analitikai módszereknek.
 
A Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói által kidolgozott módszer a jelenleg elterjedt vizsgálatoknál gyorsabb, kevesebb előkészítés és jóval kevesebb vegyszer szükséges hozzá. A kutatók célja az volt, hogy az új analitikai módszerekkel valamennyi, a méz manipulálására használt eljárást nagyobb pontosággal kimutassák, s így igazolható legyen a botanikai vagy földrajzi eredet, a hamisítás, vagy a túlmelegítés ténye.
 
„Arra kerestük a választ, hogy milyen hatékonysággal tudjuk az egyik mézfajtát a másiktól, a tiszta mézeket a hamisaktól elkülöníteni” – mondja Bodor Zsanett adjunktus, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének munkatársa, a nemzetközileg is újdonságnak számító módszert bemutató tanulmány első szerzője.
Bodor Zsanett adjunktus
Bodor Zsanett adjunktus, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének munkatársa – fotó: Semmelweis Egyetem/Barta Bálint
 
A kutatók két analitikai módszert, az elektronikus nyelvet (elnevezése az emberi ízlelés szimulálásából adódik) és a közeli infravörös spektroszkópiát (NIRS) alkalmazták a túlmelegítés kiszűrésére. Három mézfajtát melegítettek eltérő hőmérsékletekre (40-100°C) és ideig (1-4 óra), majd a kapott adatokat összegezték.
 
A két módszer önmagában alkalmazva képes volt két fajta esetén a hevített és referenciamézet elkülöníteni egymástól, de kombinálásuk még hatékonyabbnak bizonyult. Így 98% feletti pontossággal azonosította be a hevített mintákat, a kontrollt (melegítetlen minta) pedig 100%-kal.
 
A két fenti módszer a cukorsziruppal kevert mézek pontosabb azonosítására is alkalmas. A méz az egyik leggyakrabban hamisított élelmiszer a világon. A visszaélés legtöbbször cukorsziruppal történik, amit közvetlenül a mézbe kevernek vagy a méheket etetik vele a gyűjtési időszakban.
 
A gyakorlatban alkalmazott analitikai technika érzékenysége szirupfajtánként eltér, ezért egyes típusokat, például a rizsszirupot, nehezebb kimutatni. További nehézség, hogy az érzékszervi, illetve a méz fő paraméterein (víz-, cukortartalom, aminosavak stb.) alapuló vizsgálatok többsége csak a nagyobb, jellemzően 10% feletti eltéréseket képes felfedni.
Benedek Csilla
Benedek Csilla, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének docense – fotó: Semmelweis Egyetem/Barta Bálint
 
A direkt cukorszirupos hamisítás kimutatására a kutatók eltérő fajtájú és koncentrációjú cukorszirup-oldatokat kevertek többféle mézbe, majd a mintákat mindkét módszerrel megvizsgálták.
 
„Azokra a cukorszirup-koncentrációkra (5-3-10%) fókuszáltunk, melyeket a kutatást megelőző kísérlet során nehéz kimutatni” – magyarázza Benedek Csilla utolsó szerző, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének docense.
 
„Az elektronikus nyelv már 10%-os cukorszirup-koncentrációt is könnyen kimutatott, az infravörös spektroszkópiával pedig 5-10% hozzáadott cukorszirup esetén már el tudtuk különíteni a hamisított mézet a nem hamistól” – teszi hozzá.
 
A gyakorlatban alkalmazott módszerekkel szemben a kutatás során vizsgáltak kevesebb előkészítést és vegyszert igényelnek, és gyorsabbak. További előnyük, hogy a kapott adatokat a rendszernek megtanítva idővel az képes lesz beazonosítani az egyes paraméterekhez tartozó értékeket, így később könnyebben elkülöníti az egyes méztípusokat.
 
Ahhoz, hogy a módszer széles körben elterjedjen – más mesterséges intelligenciával működő alkalmazáshoz hasonlóan – kellően nagyméretű referencia-adatbanknak kell rendelkezésre állnia, amit minél több minta és mérési adat betáplálásával terveznek a kutatók létrehozni.
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Eladatlan vörösborok - borpiaci kilátások

2023. július 06. 12:53
Még zöldek a szőlőfürtök, s bár egyre közeleg a szüret, a gazdákat az időjárás, a növényegészségügyi helyzet mellett a piaci lehetőségek is érdeklik. Nem véletlen, hogy az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottság Szőlő-Bor-Pálinka Albizottsági ülésén a kiterjesztett gyártói felelősség - EPR – mellett a 2022-2023-as borászati év alakulásáról is szó esett.
„Tavaly a világ szőlőtermesztése kis mértékben elmaradt a korábbitól, ugyanakkor a borfogyasztás is csökkent, amit a tagállamok aggodalmuknak hangot adva jeleztek az Európai Bizottságnak”- adott helyzetjelentést Gál Péter, az Agrárminisztérium főosztályvezetője.

Jelentősen visszaesett a burgonyatermesztés Hargita megyében

2023. június 28. 15:12
Egyre kevesebb kistermelő foglalkozik burgonyatermesztéssel Hargita megyében, így jelentősen visszaesett a burgonyaföldek területe - közölte Ronfeld Zsolt, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
Az igazgató a burgonyatermesztéséről híres székelyföldi megye prefektúrájának testületi ülésén az Agerpres beszámolója szerint elmondta: idén mindössze 6500 hektár burgonyaföldet tartanak nyilván a megyében, míg tíz éve ennek több mint kétszerese, 14-15 ezer hektár volt.